Magyar Katolikus Lexikon > C > céhedény


céhedény: a →céhek szertartásos összejövetelein használt, üvegből, kerámiából v. fémből készült, díszes evő-, de főleg ivóedény (tányér, tál, pohár, serleg, billikom, kupa, palack, kancsó, kanna v. korsó), amely célszerű használata mellett az együvétartozás, a társas szellem jelképe is volt. A céhtagok jogi helyzetében bekövetkezett minden változás ünnepélyes lakoma v. áldomás keretében zajlott le: az inasévek letelte után a legényfelszabadulás, a legénytársaságba lépéskor a társpoháradás, vándorlegény fogadásakor az ún. Willkomm ('Isten hozott', amelyből a m. billikom szó származik) és mesteravatáskor az ún. mesterasztal. Ezek fényét emelték a díszes ~ek. - Mo-on elsősorban cserép és ón, ritkábban fajansz ~eket használtak. A falusi és mezővárosi céheknél leginkább a zöld, ólommázas, nagy céhkorsók voltak divatban, különösen a Dunántúlon. Ezeket a fölirat és az évszám mellett a mesterség legjellegzetesebb termékeiből v. szerszámaiból összeállított jelvény díszítette, de kat. vidékeken - Zalában, Somogyban, Vasban - igen gyakori rajtuk a vallásos motívum is: →IHS-monogram, kettős kereszt, a feszület domborított ábrázolása Szűz Mária és János ap. között (pl. a zalabéri és a karádi takácscéh v. a szántói és a tapolcai csizmadiacéh korsója a 18-19. sz-ból). - A városokban több az ónedény: a legszebb és legrégibb darab (1524) a gölnicbányai vargák céhcímerrel ellátott hatalmas kannája. Ennek külső palástját a körbefutó felső és alsó mezőben, oszlopokkal elválasztott fülkékbe helyezve a gótikus szárnyas oltárok legkedveltebb sztjei díszítik: a Madonna, többek között Szt Katalin, Drottya, Borbála és Margit (→Virgines Capitales), Szt György vitéz és több ppi ornátusban ábrázolt szt és vt. társaságában. - A billikomok födelén néha a →céhvédőszent szobrocskája áll (mint pl. az egri kalaposokén Szt Jakab ap-é, a soproni takácsokén pedig föltehetően Szt Ulrik pp-é, 1804). - A habánok által készített 17-18. sz. színes fajansz céhtáblákon is gyakori a céhjelvény mellett az IHS-monogram. N.P.

Soproni Szemle 1941:223. (Csipkés Kálmán: Céhedényeink) - Veszprém Megyei Múz-ok Közlem. 1965:139. (Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém m. céhkorsók) - Évezredek, évszázadok kincsei Bp., 1983. II. (Németh Gábor: Ónedények)