Magyar Katolikus Lexikon > C > Csehország


Csehország, Bohemia (eredetileg: Boiohemia): köztársaság Közép-Európában. - Határai: No., Lengyo., Szl., Au. Főv-a Prága. - Nevét a boiokról nyerte. E kelta törzs a Kr. e. 1. sz. végén a germán markomannok elől a későbbi Bajoro-ba vonult, ahová az avarok betörésekor a 6. sz: ez a germán nép is követte őket. Helyükre a különféle szláv törzsek összeolvadásából kialakult csehek nyomultak. Az avarok leverése (799 k.) után Nagy Károly idején frank uralom alá jutottak. Bár 14 cseh nemes 845: Regensburgban megkeresztelkedett, a kerség csak akkor kezdett gyorsabban terjedni, amikor a cseh fejed-ek is ker-nyé lettek. Borivojt (870-94) feleségével, Szt Ludmillával 873: a morva udvarban (Szt) Metód keresztelte meg, aki be is járta ~ot, de a pogányok ellenállása miatt csak kevés eredményt ért el. I. Spytihnev (894-912) először Arnulf ném. kir-tól kért segítséget Szvatopluk morva fejed. ellen, majd mikor ennek orsz-át őseink elfoglalták, külön fejedelemséggé tette az orsz-ot. Ő és fivére, I. Vratislav (912-25) ker. volt, de ez utóbbi felesége, Drahomira a pogányságnak kedvezett. Féltvén fiát Ludmilla befolyásától, a szt nőt Tetinben meggyilkoltatta. Szt Vencel (925-35) azonban inkább nagyanyjának példáját követte, s népének igazi ap-a lett. Ám a pogányok megnyerték ellene öccsét, Boleszlávot, akinek segítségvel meggyilkolták. I. (Kegyetlen) Boleszláv (935-67) megbánta tettét, s a vt. holttestét nagy pompával Prágába vitette Szt Vitus tp-ába. I. Ottó cs. büntető hadat vezetett ellene, s 950: ~ot adófizetőjévé tette. II. (Jámbor) Boleszláv (967-99) és nővére, Milada, ki Rómába is elzarándokolt, sok tp-ot építtetett, s 975: megalapította a prágai ppséget, melynek első pp-e szász Ditmár (973-82). Az őt követő Szt Adalbert is hiába próbálta a nép vad erkölcseit megszelídíteni. II. Boleszláv Morvao-ot, Sziléziát és Galíciát is elfoglalta, de utóda, III. Boleszláv idején a lengy-ek mindezeket ~ nagy részével együtt meghódították. Csak II. Henrik cs. segítségével tudott Jaromir hg. orsz-a birtokába jutni. I. Bretislav (1037-55) alatt Szt Prokop apát működött közre a csehek megtérítésében, s ktorokat alapított. II. Spytihnev (1055-61), II. Vratislav (1061-92), aki I. András m. kir. leányát, Adelhaidot vette nőül, továbbá II. Bretislav (1092-1100) és I. Vladislav (1109-25) követték példáját, a pogányok szt berkeit kivágatták, a varázslókat elűzték. Ez időben terjedt el VII. Gergely p. rendelkezésére a régi szláv lit. helyett a róm. A 12. sz: nagy erkölcsi hanyatlás állt be, melyet a fejed-ek viszályai növeltek. A papság simónia révén jutott hivatalába, s a cölibátus helyett sokan két-, sőt többnejűségben éltek. Nem ritkán világiak bitorolták az egyh. javadalmakat. II. Ince legátusa, Guido bíb. csak annyit tudott elérni, hogy 1142: a kétnejű papokat eltiltották az egyh. ténykedéstől. II. Vladislav (1140-73), aki egyh-ak alapításával segítette a megújhodást és részt vett a 2. keresztes hadjáratban, I. (Barbarossa) Frigyes ném-róm. cs-tól 1158: kir. címet és koronát kapott. A halála utáni trónvillongások idején a papság erkölcsi színvonala ismét lesüllyedt, de III. Celesztin p. követe, Péter bíb. 1197: Prágában hozott intézkedéseivel véget vetett a papi nősülésnek. I. (Přemysl) Ottokár (1197-1230) ~ teljes függetlenítésére törekedett, és Sváb Fülöp támogatásával elérte a kir. címet, amit III. Ince p. 1204: és II. Frigyes cs. 1212: örökölhetőnek ismert el, uralma alatt ném-ek telepedtek le ~ban. Az egyh. méltóságok betöltése körül észlelt visszaélések ügyében András prágai pp. III. Honorius p-hoz fordult, aki 1217: tilalommal sújtotta ~ot, s a kir. tanácsosai közül azokat, akik az egyh. szabadságot sértették, kiközösítette. Csak 1221: sikerült a békét helyreállítani. A kir. egyezségre lépett Crescenti legátussal, s lemondván az invesztitúráról beleegyezett, hogy ezután a kápt. válassza a pp-öt, aki csak engedelmességet ígér a kir-nak. Az egyháziakat kiváltságokkal ruházta föl, s csak világi dolgokban tartotta meg fölöttük az ítélkezés jogát. I. Vencel (1230-53) alatt, aki nővére, Prágai Szt Ágnes befolyására II. Frigyessel szemben IX. Gergely p. oldalára állt, a prem. és ciszt. ktorok élete fölvirágzott. 1241: a tatárok (mongolok) betörtek Morvao-ba is. II. Ottokár (1253-78) és IV. Béla kir-unk közt IV. Ince békét teremtett ugyan, amikor Au-t a cseheknek, Stájero-ot pedig a m-oknak ítélte, de II. Ottokár ösztönzésére a stájerok István királyfit elűzték, IV. Béla 1260: a Morvamezőn vereséget szenvedett. Ottokár Kunigundát vette feleségül, így közeli rokonságba jutott az Árpád-házzal, de sógora, V. István kir-unk ellen 1271. IV: hadat vezetve a Garamig és a Rábcáig vonult. A Rábcánál V. 21: vereséget szenvedett, s V. István üldöző hadai Au-t és Morvao-ot Brünn környékéig dúlták. VII. 2: a veszprémi és az alamóci pp. közvetítésével megkötötték a IV. Béla idején kialakult helyzetet elismerő pozsonyi békét.

II. Ottokár 1255: a poroszok, 1268: a litvánok megtérítésére is vezetett keresztes hadjáratokat IV. Sándor, ill. IV. Kelemen p. fölszólítására. Nem fogadta el a fölajánlott cs. koronát, de az 1273: megválasztott Habsburg Rudolfot sem akarta cs-nak elismerni. Rudolf erre IV. (Kun) László kir-unkkal szövetkezve 1276: Bécs mellett, végérvényesen 1278. VIII. 26: a morvamezei Dürnkrut mellett győzte le II. Ottokárt, aki a csatában elesett. 8 é. fiát, II. Vencelt (1278-1305) Brandenburgi Ottó tartotta fogságban. 1238: Rudolf megengedte, hogy a kirságot átvegye. A birod. tart-ok elvesztek ~ számára, amiért azonban Lengyo. megszerzésével kárpótolta magát. Az egyh-at gazdag adományokkal támogató jámbor kir-t fia, III. Vencel követte, akit azonban már 1306: megöltek; vele kihalt a Přemysl-család. Ausztriai Rudolf és karintiai Henrik rövid uralma után VII. Henrik cs. fiában, Jánosban (1310-46) a Luxemburgi-ház foglalta el a cseh trónt. János felesége, Erzsébet, II. Vencel leánya férjét nagy alapítványok tételére buzdítván önzetlenül szolgálta az Egyh. ügyét. János - Károly Róbert kir-unk tanácsára - sógora, Kázmér javára lemondott Lengyo. birtokáról. 1333-tól fia, Károly kormányzott helyette, aki Avignonban elérte VI. Kelemen p-nál, hogy 1344. IV. 30: bullájával a prágai ppséget kivegye a mainzi érsség joghatósága alól, s önálló érsséggé tegye. Ennek örömére fogtak hozzá az új Szt Vitus-szegyh. építéséhez. Miután János 1346. VIII. 26: Crécynél az először ágyúkat használó angolokkal szemben elesett, a közben cs-rá választott (IV.) Károly foglalta el helyét (mint cseh kir. I. Károly, 1346-78). Ő alapította 1348: a prágai egy-et, melyet cseh, bajor, lengy. és szász nemzetekre osztott, s az érs-et tette az egy. kancellárjává. Betelepítette a szervitákat, kárm-kat és az ágostonos knk-okat, s a K-i szakadárok visszatérítésének előmozdítására a p. beleegyezésével az Emmausz-ktorban visszaállította a szláv lit-t. →Albornoz bíb. megsegítésére 1354: Itáliába ment. Milánóban elnyerte a lombard vaskoronát, Rómában VI. Ince megbízásából az ostiai pp. a cs. koronát tette fejére. Miként már előbb ~ számára (Majestas Carolina), 1356: a birod. részére is összeáll. a törvénykv-et (ném. aranybulla). Építkezéseivel a műv-eket is föllendítette. Fia, IV. Vencel (1378-1419) alatt az elharapódzott bajok megérlelték a lelkekben a reform szükségességének gondolatát, amely Jan →Husz föllépésében eretnekségbe siklott. A tunyasága mellett kegyetlen Vencel végeztette ki Nepomuki Szt Jánost. A csehek kétszer elfogták, a választófejed-ek 1400: megfosztották cs. méltóságától. 1409: a cseh túlzók aláíratták vele a kuttenbergi konstitúciót, mely a prágai egy-et megfosztotta tudós ném. tanáraitól. Utóda öccse, Zsigmond (1419-37), aki 1387-től m. kir., 1410-től ném-róm. cs. volt. A husziták elűzték és gyilkolták a kat-okat, különösen a papokat. A huszita háborúk 1420-34: hazánk É-i részeit is pusztították; ekkor telepedtek le a husziták közül sokan a Felvidéken. Az ellenük hirdetett keresztes háború eredménytelennek bizonyult, és csak pártokra szakadásuk siettette a hanyatlást. 1434. V. 30: a lipani csata után ~ meghódolt Zsigmond előtt, de a zavarok ezzel még nem szűntek meg. Habsburg Albert (1437-39) m. és cseh kir-lyal szemben a husziták Kázmért, a lengy. kir. fivérét akarták trónra ültetni. Utószülött Lászlótól (1453-57) a helyette kormányzó Podjebrád György ragadta magához az uralmat, s ~ nemz. kir-a lett (1458-71). →Carvajal bíb. és III. Frigyes cs. követe, Aeneas Silvius (a későbbi II. Pius) hiába jártak Prágában, a huszitákat nem tudták megtérésre bírni, s Podjebrád a Morvao-ban sikeresen térítő Kapisztrán (Szt) Jánost ~ba be sem engedte. Koronázásakor megígérte ugyan, hogy segíteni fogja az Egyh-at, s alattvalóit annak egységébe visszahozza, de ismét a huszitákhoz pártolt, és II. Pius követét, aki esküszegőnek nevezte, bebörtönöztette. Már II. Pius ki akarta ezért közösíteni, amit utóda, II. Pál p. 1467: meg is tett, és kir. hatalmától is megfosztotta. Ez ítélet végrehajtására a cseh kat-ok Mátyás kir-t kérték föl, s őt 1469. V. 3: Alamócon föl is kenték cseh kir-lyá. Erre a husziták Ulászló lengy. hg-et jelölték Podjebrád utódává, annak halála után II. (Jagelló) Ulászló (1471-1516) el is foglalta a trónt. Mátyás Boroszló mellett a cseh és lengy. sereget annyira sarokba szorította, hogy 1478. XII. 7: az alamóci békében csak a tart-aitól megfosztott ~ maradt II. Ulászló birtokában, akit Mátyás halála után Mo. kir-ává is választottak (Dobzse László). Fia, II. Lajos (1516-26) szintén m. és cseh kir. volt. Amikor a Luther-féle hitújítás kezdett terjedni ~ban, a husziták maradványai, a →cseh testvérek szívesen fogadták be az egyházellenes tanokat. 1526. VIII. 29: a mohácsi vész után az elesett Lajos sógorát, Habsburg I. Ferdinándot (1526-64) választották meg a csehek (a m-ok egy részéhez hasonlóan). A hitújítás felé hajló csehek nem akarták segíteni kir-ukat a schmalkaldeni háborúban, ezért Ferdinánd 1547: kiváltságaikat eltörölve királyválasztó joguktól is megfosztotta őket. 1556: Prágában koll-ot és főisk-t alapított az 1540: alakult JT részére; ezek a cseh Vencel Sturm vezetésével, aki Szt Ignác tanítványa volt, sikereket értek el, és csakhamar több városban isk-kat alapítottak. Ferdinánd a cseh testvéreket elűzte ugyan ~ból, de a lutheranizmus terjedését nem tudta meggátolni. Fia, II. Miksa cs. (1564-76) idején a csehek már vallásszabadságot követeltek. 1575: a prágai ogy-en a 25 lutheránus fölfogású cikkelyből álló „cseh hitvallás” elfogadásától tették függővé Miksa fiának, Rudolfnak trónörökösi elismerését. Miksa megígérte, hogy hite miatt senkit sem fog zaklatni, de később mégis intézkedett a hitújítás meggátlására. A gyenge II. Rudolf (1577-1611) alatt Dubai Zbinco-Berka prágai érs. és a jezsuiták védték az Egyh. ügyét ~ban, de a nemesség az újítókhoz szegődött.

A cseh testvérek most a kálvinizmus felé hajlottak. Segítette az eretnekeket Mátyás főhg. támadása, melynek következtében Rudolf csak úgy tarthatta meg ~ot, hogy 1609. VII. 9: felséglevelével teljes vallásszabadságot biztosított alattvalóinak. Amikor utána Mátyás lépett a trónra (1612-19), a prot-ok még többet követeltek, a prágai érs. birtokán, majd a braunaui apátság ter-én tp-okat emeltek. A cs. 1618: az egyiket bezáratta, a másikat leromboltatta, az ellenszegülőket elfogatta. Erre V. 23: Prágában lázadás tört ki; Martinitz és Slavata cs. tanácsosokat Fabricius jegyzővel együtt letaszították a várból, Thurn Mátyást nagy sereggel Bécs ellen küldték. II. Ferdinánd (1619-37) menekülni volt kénytelen előlük, s mialatt Frankfurtban cs-rá választották, a csehek a kálvinista pfalzi V. Frigyest tették kir-ukká. Ezzel megkezdődött a →harmincéves háború. A „téli király” kidobatta a prágai szegyh-ból a képeket és ereklyéket, minden kat. szert-t megszüntetett; különösen Morvao-ban üldözte Ferdinánd kat. híveit. Dietrichstein alamóci bíb-t száműzte, s talán teljesen ki is irtotta volna ~ból a katolicizmust, ha a Kat. Liga hadai 1620. XI. 8: a fehérhegyi csatában véget nem vetnek uralmának. II. Ferdinánd a fölkelés vezéreit kivégeztette, Rudolf felséglevelét megsemmisítette, s hozzálátott a kat. restaurációhoz. A hitújítókat száműzte, 1623: a két szín alatti áldozást is megszüntette. Házról-házra járó szerz-ek térítették vissza az eltévedteket; az eretnekséghez ragaszkodóknak 1627: távozniok kellett ~ból. Dietrichstein bíb. Morvao. kormányzója lett, s rövidesen 110.000 lelket térített vissza az Egyh-ba. Harrach prágai bíb-érs. 10.000 cseh papot sztelt föl. A VIII. Orbán p. által jóváhagyott új ppségek fölállítását egy időre akadályozták a háborúságok; a prot. Bethlen Gábor csapatai ~ sorsát a továbbiakban érdemben befolyásolni nem tudták. - ~ Au. örökös tart-a lett, önállóságát csak az Osztrák-M. Monarchia összeomlása után, 1918. XI: nyerte vissza. A ~ban élő nagyszámú ném. lakossággal mindig szemben álltak a csehek, s a Habsburgok ezt fölhasználták ~ féken tartására. - A felvilágosodás korában nemz. megújhodás kezdődött. II. Lipót 1792: a prágai egy-en cseh tanszéket engedélyezett, Dobrowský kiadta a cseh nyelv és irod. tört-ét, majd megalakult a Cseh Tud. Társ. és a Cseh Nemz. Múz. 1805: a prágai Politechn. Int. megalapítása, 1810. VIII. 23: korm. rendelet bev. a liceumi cseh nyelvokt-t, 1833: a Cseh Iparpártoló Társ. megalapítása. 1848. III. 11: a prágai Vencel-fürdőben kitört a forr., folyamodványban kérték a sajtó-, szólás- és vallásszabadságot, a feudális viszonyok megszüntetését, a cseh kormányzat prágai székhelyét, a közéleti cseh nyelvhasználatot, a fizetésemelést, a fogyasztási adók csökkentését. III. 28: a cs. rendelete egy évre eltörölte a robotot. IV. 10: megalakult a 100 tagú Nemz. Biz., IV. 24: az udvar jóváhagyta ~ alkotmányát, kinevezte a Leo Thun vezette kormányt, mely ellen V. 10: tömegtüntetés tiltakozott. VI. 2-12: Prágában megtartották az első pánszláv kongressz-t, melyen Palacký tört-író javasolta, hogy az Osztrák Császárság államszöv-gé alakuljon (ausztroszlavizmus), de ezt a frankfurti parlament visszautasította. A VI. 12-17-i fegyveres fölkelést Windischgrätz tüzérséggel leverte, IX. 7: közkegyelmet kaptak a fölkelés résztvevői. 1851. XII. 31: a Sylvesterpatent teljes abszolutizmust vezetett be, 1860. X. 20: a jogokat is biztosító →októberi diploma után megalakult a Palacký és Rieger vez. Cseh Nemz. Párt, mely kiadta a Narodny Listyt. 1862: fölújították a városok önkormányzatát. Az osztr-m. kiegyezés után XII. 21: a decemberi alkotmány biztosította a sajtó-, szólás- és szervezkedési szabadságot és a kétkamarás törvényhozó gyűlést. 1868: az O-M. Monarchia 3. egyenrangú tagjává kívánták tenni ~ot (→trializmus), ezt a cseheknek nem sikerült elérni, ami alkalmat adott a m-ellenesség szítására. 1871: az osztrákok és Andrássy Gyula gr. ellenzésére I. Ferenc József nem koronáztatta meg magát cseh kir-nak, miként azt Hohenwart min. javasolta. Erre a csehek passzív ellenállással feleltek, majd 1879. X. 7: képviselőik ismét megjelentek a tart. gyűlésen. 1882. II: a prágai egy-et cseh és ném. egy-re osztották. Az 1890-es évektől észrevehető volt, hogy a csehek a fr-or. szövetségtől várják törekvéseik elérését. - 1907. I. 26: a választójogi reform biztosította a 24 év fölötti ffiak passzív és a 30 év fölöttiek aktív választójogát. 1912: a balkáni válság idején fölfüggesztették ~ alkotmányát. 1914. V: Karel Kramař cseh. pol. tervezetet küldött az or. kormánynak az egyesített szláv birodalom alkotmányáról és határairól. Egy héttel az I. vh. kitörése után, VIII. 8: Párizsban megalakult az első antant-barát cseh emigráns szervezet, IX. 2: a chicagói Cseh Nemz. Szöv., mely 1915. III. 15. u. az amerikai csehek közp. szervezete. 1914. IX. 17: a cár a cseh küldöttségnek megígérte az or. támogatást, XII: T. G. Masaryk és E. Beneš egyeztette elképzeléseit, létrejött a cseh titkos biz., a Maffia, melynek tagjai és rokonszenvezői addig példátlan, következményében 1994: is ható (elsősorban m-ellenes) rágalomhadjáratot kezdtek. XII. 17: engedélyezték az oro-i cseh Družinába a cseh és szl., ill. osztr-m. hadifoglyok besorozását. 1915. I. 28-II. 1: a cseh-szl. kongresszuson megkísérelték a külf. szervezetek egyesítését, de az USA cseh és szl. egyesületei nem jelentek meg. IV. 3: a 28. (prágai) cs. és kir. gyalogezred harc nélkül megadta magát az or-oknak. V. 21: letartóztatták a Maffia 2 tagját, de később mindkettőt szabadon engedték. X. 22: a csehek és az amerikai Szl. Liga megállapodott, hogy szöv. áll-ban egyesülnek. XI. 14: a Cseh Külf. Biz. alapító nyilatkozata harcot hirdetett a cseh függetlenségért az O-M. Monarchia ellen. 1916. IV. 17: az or. hadseregben engedélyezték a csehszl. brigád megalakulását, 1917. I. 17: önkéntes cseh alakulatot szerveztek Olo-ban. - 1918. I. 7: a fr. kormány egyezménye a fro-i csehszl. hadseregről, melybe II. 15: toborzást hirdettek. III. 26: a Csehszl. Nemz. Tanács és Sztálin népbiztos megállapodása alapján a szibériai csehszl. légiót Vlagyivosztokon át kivonták Oro-ból. Cseljabinszkban (Uraltól K-re) V. 14: összetűztek a szovjet alakulataival, mivel azok lefegyverezték a főként m. hadifoglyokat gyilkoló légionisták egy alakulatát (→cseljabinszki vérengzés); a légió hamarosan megszerezte az ellenőrzést a transzszibériai vasút fölött. V. 22: Cecil, R. brit külügymin. elismerte a csehszl. „nemzet” jogát az önállóságra. V. 30: a →pittsburgi egyezményben az USA cseh és szl. szervezetei a megalakítandó közös áll-ban elismerték a szl. ter. nagyfokú önállóságát. VI. 29: a fr. kormány elismerte de facto kormányként a Csehszl. Nemz. Tanácsot, amit VIII. 9: a brit, XI. 3: az amerikai, XI. 9: a japán is elismert, s a brit kormány X. 1: diplomáciai kapcsolatot is létesített vele. X. 14: Beneš bejelentette, hogy Párizsban IX. 26: Masaryk elnökletével megalakult az Ideigl. Csehszl. Kormány, melynek ún. washingtoni függetlenségi nyilatkozatát X. 18: bejelentették. X. 28: Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot (→Csehszlovákia), mely az antant-hatalmak közös alkotása volt, s védnökségével jöhetett létre.

1939. III. 15: a ném. csapatok megszállták, s a tört. ~ot mint →Cseh-Morva Protektorátust a birod-ba kebelezték, →Szlovákiát ném. bábállamként a K-i előrenyomulás hídfőjeként használták. Az E. Beneš vezette csehszl. emigrációt szöv-ként ismerték el, ezért ~ ter-ét 1944-45: nem bombázták. 1945. V: a szovjet és amerikai csapatok foglalták el, helyreállították a Csehszl. Közt-ot, mely a komm. rendszer 1989-es összeomlása után 1993. I. 1: békésen alkotó elemeire, ~ra és Szl-ra bomlott. - A tört. fejlődés eredményeként a csehek jelentős része a kat. vallásban az osztr. uralom támaszát látta, s a vallásellenes irányzatok ki is használták ezt az érzelmi ellentétet. Ez a nemz. önállóság helyreállása után a Róma-ellenes és szabadgondolkodó mozgalmak (cseh nemz. egyh.) fölvirágzásához vezetett. - Érsségei és ppségei: 973: Prága, 1655: Litomerice, 1664: Hradec Kralové, 1777: Alamóc, Brünn, 1785: České Budejovice. - ~ 78.864 km²-én 1990: 10.302.215 lakosból kb. 4.000.000 r.k., kb. 23.000 (0.2 %) m. volt. **-88

Steier Lajos: Csehek és tótok. Bp., 1919. - Masaryk, T. G.: A világforr. 1914-18. Prága, 1928. (rövidítve Bp., 1990) - KL I:370. - Beneš, Edvard: Nemzetek forr-a. 1-3. köt. Pozsony, 1936. - Gogolák Lajos: Pánszlávizmus. Bp., 1940. - Frič, J. V.: Emlékeim. Uo., 1951. - Kovács Endre: M-cseh tört. kapcsolatok. Uo., 1952. - EWYB 1993:905.