Magyar Katolikus Lexikon > C > Cirill


Cirill, Alexandriai, Szt (Alexandria, Egyiptom, 370 k.- Alexandria, 444. jún. 27.): pátriárka, egyháztanító. - Bizonyos időt az egyiptomi szerz-ek között töltött. 403: papként kísérte atyai nagybátyját, Teofil pp-öt az ún. tölgyes zsin-ra, ahol letették és száműzték Aranyszájú Szt Jánost. 412: Teofil utóda Alexandriában. Hajlíthatatlan keménységgel lépett föl a →novacianizmus ellen. Oresztész városprefektussal szembeni ellenséges magatartása véres összetűzésekre vezetett. Vsz. ártatlanul vádolták 415: azzal, hogy felelős Hypatia újplatonikus fil-nő meggyilkolásáért. 429: kezdődött harca →Nesztoriosszal. 2 levélben cáfolta tévedését, s védte vele szemben a →Theotokosz-tételt, Mária istenanyaságát. Nesztoriosz ekkor rágalmazni és vádolni kezdte a cs. udvarban. ~ védekező iratokat küldött II. Teodosiushoz, melyekben megmutatta a nesztoriánus tanításban rejlő istenkáromlást és Celesztin p. beavatkozását kérte. A p., akinél Nesztoriosz →apollinarizmussal és →arianizmussal vádolta ~t, 430. VIII: Rómába zsin-ot hívott össze. A zsin. igazolta ~t, s Nesztorioszt kiközösítés és letétel mellett kötelezte tévedése elhagyására. Antiochiai Johannesz Nesztorioszt mérsékletre intette, ~ pedig zsin-ra hívta össze az egyiptomi pp-öket és 12 anathémát fogalmaztak meg ellene. Válaszul Nesztoriosz antiochiai támogatással újra különféle eretnekségekkel vádolta ~t a cs-nál, aki 431 pünkösdjére összehívta az →efezusi zsinatot. ~ még a K-i pp-ök és a p. legátusok megérkezése előtt megnyitotta a zsin. ülést, s jóllehet a nép kitörő örömmel fogadta a Theotokosz megerősítését, egy 43 pp-ből álló ellenzsin. elfogatta és bebörtönözte ~t. Hívei meggyőzték a cs-t, hogy Nesztorioszt el kell ítélni, ami meg is történt. A zsin. végeztével ~ kiszabadult és visszatért Alexandriába. Tovább folytatta a harcot az antiochiaiak ellen még a létrejött egyezség után is. - Ü: K-en jún. 28., Ny-on korábban jan. 28., 1882: febr. 9., XIII. Leó ekkor avatta egyhtanítóvá, 1969: jún. 27. V.L.

BS III:1308. - Kirschbaum VI:19. - ÓI I:706.

Cirill, Jeruzsálemi, Szt, Kürillosz (Jeruzsálem, 313 k.- Jeruzsálem, 387): püspök, egyháztanító. - Jeruzsálemben pappá szent., ékesszólása miatt böjti időben ~ helyettesítette a pp-öt a hitújoncok előkészítésében. 350 k. Maximosz pp. halála után pp-ké választották. Éhínség idején egyh. javakat adott el, árából a híveket segítette. Az ariánusokkal rokonszenvező Akakiosz pátr. zsin-ot hívott össze, és ~t megfosztotta a ppségtől, 357: katonai védelemmel ariánus pp-öt ültetett székébe, ~t száműzték. Antiochiába, majd Tarzuszba menekült, ahol pp-társa, Szilvánusz megengedte, hogy ppi jogaival éljen és prédikáljon. A szeleukiai zsin. ppségét elismerte, de az Akakiosz vez. konstantinápolyi zsin. letettnek nyilvánította. Julianus uralkodása kezdetén, 361 k. visszatért Jeruzsálembe, de Valens cs-sága idején ismét elűzték, csak 378: foglalhatta el ppi székét. 381: a →konstantinápolyi zsinat elismerte jogát, hazatérve igyekezett fölszámolni azon visszásságokat, melyek a pártoskodással támadtak. Ppsége 38 évéből 16-ot száműzetésben töltött. - XIII. Leó 1893: egyhtanítóvá nyilvánította. - Ü: márc. 18., a RK 1882: vette át a K-i egyh-tól. - M: PG 33. - M-ul: Catecheses mystagogicae. Ford., bev. és magy. Kühár Flóris. (Az ősegyh. szentségi élete c. kv-ben. Bp., 1944) V.L.

Pallas IV:397. (315-386) - BS III:1318. - Kirschbaum VI:22. - ÓÍ I:645.- SzÉ 1984:130.

Cirill, Konstantin, Szt (Tesszalonika, 827.-Róma, 869. febr. 14.): a szlávok térítő püspöke, →Metód öccse. - Nemes gör. család, a hivatalnok Leó gyermeke. 14 é. korától Konstantinápolyban III. Mihály cs-ral együtt Photiosz pátr. nevelte, akinek kvtárnoka, utóbb fil-tanár lett. A K-i nyelvek kiváló ismerőjeként 851: a kalifához küldték követségbe. A ker. vallás szlávok közötti terjesztésére 855 k. megalkotta a szláv írásjeleket (a glagolita ábécét, a cirill írás ősét), leford. a Tesszalonika környéki szláv nyelvre az evang-ot és a legszükségesebb lit. szövegeket. 858 táján abbahagyta a tanítást és egy időre ktorba vonult. 860: bátyjával a Krím-fszg-re ment misszióba a kazárok közé. Kerszonban megtalálta Szt I. Kelemen vt. p. ereklyéit. 861: Borisz bolgár kánt megkeresztelte és népét térítette. 863: Rasztiszláv morva fejed. kérésére Metóddal és kísérőivel 3 é. át szláv nyelven misszionált Nagymoráviában. A bizánci térhódítás és a szláv nyelv lit. használata miatt ellenérzést váltott ki a bajor pp-ökből, s a testvérpárt eretnekséggel vádolták a p-nál. 867: Rómába idéztetvén magukkal vitték Szt Kelemen ereklyéit, és II. Adorján előtt tisztázták magukat. A p. jóváhagyta missziós módszerüket és a szláv nyelvű lit-t. Rómában ~ megbetegedett s hamarosan meghalt. - I. Kelemen sírja föltárásának tört-éről elb-t, életéről és dicsőségéről himnuszt és ünn. beszédet írt. Legeredetibb költői alkotása az evang. ford-ához írott előszó; m-ul: 1 versszakasz (Lothár L.: Bolgár költők antol. Bp., 1966). - A RK 1880: vette föl ünn-ét júl. 5-re, 1897: majd 1969: febr. 14-re helyezték át. II. János Pál 1980. XII. 31: Ecclesiae virtutis ap. levelében Eu. társvédősztjévé nyilvánította a testvérpárt. - Ikgr. Legkorábban Metóddal együtt ábrázolták (pl. 11. sz. freskó, Róma, San Clemente, altp.), s azóta is rendszerint ppi ornátusban, pásztorbottal, kv-vel, a cirill ábécével v. tp-modellel. A bolgár ikonfest-ben 1614-től láthatók. P.I.

Pallas IV:397. - Kniezsa István: A szláv ap-ok és a tótok. Bp., 1942. - Lacko, Michael: Saints Cyril and Methodius. Roma, 1969. - VIL II:251. - Pannóniai legendák C. és Metód szláv ap-ok élete. Németből ford. F. Kovács Piroska. Bp-Pozsony, 1978. - BS III:1328. - Kirschbaum VI:23. - Sachs 1980:232. - H. Tóth Imre: Konstantin-C. és Metód élete és működése. Bp., 1981. - SzÉ 1984:97. - C. és Metód tevékenysége Pannóniában (Tud. ülés) Bp-Keszthely-Zalavár, 1985. - II. János Pál p. körlevele megemlékezésül Szt C. és Metód evangelizációs munkájának 1100. évford. alkalmából. Ford. Kiss László. Bp., 1986.