Magyar Katolikus Lexikon > B > bujaság


bujaság (lat. luxuria): a nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. - A →hét főbűn egyike, a →tisztaság elleni bűnök fő forrása. Cselekedetei a szándékosan szemérmetlen gondolat, beszéd, tekintet, cselekedet. Orvossága mindezek kerülése, rendszeresség és mértéktartás az étkezésben. Legyőzésében fontos a test kordában tartása, a kísértések gyökerükben való elfojtása, Isten jelenlétének és az istengyermekségnek a tudata, az emberi méltóság tisztelete önmagunkban és másokban, a gyakori gyónás és áldozás. - A ker. ikgr-ban szimbóluma a →béka, a →nyúl, hátas állata a →bak és a disznó. A ~ra utal a 16-17. sz. fest-ében az →aranyborjú. **

Kirschbaum III:123.