nyúl (lat. Lepus): a kettősfogú rágcsálók alrendjének családjába tartozó, hosszú fülű, növényevő állat. - A Szentírásban. A népi megfigyelés alapján az ÓSz-ben (a borzzal együtt) kérődzőnek tartották. Mivel azonban nem hasított körmű, a tisztátalan állatok közé sorolták (Lev 11,6; MTörv 14,7). - Ikgr. Az ókor a ~ gyorsaságában és éberségében isteni vonást látott. A kk. műv-ben a ~ soha nem attrib., mindig Isten jelképe: a teremtés-képeken mindig látható, gyakran középen. Az óker. sírkamraműv-ben a mulandó időnek és az élet rövidségének, az egyhatyáknál (Péld 30,26 alapján) a bűnösök és a pogányok Krisztushoz menekvésének, a baptisztériumokban (szőlőt evő ~) a keresztség és a termékenység jelképének tekintették. Így került Mária látogatása Erzsébetnél (Hans Baldung Grien, Freiburg, főoltár, 1512-16) v. utódaikkal a világot benépesítő Ádám és Éva-jelenetek hátterébe (Dürer rézmetszete, 1504). 3 ~ egy képen a Szentháromság szimbóluma, mely mindig éber, mindent lát és mindent hall (körben szaladó 3 ~ 3 füllel). Dürer A Szentcsalád három ~lal c. képén egy ~ a lábát egy másik vállára teszi és egy tovasiető harmadik ~ra mutat, mely mint egy képaláírás közvetlenül Mária előtt található és azt jelenti: Isten Fia a Földre siet. Bázelban egy nagyon bájos Dürer-tollrajz jobb alsó részén is felismerhető a három ~ csoportja. Bertram mester Teremtés-képén 3 ~at festett, az összes többi állatból csak egyet. Dürer Megkísértés-képén szerepel egy leskelődő ~, mely rémülten elfordul, amikor Éva leszakítja az almát. Schongauer Jézus a megkísértés után c. képén a mennyei örömöt 3 vidám ~lal ábrázolja. Ld. még: Tiziano: A Madonna a két ~lal és a gyermek Jézussal, ifj. Holbein: A három mamrei angyal (fametszet), a Kölni Biblia Bűnbeesés-képe. A vadász elől menekülő ~ a gonoszt és az emberi lelket, a hegyre futó ~ Krisztus föltámadását jelentette. V.J.

Kirschbaum II:221. - Lipffert 1976:30. - Sachs 1980:162. - KML 1986:246. - BL:1340.

Nyúl, Győr-Moson-Sopron m.: plébánia a győri egyhm. téti esp. ker-ében. - 1466: már létezett. Tp-át Ker. Szt János tit-ra sztelték. A törökök 1594: elfoglalták. 1718: alapították újra. Mai Mindenszentek-tp-át 1760 k. építették. Képeit 1786: →Dorfmeister István festette. Org-ját (2/15 m/r, op. 1015.) 1927: az →Angster gyár építette. Kegyura 1880: a szombathelyi szem. - Lakói 1840: 2421 r.k., 8 ev., 18 izr., össz. 2447; 1910: 1375 r.k., 5 ev., 3 ref., 12 izr., össz. 1395; 1940: 3447 r.k., 2 g.k., 8 ev., 10 ref., 19 izr., 1 egyéb vall., össz. 3487; 1983: 3400 r.k., össz. 3600; 2001: 3400 r.k., össz. 3692. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 156 tanuló. Bausz András

Garas 1955. - Búzás kz. 125. - MKA 2000:84.