Benedek, Nursiai, Szt (Nursia, Umbria, Itália, 480 k.-Montecassino, 547 k.): a →bencések alapítója, a nyugati szerzetesség atyja, Európa védőszentje. - Szt Skolasztika bátyja. Életét 593-94: Nagy Szt Gergely p. írta meg Dialogus c-mel (Honoratus subiacói, Konstantin és Simplicius montecassinói és Valentinianus lateráni apátok tanúsága alapján). E műre épül a →Legenda Aurea, melynek leírását az →Érdy-kódex követi. - ~ közép-itáliai nemesi családból származott. Magasabb tanulm-ait Rómában kezdte, de a város romlottsága miatt hamarosan elhagyta azt, s hogy egészen Istennek szentelhesse magát, a régi remeték példája szerint Enfidében (ma: Affile) csatlakozott egy papi csop-hoz. Velük együtt szolgált a tökéletességre törekedve a Szt Péter-tp-nál. Amikor első csodatétele fölhívta rá környezete figyelmét, teljesen visszavonult a világtól, és Subiaco mellett egy barlangban magányos remeteéletet kezdett. Szt Romanus remete öltöztette be szerz-nek, s gondoskodott lelki-testi szükségleteiről. 3 évi magánya után a környék lakói tömegesen keresték föl lelki ügyeikkel, számos tanítványa lett. A Subiaco melletti Vicovaro szerz-ei meghívták apátjuknak, de igazában nem akartak alkalmazkodni irányításához, ezért merényletet terveztek ellene. ~ csodával menekült meg, elhagyta Vicovarót, s visszatért remeteségébe. Hamarosan új tanítványok vették körül, kiket ~ a hagyománynak megfelelően 12-esével, élükön egy-egy apáttal 12 kisebb ktorba telepített. A 13. ktorban maga köré gyűjtötte a novíc-okat és a gyöngébbeket, hogy maga gondoskodjék róluk. Magának tartotta fönn az ált. irányítást. A környék papsága azonban egyre féltékenyebben és ellenségesebben nézte a ~ körül viruló életet, s egy firenzei pap megpróbálta megmérgezni. A pap hirtelen halála és szerz-ei marasztalása ellenére ~ elhagyta Subiacót és a Monte Cassinóra ment. - A róm. Casium kolonia fölött, a hegytetőn pogány sztélyek romjai álltak. ~ tanítványaival az egykori Apolló-sztély helyén Ker. Szt János-, a Jupiter tp. helyén Tours-i Szt Márton-kpnát épített, jelezvén, hogy a remeteséget és a lelkipásztorkodást össze akarják kötni. A hagyomány szerint ez az alapítás 529: történt. ~ irányította a monostor építését, tanította és nevelte szerz. fiait, velük együtt térítette a környék pogány népét, lelkivezetője volt a környék apácáinak. Terracinában egy másik ktort is alapított. Szellemét és tanácsait széles körben keresték és átvették. Visszavonultsága ellenére kapcsolatban állt a kor nagy személyiségeivel, pl. az aquinói, canossai és capuai pp-kel és a gót Totila kir-lyal. Vsz. Rómában, a Lateráni baz. mellett is alapított ktort. Végleges formájában 540 k. fogalmazta meg a →benedeki regulát, s ezzel évszázadokra megszabta a Ny-i szerz-ség alapvető vonásait. Röviddel halála előtt még egyszer találkozott Skolasztikával. Halála napját előre megmondta szerz-einek. A Ker. Szt János-kpna alá temették el. - Égi születésnapját a 9. sz-tól márc. 21-én, Galliában ismeretlen okok alapján júl. 11-én ünnepelték. Mérgezések, tűzvész, varázslás, láz, vese-, fog-, epekő betegségek ellen védő szt., a haldoklók, isk-s gyermekek, bányászok, barlangkutatók, rézmetszők patrónusa. VI. Pál p. 1964. X. 24: Eu. védősztjévé avatta. Ü-ét a nagyböjtből kiemelve júl. 11-re tették át. - Ikgr. Első ábrázolása: egy 8. sz. freskó a római Szt Hermes-baz-ban. Az első képeken fiatal, szakálltalan arccal ábrázolták, a későbbi ~-típus tekintélyes, öreg korba hajló, de még erőteljes, szakállas ffi, fekete v. fehér szerz. ruhában, apáti bottal és kezében a Regulával. - Attrib-ai: kv. (a Regulára utal), vesszőnyaláb (a szerz. fegyelem jelképe), kehely, kehely kígyóval v. széttört pohár (utalás a megmérgezési kísérletre), gabonarosta (legendája szerint a dajkája eltörte, de ~ imádságára újra ép lett), bot, galamb, holló kenyérrel a csőrében (holló vette ki ~ kezéből a mérgezett kenyeret), →benedekfű. - ~ napja (szegedi ajkakon Benedök, Göcsejben Bedenek) a tavaszi napéjegyenlőség napja. Az e csillagászati esemény által ihletett hagyományvilágot az archaikus m., sőt eu. néptudat mégsem, v. csak alig kapcsolta ~ napjához, sokkal inkább az időpontjában évről évre változó nagyhét, ill. húsvét és Szt György ünnepeiben éli át. A göcsejiek szerint ~ ereszti ki zsákból a szárnyas bogarakat. Más verzió szerint „Sándor, József, ~ zsákban hozzák a meleget”. A homokra települt csengődiek szerint Sándor, József, ~ a szegény ember ellensége; ilyenkor fújnak ui. a böjti szelek, melyek megbolygatják a rozzant háztetőket. - ~nek alig van titulusa hazánkban. A m. bencés tp-ok patrocíniumai között is csak két új akad: Komáromfüss és Tarjánpuszta. Egykori bencés apátságaink közül csupán Garamszentbenedek (1075) tisztelte a r-alapítót védősztül. ~et választotta patrónusának Kaposfő prem. apátsága és Somogysámson kk. prépsága, amely vsz. a jeruzsálemi Sztsír- kanonokrendé volt. ~ volt a patrocíniuma Győr, Szentbenedekkál (1333), Tabajd (1422) plébtp-ainak. A barokk időkben még a nyitrai Lúky, Dunaszentbenedek (1720), Kaposszentbenedek és a vasi Felsőszentbenedek választotta védősztül. Mai keletű Pápa egyik új lelkészségének patrocíniuma.

- A ritka titulusok oka, hogy ~ névünnepe a nagyböjt töredelmes időszakába esett, melybe a búcsú örömei nem illettek bele. Vsz. a tiszt-ére sztelt kevés tp. búcsúnapja is hajdanában júl. 11., azaz ereklyéinek 703: Fleury, később S. Benoit sur Marne apátságba való átvitelének emléknapja volt. - Remetesége böjtölésének jelenetét Kolozsvári Tamás a garamszentbenedeki bencések számára festett Kálvária-oltár egyik külső szárnyképén örökítette meg. - ~ hazai kultusza, nyilván a kommendatúra miatt is, a későbbi kk-ban aláhanyatlott, és a Tridentinum után sem tudott igazában újjászületni, de korábbi tiszteletét a nevéből származott családnevek sora is tanúsíthatja (bár egyik-másik a Benjámin v. Vince keresztnévből is származhat): Bánk, Bede, Bedecs, Bedő, Bedőcs, Bedők, Bena, Benák, Bence, Bencs, Bencső, Bende, Bendek, Bendes, Bene, Benecs, Benedek, Benkes, Benkó, Benkő, Benyák, Benőcs. - ~et idéző helynevek: Szentbenedek (Alsó-Fehér, Békés, Somogy, Szolnok-Doboka), Szentbék, Alsó-, Felső-, Duna-, Garam-, Nyárádszentbenedek, Szentbenedeksoka (1493, Nagykanizsa közelében, elenyészett). →benedekhagyma, →Benedek-pajzs, →Szent Benedek füve, →Szent Benedek Gimnázium, Bp., →Szent Benedek Leányai Társasága 88-**

Szt B. élete. Rév-Komárom, 1880. - Horváth Adám: ~ élete és rendjének tört. Mo-on. Pannonhalma, 1915. - Szalay Jeromos: ~ élete és művei. Bp., 1932. - ~ élete és szelleme. Pannonhalma, 1937. - XII. Pius p. ap. körlevele Szt B. boldog halálának 1400. évford-ján. Bp., 1947. - BS II:1104. - Kirschbaum V:351. - Bálint I:265. - DIP 1974.I:1352. - Blazovich Ágoston OSB: Eu. védősztje. Bécs, 1980. - Sachs 1980:57. - NCE VII:271. - Népek nagy nevelője. Szerk. Dr. Szennay András OSB. Bp., 1981. - SzÉ 1984:339.

Benedek, Anianei, Szt, OSB (750 k.-Kornelimünster, No., 821. febr. 11.): apát. - Előkelő vizigót családból származott, katona lett. 774 k. egy remete tanácsára belépett a St-Seine-i ktorba (Dijon m.). 780 k. apáttá akarták választani, de nem vállalta a szerinte fegyelmezetlen szerz-ek vezetését, hanem elmenekült a ktorból és az Aniane-patak mellett remeteségbe vonult. A benedeki helyett a bazilita és a Pakhomiosz-féle regulát vette alapul és nagyon szigorú életet élt. Néhányan csatlakoztak hozzá, de elhagyták, mert nem bírták a kemény vezekléseket. Ennek láttán enyhített a szigorán, s új társaitól már csak a szegénységet követelte meg. 787 k. belátta, hogy a Ny-i ember természetének leginkább a →benedeki regula felel meg, s ettől kezdve ennek ápolására sztelte életét. - Híre eljutott a kir. udvarig, s Nagy Károly kiváltságokkal látta el ktorát. ~ a környező ktorokban is meghonosította a bencés regulát. Anianeban közben 300-ra nőtt a szerz-ek száma. Megnagyobbította a ktort, majd újak alapításába fogott. Minden új helyre 20 szerz-t rendelt, akik megmaradtak joghatósága alatt. - Jámbor Lajos ~re bízta Aquitánia, majd amikor cs. lett, egész Fro. ktor-ainak felügyeletét. Hogy állandóan a közelében tudhassa, 816: Aachen mellett felépítette számára Inden (ma Kornelimünster) ktor-át. ~ 817: Aachenban kápt-t tartott a fr. bencések számára azzal a céllal, hogy mindenütt egyöntetűvé tegye a bencések életét. A kápt. eredménye a Capitulare Institutum lett, melyet a kir. ált. érvénnyel elrendelt. ~ →Alkuin mellett vett részt az →adopcianizmus elleni harcban. Kir. küldetésben Hispániában is járt ez ügyben. - ~ megbontotta az imádság és a munka Szt Benedek által megalkotott egyensúlyát. Az officiumhoz hozzácsatolta a graduális zsoltárokat (télen 10-et, nyáron 5-öt) a kompletórium után, s a halottak officiumának naponkénti elmondását. A világtól való elvonulást azzal is erősíteni akarta, hogy a világi növendékeket kizárja a ktori isk-ból, de ez nem valósult meg. Lelkiségét Cluny őrizte és tovább bontakoztatta a maga reformjában (→clunyi reform). Életműve az első kísérlet volt a bencés kongregáció létrehozására. ~et Szt Benedek után a Ny-i szerz-ség második atyjának tekintik. - M: PL 103. **

LThK II:179. - BS II:1093. - Kirschbaum V:350.

Benedek, Szt, OSB (Benevento, Itália, 960 k.-Miedzyrzecze, Lengyo., 1003. nov. 10. v. 11.): vértanú. - Pap és knk., később a S. Salvator-ktor szerz-e, majd remete. A Soracte hegyre, majd Montecassino vidékére költözött. 999: csatlakozott Szt Romuáldhoz, s elkísérte Ravennába, ahol találkozott III. Ottó cs-ral és Querfurti Szt Brúnóval. Az 1001: épített ktor apátjává Romuáld ~et szemelte ki, amikor azonban I. Boleszláv szerz-eket kért Romuáld köréből, ő ~et és Jánost küldte el, s Szt Brúnó is követni akarta őket Lengyo-ba. Boleszláv remeteséget adott ~nek, s kpnát épített Szt Márton tiszt. A helybeliek közül csatlakozott hozzájuk Izsák, Máté és Keresztély is. Amikor Itáliába akart menni Szt Brúnóért, Boleszláv a p-nak szóló ajándékokkal látta el. Végül ~ egyik társa indult útnak, ~ pedig visszatért remetéségébe. Boleszláv szolganépe úgy vélte, hogy ~ magánál tartotta a kincseket, ezért éjszaka megtámadták, s mind az ötüket megölték. - Ü: Lengyo-ban nov. 12. **

LThK 181.- BS II:1216.- SzÉ II:576.

Benedek, Szt (11. sz.): remete, vértanú. - Szt Andrással együtt mint Zobor hegyi remete szerepel irod-unkban. Vsz. szláv származású és András tanítványa volt. Mestere halála után 3 é. élt remeteként a szkalkai barlangban. A kapott alamizsnát mindig szétosztotta a szegények között. Egyszer rablók támadták meg, s mert nem hitték el, hogy nincs elrejtett pénze, megölték és a Vágba dobták. Holttestét 1 é. nem találták meg, míg végül egy sas, amely a folyó fölött mindig uo. lebegett, nyomra vezette a szerz-eket. A nyitrai szegyh-ban temették el, András mellé. Életrajzukat r-társuk, B. Mór, a későbbi pécsi pp. írta meg. - Ü: Andrással közösen: júl. 17. **

BS I:175. - Bálint II:60. - Szt András és Benedek legendája. (Tarnai-Madas 1991:30. Ford. Csóka J, Gáspár OSB) - Puskely 1994:40.

új, olvasni

Benedek, Menni, Szt, Angelo Ercole, OH (Milánó, Itália, 1841. márc. 11.-Dinan, Fro., 1914. ápr. 24.): pap, rendalapító, az →irgalmasok rendjének megújítója. - 15 gyermekes család sarja. Banki állását föladva önkéntesként sérült katonákat mentett a magentai csatatéren. 1860: belépett a romjaiban heverő r-be. 1867: Spo-ba küldték, s még abban az évben gyermekkórházat állított föl Barcelonában. A következő 36 évben folytatta Istenes Szt János rendjének helyreállítását. Kezdettől sokan támogatták, s az irgalmasok intézményeket nyitottak Spo-ban, Port-ban, Mexikóban, majd szerte Amerikában. - ~ 1878: Granadában kapcsolatba került Maria Josefa Recióval és Maria Angtistias Gimenezzel, akik 1881: pszichiátriai szakkórházat nyitottak nők részére. Madrid közelében, Ciempozuelosban megalapította a Jézus Szt Szívéről nevezett Irgalmas Nővérek kongr-ját, mely 1901: kapott p. hozzájárulást és gyorsan terjedt Eu-ban, Latin-Amerikában, később Afrikában és Ázsiában. A 21. sz. elején 24 országban több mint 100 központot tartanak fenn. ~ 1909: apostoli vizitátor, 1911-12: ált. rendfőnök. Hamvait a ciempozuelosi anyaházban őrzik. - II. János Pál p. 1985. VI. 23: b-gá, 1999. XI. 21: b-gá avatta. **

Benedek (12. sz.): megyéspüspök. - A MA-ban 1171: veszprémi mpp. - Utóda uo. 1179:, Lukcsicsnál 1181: János. 88

Mendlik 1864:49. (1157: Absolon, 1172: János a veszprémi pp.) - Lukcsics 1907:6. (12.) - Schem. Vesp. 1916:VIII. (12.)

Benedek (†Esztergom, 1261. júl. 2.): érsek. - 1238: budai prép. 1240. VII. 9-től haláláig kir. kancellár. 1241. IX. 23: vál., 1244. IV. 21: tényl. kalocsai érs. 1253. X. 11: Báncsa István lemondása után az esztergomi kápt. érs-ké választotta, a p. 1254. II. 25: erősítette meg. 1256: Esztergomban nemzeti zsin-ot tartott, IV. Béla XII. 16: megerősítette az érsség kiváltságait. Kalocsai pecsétje 1252-ből maradt fenn. - Utóda 1262. XII. 1: a kir. kancellárságban és Esztergomban 1262. I. 11: Szentgróti Fülöp, Kalocsán 1254. X: Tamás. 88

Török 1859:43. - Péterffy I:87. - MTK I:153. - Mendlik 1864:28. (23.) (1254-61: esztergomi érs.): 78. (1242-53: kalocsai érs.) - Gams 1873:371. (1243. VII. 15-1254. II. 25: kalocsai érs.), 380. (1254. II. 25-1260: esztergomi érs.) - Eubel I:197. (1243. VII. 18: kalocsai érs.), 464. (1254. II. 25: esztergomi érs.) - Pauler II:627. - Schem. Strig. 1918:XXIV. (25.); 1982:38. (25.) - Schem. Col. 1942:16. (23.) - Bodor 1984:38. (51.)

Benedek (Zala vm., ?-?, 1276. dec. ): választott érsek. - A pécsi egyhm. klerikusa volt. 1257: a kir. kancellária jegyzője. 1259: valkói főesp., 1261: szepesi, 1262: aradi, 1273: budai prép. 1270-76: alkancellár. 1274. III. 9: az érs. címet bitorló Kán nb. Miklóssal szemben a kápt. esztergomi érs-ké vál., de p. jóváhagyást nem nyert. A MA-ban 1274. III. 9-1276. XII: vál. esztergomi érs. ~ kérésére IV. (Kun) László alapítványt tett a veszprémi főisk. fejlesztésére. ~ a tihanyi apátságot a veszprémi pp. joghatósága alá helyezte. - Utóda a szepesi prépságban 1261(?): János, Esztergomban 1276. XII: Miklós. 88

Török 1859:46. - Mendlik 1864:28. (1275-77: érs.) - Gams 1873:380. (1274. IX:székén levő esztergomi érs.) - Pirhalla 1899:20. - Kollányi 1900:18. - Schem. Strig. 1918:XXIV. (28.); 1982:40. (28.)

Benedek (†Várad, 1296): megyéspüspök. - Jogi dr., tamáshegyi prép. Esztergomban. 1290: kinev., 1291: fszt. váradi mpp. III. András védte meg a lázadó Tamásfiakkal szemben. 1296: még a kir. bíróság tagja. ~é volt az a 19 művet tartalmazó kódex, mely később Vitéz János birtokába került, s melyet a bécsi Österreichische Nationalbibliothek Cod. 1062. jelzet alatt őriz. - Utóda 1297: Imre. H.L.

Mendlik 1864:82. (1290-96: váradi pp.) - Gams 1873:384. - Bunyitay I:155. - Schem. Mv. 1896:80. (2 Szt Lászlóról szóló fönnmaradt prédikációját említi) - Bihar vm. 1901. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:30.

Benedek, Rád nb. (†1311. júl. 11./okt.): megyéspüspök. - A MA-ban 1289. XI. 30-1311. VII. 11: veszprémi mpp., 1289-1290. XI. 24: és 1291. X. 9-1309: kirnéi kancellár. Pecsétje 1299-ből maradt fenn. - Utóda a kirnéi kancellárságban 1291: András egri pp. (1310-11: betöltetlen?), 1312-22: Ákos nb. István. 1311. X. 7: Ákos nb. István a veszprémi széken is. 88

Mendlik 1864:49. (25.) (1291: veszprémi pp.) - Gams 1873:386. (1291-1309: pp.) - MREW II:XXII. - Pauler II:628. - Kollányi 1901:147. - Lukcsics 1907:8. (20.) - Eubel I:523. (1290, 1309: pp.) - Schem. Vesp. 1916:X. (20.) - Bodor 1984:41. (19.)

Benedek, OP (†Gyulafehérvár?, 1319. szept. 15 után): megyéspüspök. - Gyulafehérvárt perjel, majd buda-szigeti prior. Az erdélyi kápt. 1309. VII. 24: választotta pp-ké, miután László erdélyi vajda lemondott arról, hogy fiát tegye meg pp-nek. ~ volt az első szerz. az erdélyi széken. Gentilis p. követ 1310. VII. 2: erősítette meg, miután ~ kétszer is követségben járt László vajdánál, s az kiadta a Sztkoronát. Vsz. VII: szent. pp-ké, székfoglalóját Károly Róbert VIII. 27-i koronázása után tartotta. - Utóda 1320. VII. 1: Szécsi András. 88

Schem. Trans. 1838:XIV. (17.); 1913:12. - Mendlik 1864:89. (1319: pp.) - Gams 1873:381. (1309. VII. 24-†1319: pp.) - Temesváry 1922:112. - Vorbuchner 1925:23.

Benedek (†1332. nov. 26 után): megyéspüspök. - Kőrösházi birtokos család gyermeke. Elődjével, Antal pp-kel ellentétben Anjou-barát diplomata, aki belső meggyőződésből állt I. Károly Róbert mellé. A MA-ban 1307. IX. 3-1332. XI. 26: csanádi mpp. Papjai, sőt a kápt-ja gyűlölete miatt szívesebben tartózkodott Gentilis bíb., p. követ környezetében, mint az egyhm-ben. A kir. épp 1307: határozta el, hogy székhelyét Temesvárra teszi át, ahol az építkezések befejeztével ~ pp. többször is megfordult a kir. kpnában. Kormányzása alatt helyreállította a kapcsolatot a p. és a kir. udvarral, klerikusait Ny-i egy-ekre küldte, a papság fegyelmét megszilárdította, pléb-kat épített és szerzeteket telepített le. Pecsétje 1312, 1318 és 1320-ból maradt fenn. - Utóda 1332: Piacenzai Jakab. L.A.

Mendlik 1864:94. (1306-30: pp.) - Gams 1873:370. (1306-30: pp.) - Borovszky I:352. - Juhász VII:13. - Königsteiner Blätter 1961. (K. Juhász: Benedikt, Bischof von Csanád) - Schem. Csan. 1980:18. (18.) (1307-32: pp.) - Bodor 1984:43. (29.)

Benedek (†1375 k.): megyéspüspök. - Csak annyit tudunk róla, hogy 1374. XII. 30: már váradi mpp. XI. Gergely 1375. III. 9: még levelet írt hozzá. Váradon halhatott meg. - Utóda 1376: Czudar Imre. 88

Mendlik 1864:82. (1374-75: váradi pp.) - Gams 1873:385. (1374. XII-1375: váradi pp.) - Bunyitay I:200. - Schem. Mv. 1896:82. (22.) (1375: pp.)

Benedek András Domonkos, OFM (Gyergyószentmiklós, Csík vm., 1929. nov. 30.-): tartományfőnök. - A gimn-ot Gyergyószentmiklóson végezte, 1947. VIII: belépett a r-be, Mikóházán novíc. 1951-től fogságban, 1952-65: Désen kényszerlakhelyes. A teol-t Máriaradnán és Désen a gyűjtőtábor „ferences szabadegyetemén” végezte. 1956. XII. 8: Désen sztelték pappá. Uitt kp., 1961: plnos. 1968: Kóstelek, 1973: Fogaras, 1982: Déva plénosa. 1991. VIII: a Szt Istvánról nev. rtart. főnöke. Ku.P.

Benedek Simon Fidél, OFM (Székelyszentlélek, Udvarhely vm., 1907. okt. 3.-Esztelnek, 1979. máj. 26.): történetíró, tartományfőnök. - 1919: a székelyudvarhelyi gimn. tanulója, 1923. IX. 11: Mikházán lépett a r-be. 1924-27: Csíksomlyón fejezte be a középisk-t, a r. teol-t 1927-31: Vajdahunyadon végezte. 1929. VI. 27: ünn. fog-at tett, 1930. XII. 21: pappá sztelték, 1945: Kolozsvárt a Bolyai Tudegy. bölcs. karán tört-ből drált. - 1931: Brassóban gyóntató, szónok, 1933: Csíksomlyón a klerikusok, ill. a Coll. Seraficum magisztere. 1939: Kolozsvárt tart. titkár, a harmadrend tart. és kolozsvári ig-ja, 1942: r. tanácsos, a Márta-kör vez-je. 1948: tartfőn. - 1951. VIII. 20: rtársaival Máriaradnára hurcolták, 1952: kényszerlakhelyes Désen, a →dési szabadegyetem spirituálisa. 1961. VI. 28: letartóztatták, Kolozsvárott hazaárulás vádjával elítélték. 1964: közkegyelemmel szabadult, visszatért Désre, de zaklatásával nem hagytak föl. 1967: Zalánra, majd Málnásfürdőre és az esztelneki zárdába került. - Tartfőn. tisztét, mivel a zsarnokság alatt a r. kápt. nem ülhetett össze, halálig viselte, biztosította a stefanita rtart. folyamatosságát. - Tört. és egyéb írásai a házkutatások és zaklatások miatt csak részben maradtak fönn, a korábbiak közül is lappang: Felcsík geológiai kialakulása. 1944. - Írásai 1929-51: a Ferences nemzedék, Ifj. (Szombathely), Kat. Világ, Szt Antal (Bp.), Erdélyi Ferences Útja, Erdélyi Lpk., Ferences Közl. (Bp.), Csíksomlyói Virágok, A Hírnök, Vasárnapi Harangszó, Szt Ferenc Hírnöke, Ferences Ifj., Erdélyi Ferences Futár c. lapokban. Előkerült kz-ai kiadásra várnak. - M: Tabula Individuorum Provinciae S. Stephani in Transsylvania 1940, 1941, 1943. Kolozsvár, 1940-43. - Csíksomlyó IV. Jenő p. levelének tükrében. Uo., 1944. - Tatárbetörés Csíkba 1661-ben. Dri dissz. Uo., 1945. - „Szűz Mária háza Kolozsvárt” Uo., 1945. - A mi tp-unk. Uo., 1946. - Kolozsvári ferencesek. Uo., 1946. - Szt Ferenc Harmadik Rendjének Szabálykönyvecskéje. Uo., 1946. - A Bold. Szűz Mária Kis Zsolozsmája. Uo., 1947. - Szt Klára nyomában. Uo., 1947. - Világi ferencesek. Uo., 1948. - 1943-47: Kolozsvárt a harmadrendieknek újraindította és szerk. a Szt Ferenc Hírnökét. Ku.P.

Pilinyi 1943:251. - Schem. Steph. 1947:68. - Pap Leonárd: P. B. Fidél irod. hagyatéka. Kz. Esztelnek, 1990.

---

Benedek, Biscop OSB, Szt (Northumbria, Észak-Anglia, 628 k.– Wearmouth monostora, 689. jan. 12.): apát. – Ifjúságát Szt Edwin kir. (ur. 617–32) udvarában töltötte. Szerzetes akart lenni, ezért 648. k. Rómába indult, hogy a kontinens szerz-i hagyományát megismerhesse. Útközben 17 monostort látogatott meg. Lerins-ben lépett a r-be, 2 év múlva újra Rómába ment. Szt Vitalianus p. az újonnan szetelt canterbury érs, Teodor mellé rendelte tanácsadónak és tolmácsnak. 669: érkeztek Canterburybe. Hamarosan a Péter és Pál-mon. apátjává választották. 671: ismét Rómába ment. Amikor visszatért, 674: Ecgfrith kir. földet ajándékozott neki a Wear folyó torkolatánál, hogy ott mon-t építsen. ~ Fro-ba ment építő- és üvegablak készítő mesterekért, akik felépítették Wearmouth mon-át. – 679: ~ újra Rómába utazott új kvkért, liturgikus felszerelésért és ereklyékért. Hazatérve magával vitte a Szt Péter-baz-ból János főkántort, hogy tanítsa meg szerzeteseit a római énekre és oktassa őket a római liturgiára. – 680 u. további adományt kapott Ecgfrith kir-tól Jarrowban, hogy ott egy Pál apostolnak sztelt mon-t alapítson. Tizenhét szerz. telepedett át az új alapításba Szt Ceolfrith, Benedek unokafivérének vezetésével. Kevéssel utóbb Szt Béda Venerabilis, aki az előző évben lépett be hétéves korában oblátusként Wearmouth mon-ába, szintén Jarrowba került. Az új mon-t 685. IV. 23: sztelték föl, ~ ez az évben indult utolsó római útjára. Távolléte alatt mindkét kolostorában járvány pusztított; Jarrow-ban csak Ceolfrith és a kis Béda maradt meg, akik még így is „kórusban” énekelték a zsolozsmát. Benedek betegen tért vissza Rómából, s élete utolsó három évében ágyhoz volt kötve. Halála előtt magához hívatta Jarrow-ból Ceolfrithet, és mindkét mon. apátjává tette. Szigorú utasításokat adott, hogy összegyűjtött nagy könyvtárát őrizzék meg. – Ü: I. 12. **

SzÉ 2009:93.

Benedek, Mór, Szt, OFM (San Fratello, Szicília, 1526.–Palermo, 1589. ápr. 4.): szerzetes. – Szülei néger rabszolgaként Etiópiából kerültek a szicíliai kir-ság, ahol gazdájuk felszabadította őket. ~ pásztor lett. 1547: Lanza Jeromos hatására eladta mindenét és remeteségbe vonult. A hívők érdeklődése elől négyszer kellett más helyet keresniük, míg Palermo közelében telepedtek meg. Itt Jeromos halála után ~et választották elöljáróvá. 1562: IV. Pius p. a remetéket kötelezte, hogy lépjenek be valamelyik férfirendbe. ~ az obszerváns ferencesekhez kérte felvételét, és belépett a Palermo közelében lévő Santa Maria di Gesù konventbe, ahol szakács lett. Laikus testvér létére 1578: megválasztották guárdiánnak. 1581: helyettes guárdián, 1564: újra egyszerű testvér. Életszentsége sokakat vonzott köréje. VII. Pius pápa 1807: avatta Szt-té, különösen az amerikai négerek tisztelik és tekintik védőszentjüknek. Ü: IV. 4. **

SzÉ 2009: I:581.

Benedek, Menni, Szt, Angelo Ercole, OH (Milano, Itália, 1841. márc. 11.–Dinan, Fro., 1914. ápr. 24.): pap, rendalapító, az →irgalmasok rendjének megújítója. – 15 gyermekes család sarja. Banki állását föladva önkéntesként sérült katonákat mentett a magentai csatatéren. 1860: belépett a kihalóban lévő irgalmas r-be. 1867: Spo-ba küldték, gyermekkórházat nyitott Barcelonában. A következő 36 évben folytatta Istenes Szt János rendjének helyreállítását. Kezdettől sokan támogatták, s az irgalmasok intézményeket nyitottak Spo-ban, Port-ban, Mexikóban, majd szerte Amerikában. – ~ 1878: Granadában kapcsolatba került Maria Josefa Recióval és Maria Angtistias Gimenezzel, akik 1881: pszichiátriai szakkórházat nyitottak nők részére. Madrid közelében, Ciempozuelosban megalapította a Jézus Szt Szívéről nev. Irgalmas Nővérek kongr-ját, mely 1901: kapott p. hozzájárulást és gyorsan terjedt Eu-ban, Latin-Amerikában, később Afrikában és Ázsiában. A 21. sz. elején 24 országban több mint 100 központot tartanak fenn. ~ 1909: ap. vizitátor, 1911–12: ált. rendfőnök. Hamvait a ciempozuelosi anyaházban őrzik. – II. János Pál p. 1985. VI. 23: b-gá, 1999. XI. 21: sztté avatta. **