Magyar Katolikus Lexikon > B > benedekhagyma


benedekhagyma: Szt Benedek napjához kapcsolódó szentelmény elnépiesedett maradványa. - Rábagyarmaton a fölfúvódott, hasfájós marha népies orvossága a Benedek napján vetett ~, amelyet kenyérben adnak be az állatnak. - Göcsejben a sz. elején fokhagymát és zsírt szteltettek ezen a napon; hasogatás, görcs, daganat orvosságának tekintették. A vele megkent jószághoz boszorkány, rontás nem férkőzhetett. Tébolyodottnak, megbabonázott embernek a talpát kenték meg vele, és ruhadarabban a nyakára kötötték. - Zalaszentbalázson a ~ szárának főzetét elmezavar esetében tartják foganatosnak. - A sztelményt a szomszédos Muraköz vendjei is ismerték. A 19. sz. végén ők is gyökeret, zsírt, veteményeket szteltettek a maguk és jószágaik gyógyítására. E napon a lovakat nem hajtották ki, mert féltették őket a boszorkányoktól. - Az alföldi Tápé öregasszonyai e napon hagymát duggatnak, ez a bendöki hajma. Bertalan napján fölszedik, a háztetőre rakják, ahol 7 nap éri a napsugár, éjszaka a harmat. Egy zacskóba gyűjtik, és szükség esetén tífuszos beteg fejét, hasát mosogatják a főztével. - E hiedelem összefüggései még nem tisztázottak. Minthogy két, archaikus hagyományokat bőven őrző tájunkon maradt fönn, feltehető kk. eredete. Egyébként Benedek itt a betegek pártfogójaként tisztelt. 88

Bálint I:267.