🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Baader
következő 🡲

Baader, Franz (München, Bajoro., 1765-München, 1841): filozófus. - 1792-96: Angliában, majd Münchenben orvostud-t tanult. 1826: a müncheni egy-en a spekulatív teol. c. prof-a. Egy időben vitatta a pápai primátust, de halálos ágyán megtért. Aquinói Szt Tamás és Eckehart mester szellemi örökösének tartotta magát, szembeszállt Kanttal. Hegellel kölcsönösen hatottak egymásra, befolyásolta Schellinget. A ném. romantika egyik ébresztője volt. - Össz. művei, 1-16. köt. Lipcse, 1851-60. **

LThK I:1161.


Baader, Franz Xaver (München, Bajoro., 1765.–München, 1841.): filozófus, szociálpolitikus, orvos, bányamérnök. – Az ingolstadti és bécsi egyetemen orvosi, Freibergben bányamérnöki diplomát szerzett. 1791–96: hosszabb tanulmányutat tett Némo. bányavidékein, majd Angliában. Már itt érdeklődési körébe került a szoc. kérdés. 1817–20: a bajorországi bányák főfelügyelője, munkájáért nemességet kapott. Egy üveggyártási találmányáért az osztrák kormányzat 12.000 guldennel jutalmazta. Fil. munkásságában a ker. hittételek természetes magyarázatával próbálkozott. 1826: a müncheni egy-en a spekulatív teol. c. prof-a. Egy időben vitatta a pápai →primátust, de halálos ágyán visszavonta nézetét. Aquinói Szt Tamás és →Eckehart mester szellemi örökösének tartotta magát, szembeszállt →Kanttal. →Hegellel kölcsönösen hatottak egymásra, befolyásolta →Schellinget. A →felvilágosodás racionalizmusával szemben a ném. romantika egyik ébresztője volt. – Munkásságának maradandóbb része társadalom-szociológiája. Mint a 19. sz. elején a kat. restaurációt kezdeményezők zöme, kezdetben ~ is a fr. forradalom előtti feudális állapotok visszaállítása és ker. szellemben való megújítása, továbbfejlesztése mellett foglalt állást, csak alkotmányjogi és törvénykezési kérdést látva a társadalmi bajokban, nem szoc. gondokat (→keresztényszociális mozgalmak). Egyaránt elvetette a szabadelvű „társadalmi szerződés”-en vagy az abszolutisztikus hatalomgyakorláson alapuló állameszmét. Helyettük a valláserkölcs alapján álló társadalmi- és állami- →szolidaritást javasolta. Szerinte a szabadságnak és egyenlőségnek, de magának a társadalom létének is alapja az Isten és felebarát iránti szeretet. A társadalom helyes vezetését az Egyház és állam közös feladatának tartotta. A gyakorlati megoldást Adam →Müllerhez hasonlóan a középkori →céhekhez hasonló korporációkban, ipari egyletekben látta, amelyek állami törvénykezéssel támogatva korlátoznák a →szabadverseny és a szabad kereskedelem káros kinövéseit, akár magát az ipari fejlődést is akadályozva. →Lamennais hatására 1835: látta be a szoc. törvénykezés fontosságát az elnyomorodott társadalmi rétegek segítésére. Tiltakozása egyike volt a legelsőknek az ipari forradalom okozta társadalmi károk ellen. Szükségesnek ítélte a ker. szemléletben újjáalakított rendi társadalomban a társadalmi osztályok szervezettségét, ezen belül a munkásság politikai képviseletét. – ~ társadalom-szociológiai felvetéseinek egy része hozzájárult a kibontakozó keresztényszociális eszmék megalapozásához a →közjó érdekében. →Görres mellett a német kat. újjáéledés kezdeti szellemi központjának, a →Müncheni Körnek és a →Historisch-politische Blätter für das katholische Deutschland folyóiratnak az egyik vezető alakja volt. N.D.

LThK I:1161; XIII:324. NCE XIII:324. – História 1994/4. (Adriányi Gábor: A szoc. kérdés és az egyház 1863–1891.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.