Magyar Katolikus Lexikon > A > akoiméták


akoiméták (a gör. akoimétoi, 'nem alvók' szóból): keleti szerzetesek, kiknek monostoraiban éjjel-nappal, szünet nélkül végezték az istentiszteleteket. - Első ktorukat 400 k. alapították az Euphratész partján. Leghíresebb ktoruk a 463: alapított konstantinápolyi →Sztudion volt. A K-i Egyh. számos nevezetes egyénisége származott innen. Az ~ Ny-on, Agaunumban (ma: St. Maurice, Svájc) 515: alapították első ktorukat. Az ~ az →örökimádás gondolatának előfutárai voltak. P.I.

K-i Egyh. 1936:9/10. sz.:280. - Berki 1975:363.