örökimádás: a monstranciában kihelyezett →Oltáriszentség folyamatos, állandó és ünnepélyes imádása a Jézus iránti hódolat kifejezésére és engesztelésül az Eucharisztiát ért bántásokért, közömbösségért. Az ~ mint „az Úr és benne minden ember iránti kizárólagos szeretet” (II. János Pál p.) minden időben a Krisztus visszajövetelét virrasztva váró hívők alapmagatartása. - Kezdetben az Oltáriszentséget csak a betegek áldoztatása miatt őrizték szentmisén kívül. Imádása a 14. sz: kezdődött, s a 16. sz. elején már szerz. közösségek alakultak az éjjel-nappali ~a. A fr. forr. alatt ezeket betiltották, de a 19. sz. közepén több újjáéledt. - Az ~ változatai 2004: 1. →negyvenórás szentségimádást ad át egyik tp. a másiknak; 2. egyhm-ben megy egyik tp-ról a másikra a napi imádás; 3. egy tp. és szerzet szünet nélküli szentségimádása (→örökimádó apácák). **

Kühár-Radó 1933:323. - Schütz 1993:295.