Magyar Katolikus Lexikon > S > Sztudion


Sztudion, Sztudiosz: kolostor Konstantinápoly nyugati részén, nem messze az Aranykaputól. - Sztudiosz keletrómai patriciusról kapta a nevét, aki 454: konzul volt. Ker. Szt János-tp-a 463: épült. A Bizánc védőfalai mögött lévő ~ba menekültek a 8. sz. végén a gyújtogató szaracén hordák elől a Szakkudion ktor szerzetesei apátjaikkal, Platónnal és Theodorosszal, s ekkortól vált a ~ a bizánci szerzetesség példaképévé. Közp. szerepet játszott a →képtisztelet védelmezésében, emiatt több szerz-e szenvedett vtságot. Kolostori szabályzatát (PG 99, 1703) →Athosz is átvette, majd széles körben elterjedt. 826 k. írásba foglalt liturgiája tartalmazta a sztudita szerzetesség által szerzett nagyszámú egyh. éneket (mindenekelőtt →kánonokat), ezek máig a →bizánci szertartás kincsei. A 10. sz-tól a ~ban tisztelték Ker. Szt János fejét. 1204: a keresztesek lerombolták, 1290-re épült újjá, és Konstantinápoly legrangosabb ktorává vált. Bizánc eleste, 1453 után tp-a mecset lett, ma az egyetlen romjaiban meghagyott nagyobb, Jusztinianosz cs. (úr. 527-565) előtti építmény Isztambulban. - A ~ lelkiségét a →sztuditák elevenítették fel. **

LThK 1933. IX:866; 1993. IX:1055.