Magyar Katolikus Lexikon > A > Arad


Arad, v. Arad vm. (Arad, Ro.): 1. várát 1177: említik először, várispánság központja volt. 1241: a tatárok elpusztították, a 16. sz. közepéig említik. 1551-1688: a törökök kezén volt. A ma is látható szabályos hatszög alaprajzú, csillag alakú, kazamatákkal ellátott erődítmény 1763-83: épült. 1849: a honvédsereg féléves ostromzár után vette be. X. 6: itt végezték ki az →aradi vértanúkat. Az Árpád-kori földvár nyomai Öthalom falu mellett láthatók. - 2. plébánia a v. csanádi egyhm. alsóaradi esp. ker-ében. 1131: Arad. Tp-át 1200 e. Szt Márton tiszt. sztelték. Mai Páduai Szt Antal tp-át 1758: építették. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1840: m., ném., szl.; 1910: m., rum., ném., szerb. - 1916: r.k. polg. leány-, 1919: r.k. polg. fiúisk-t létesítettek. 1928: még működtek, de nyilvánossági jog nélkül. Régészeti emléke: 18 x 7,2 cm-es korpusz egy limoges-i körmeneti keresztről. Kalapált rézlemez, aranyozott, zománc- és kődíszítéssel. Oromdíszes koronájából az ékkövek hiányoznak. Szemei zománcosak voltak, jobb kézfeje és bal karja hiányzik. Ágyékkendőjének övén üres ékkőfoglalatok, az ágyékkendő kék zománcos, középen 3 fekete zománccseppel. Lábai bokától letörtek. A 13. sz. közepén készült. 1863: ~ mellett a Maros medrében találták. A M. Nemz. Múz-ban őrzik. - 3. Páduai Szt Antal minorita konvent és plébánia. 1702: Höfflich Kamill OFMConv táb. lelkész saját telkén rházat és tp-ot épített. A gvárdiánok plnosok is voltak. A konvent tagjai 1788-1873: az →Aradi R.K. Gimnáziumban is tanítottak. - 1855. febr.: A →Mack-összeesküvés bűnrészeseiként 1854: keveredtek bajba a tanárok, mivel hozzájutottak a forr. kiáltványokhoz, az amerikai Kossuth-dollárokhoz, s kapcsolatba kerültek egyes forr. megbízottakkal. 7 minoritát 1854. IX. 21: letartóztattak, →Zetykó Kelemen, →Kosztka Libórés →Csűdör Tamás a börtönben meghalt, 1855. IX. 21: nehéz vasban töltendő várfogságra elítélték →Eperjessy Aurélt, →Lakatos Ottót, →Livery Dánieltés →Winkler Brunót. 1857. I. 16: közkegyelemmel szabadultak, de egy időre eltiltották őket a tanítástól. - Kultúrházuk 1927. VI. 6-1949: a város kat. lakosságának művelődési közp-ja volt. 1926-27: Szömörkény Rezső és Flick József tervei szerint épült, belső kiképzése Weil József műve. Földszintjén a Vasárnap irod. és nyomdai műint. szedőtermei, gépházai és raktára volt. A 2. emeleti páholyok homlokzata fölött a minoriták nagy alakjait Ulrich Géza festette meg. A ház szellemi atyja Wild Endre rfőn. volt. - 4. Szent József ferences konvent. A 18.sz. elején boszniai ferencesek alapították. 1757: a m. kapisztránus prov-ba sorolták. 1781: felköltözött a várba. Az atyák 1862: elhagyták ~ot, épületeiket eladták, ára a Vallásalapé lett, kamatait a rtart. kapta meg. - Lakói 1840: 7328 r.k., 1343 g.k., 9863 g.kel., 88 ev., 515 ref., 995 izr., össz. 20.132; 1910: 32.630 r.k., 1502 g.k., 12.636 g.kel., 2213 ev., 7675 ref., 114 unit., 6295 izr., 101 egyéb vall., össz. 63.166. - Kat. sajtója: 1890-99: Hitvédelmi füzetek, 1918: A Diák, 1918-19: Aradi Kat. Egyh. Tudósító, 1919-20: Aradi Kat. Tudósító, 1920-40: A Nap, 1923: Aradi Élő Újság, 1935-40: Plébániai Értes. Bá.B.-L.Zs.-88

1. Vártúrák III: 591. - Erdély tört. I:215. - Kiss 1987:19. - 2. Archaeológiai Közlem. 1864. IV:162. (Rómer Flóris: M. régészeti krónika) - Szentkláray I:246. - Acta Hist. Artium 1961:5. (Kovács Éva: Croix limousines en Hongrie) - 3. MMRN 1883:9; 1888:17. - Erdélyi Lex. 1928:195. - Váradi-Berey 1934:324. - 4. Szabó 1921:202.