lakatos, kulcskészítő, kiskovács (lat. faber serrarius, ném. Schlosser): az ősi vasművességből alakult, nálunk a 13. század során megjelenő →kézműves mesterség. - A 14. sz: céhesedett. Anyaga rúd-, lapos-, alakvas, vaslemez, fehérlemez, faszén, póris, réz, ón. Termékei: sokféle zár, lakat, kulcs, a nyílászárók összes vasalása, különféle házt., gazd. vas- és lemezmű; a 15. sz-ig órát is készített. Eszközei: fújtatós kohó, edzőteknő, egyengetőlap, üllő odorral, satu, fogó, csavarmetsző, -hajtó, kalapács, fűrész, üttető, vágó, lukasztó, verő, olló, fúró, reszelő, köszörű, esztergakés, esztergapad; munkafolymatai: kovácsolás, acélozás, nádalás, nyújtás, zömökölés, válalás, rugókészítés, a formaalakításnál reszelés, köszörülés, menetvágás, két fém egyesítésénél a hegesztés mellett forrasztás, szegecselés, csavarozás. - Mo-on kb. 50 önálló céhszervezetük mellett sok más vasipari szakmával közösen alapított céhben is dolgoztak, leggyakrabban az órásokkal és puskaművesekkel együtt. Az ún. magyar lakatosok kifejezetten a lovas katonai fölszereléseket készítő szakmákkal alkottak közös szervezetet. - Védősztjük Szt György (lovas katonaszent), valamint Szt Péter ap. (a kulcs és az időt jelző kakas miatt). ** B.I.-N.P.

Céhkat. 1-2. köt. Bp., 1975-76. - Bogdán 1984.

Lakatos Demeter

Lakatos Demeter (Szabófalva, Moldva, Ro., 1911. nov. 11.-Szabófalva, 1974. aug. 21.): gyári munkás, költő. - Apja kovács volt, a román hadseregben harcolva az 1916-os erdélyi betöréskor esett el. A fiatal ~ harmadmagával árván maradt. Inas Románvásárban, majd a cukorgyárban lakatosmesterséget tanult. 4 „falusi” (általános) és 3 „ipari” (szakmunkás) oszt-t végzett. Elment „sofőrnek”, hogy „világot lásson”, majd 1930-37: színtársulatot vezetett a falujában, mely az általa írt (v. átírt) darabokat adta elő. Ismét sofőr, majd 1938: kis boltot nyitott. Románban 1948: a cséplőgépgyárban dolg., 1952: főgépész a vajgyárban, ahol az 1970-es évek elején nyugdíjazták. - Első m. nyelvű verse 1935. XI. 15: a kolozsvári Keleti Újságban jelent meg. A két vh. között az Ellenzék, a Jóestét és a M. Nép, 1945 u. romániai magyar (Dolgozó Nő, Előre, Falvak Dolgozó Népe, Igazság, Hargita, Korunk, Megyei Tükör, Utunk, Vörös Zászló), valamint mo-i újságok és folyóiratok (Forrás, Kortárs, M. Nemzet, M. Nyelv, Művészet, Tanácsi Építő, Tolna M. Népújság, Új Írás, Vigília) közölték írásait. - Versei, esztétikai értékük mellett, főként mint tájnyelvi dokumentumok fontosak a m. művelődéstört. számára. Valóságos nyelvemlékek, hiszen ~, aki megfelelő isk-k hiányában, a többi moldvai csángóhoz hasonlóan, nem tanulhatott anyanyelvén írni és olvasni, egy szóbeliség állapotában lévő, apáról fiúra öröklődő műveltségről és nyelvjárásról hozott üzenetet jórészt román ortográfiával írt verseiben. Nyelvjárási sajátosságok egész sora figyelhető meg költeményeiben: a szavak hangalakja, toldalékolási módja, a ragozás rendszere, a szóalakok és jelentésük, a mondatszerkezet. Az északi csángó nyelvjárást idéző nyelvére jellemző az erős és határozott sz-elés, az a-zás, a nagyfokú í-zés. Bár ismerte és használta a cs betűt és hangot, írásaiban gyakran s szerepel a köznyelvi magyar cs hangjele helyén. Verseiben régies vonás a határozott és a határozatlan névelő gyakori hiánya. Ez több száz éves nyelvi múltunk egyik sajátosságát őrzi. ~ írásmódja jelentős mértékben eltér a mai m. helyesírási szabályzattól. Feldolgozott számos népszokást. Költeményeiben régen elfelejtett szavaink és nyelvi fordulataink mellett megelevenedik a szabófalvi, s általában a moldvai, a Szeret menti táj, a hagyományos népélet. Több versében vallotta meg magyarságát. H.P.

Vigilia 1972:474. (Domokos Pál Péter: L. D. és a csángó magyarok.) - Utunk 1974/2. (Beke György: L. D.) - Lakatos Dénes: Búcsú az ifjúságtul. Bp., 1992. - Megfog vala apóm sokszor... Bp., 1993:63. (Szabó T. Ádám: A csángók nyelve és helyesírása L. D. szövegeinek tükrében) - RMIL III:314.

Lakatos (1907-ig Lézer) Dénes Károly, OCist (Székesfehérvár, Fejér vm., 1883. jún. 10.-Székesfehérvár, 1953. ápr. 3.): gimnáziumi tanár. - A székesfehérvári ciszt. gimn-ban 1902: éretts., VIII. 14: lépett a r-be, 1902: novíc. Zircen, 1903-07: teol. a bpi hittud. és tanárképző főisk-n, egyidejűleg az egy. tört-földr. szakos hallg-ja. 1907. VI. 23: ünn. fog-at tett, VI. 27: pappá szent. 1908: tanári, 1911: m. művészettört-ből dri okl-et szerzett. 1907: a bajai, 1908: a székesfehérvári ciszt. gimn. tanára. 1919-21: a székesfehérvári Vörösmarty Irod. Kör és Kaszinó kvtárosa, 1920: a Fejér vm. és Székesfehérvári Múz. Egyes. titkára, 1922: a Ciszterci Diákszöv. Székesfehérvári Osztályának titkára. 1949: a székesfehérvári rházban nyugalomban. - M: A topuszkói ciszt. apátság tört. az Árpádok korában. Bp., 1911. - A székesfehérvári ciszt. r.k. főgimn. 100 é. tört. Székesfehérvár, 1914. (a Gimn. Értes-ben is 1913/4, s kivonata 1921/4) - Dr. Lauschmann Gyula élete. Uo., 1920. - Székesfehérvár földr-a. Uo., 1924. (kz. gyanánt) - Betűjelei: -s-s; ss; (ld.); ld; (mind a helyi lapokban). 88

Lakatos 1914:193. - Fejér vm. 1937:324. - Schem. Cist. 1942:244. - Gulyás 1956:589. - Gulyás XVII:887. - Trosits Miklós és Kovács-Megyesi János közlése

Lakatos Géza (Rahó, Máramaros vm., 1879.-Bp., 1930. febr. 11.): ügyvéd. - Szatmárnémetiben a kir. kat. gimn-ban éretts., a bpi tudegy-en jogot végzett, 1905: (elsőként) királygyűrűs dr-rá avatták. Áll. ösztöndíjas Berlinben, Párizsban, és Londonban. Hazatérve a Szt Imre Kör újjászervezője és a koll. alapszabályának kidolgozója, a Szt Vince Kör kezdeményezője. A Józsefvárosi Ker. Munkásegyesület alapító eln. Bpen nyitott ügyvédi irodát. 1903-13: a Ker. Szoc. Párt üv. aleln., kidolgozta annak első programját, alapszabályzatát. 1925-31: a szfőv. tvhat. biz. tagja. - 1905. III. 12-XI. 1: és 1906. X. 7-1911. I. 28: a kerszoc. Igaz Szó főszerk-je. - Betűjegye: L.G. (Alkotmány, 1906). 88

Földnépe naptára 1929:30. - Kerszoc. évkv. 1941:53. Arck. - Gulyás XVII:890. - Viczián 1995:52. (634.)

Lakatos György (Eger, Heves és Külső-Szolnok vm., 1831. dec. 20.-Kőszeg, 1894. szept. 22.): plébános. - Iskoláinak elvégzése után tanár, majd a →Foglarianum ig-ja. Később felnémeti plnos és alesp., amiről idegbaja miatt lemondott és nyugalomba vonult; Ungváron élt, később Kőszegre költözött. - M: Felix atya 1863. és 1864. nagybőjti értekezései. Fr-ból ford. 1-2. köt. Eger, 1863-64. - A vierwaldstätti tó Schweiczban. Uo., 1863. - Részt vett Cantu Caesar: Az utolsó harmincz év története ford-ában. 88

Koncz 1892:152. - Schem. Agr. 1895:194. - Szinnyei VII:645.

Lakatos István (Székelyudvarhely, Udvarhely szék, 1620 k.-Csíkkozmás, 1706): plébános. - 1674: lett Csíkkozmás plnosa és főesp. A pp. nélküli egyhm-nek tevékeny papja volt. 1705: megalapította a székelyudvarhelyi ferences ktort. Historia Domusa jelentős tört. forrás. - M: Siculia delineata et descripta A. C. 1702. Kz. 88

Szinnyei VII:645.

Lakatos Kálmán (Munkács, Bereg vm., 1875. szept. 19.-Vác, 1938. febr. 18.): plébános. - A gimn-ot Ungváron, Nagyszombatban és Vácott, a teol-t Vácott végezte, 1898. VI. 26: pappá szent. Kosdon, Rákoscsabán kp., 1900: a rákospalotai kertészképző int-ben hitokt., 1902: Soroksáron és Erzsébetfalván kp., 1904: a bpi egy. kánonjogi dr-rá avatta. 1905: rákoscsabai plnos, 1910: s-esp. és tanfelügy. Rákoscsabán, Pécelen, Rákoskeresztúron új isk-t szervezett. 1918: dunakeszi esp-plnos. - M: Kat. temetési énekek gyűjt-e. Bajnok Gézával. (Eger), 1930. 88

Chobot 1917:820. - Nemz. Újs. 1938. II. 20.

Lakatos Lajos (Taliándörögd, Zala vm., 1817. aug. 3.-Veszprém, 1902. jan. 1.): plébános. - A fil-t Pécsett, a teol-t Veszprémben végezte, 1842. X. 28: pappá szent. 1843. II. 17: Szóládon, X. 11: Gamáson, 1847. IX: Látrányban kp., 1848. II: Gamáson adm., 1850. X. 22: plnos, cserével 1864. VII: Pacsán plnos, ahonnan 1866. III: elmozdították, Felsőörsön kp. - M: A m. nemz. eredeti hona. Kül. figyelemmel a horvát és illir nemz. eredetiségére. Pest, 1844. - Kz-ban: Somogyvm. esettára; A gamási pléb. tört. 88

Szinnyei VII:645. [s.v. Lakatos György (Lajos) (*1818)] - Pfeiffer 1983:663. (s.v. Lakatos Lajos)

Lakatos Ottó, OFMConv (Székesfehérvár, Fejér vm., 1802. okt. 4.-Arad, 1881. aug. 16.): gimnáziumi igazgató, plébános. - Székesfehérvárott éretts., Pesten technikát tanult. Tanulm-ait félbeszakítva Pribék Vilmos gr. családjánál nev. 1826: Prágában vasúti tisztviselő, majd Pesten civil teol. hallg. 1827. X. 20: lépett a r-be. 1829/30: Nagybányán tanított. 1831. VIII. 14: pappá szent. Pancsován kp. 1834: Szabó Román tartfőn. titkára. 1840: a Drevenyák családnál nev., 1845: Aradon gimn. tanár, 1847: ig. Megszervezte a kvtárt, a növény- és állattani szertárat. 1849: a város ostroma idején rajzisk-t szervezett. 1851: megkezdte a gimn. 8 o-ossá fejlesztését, és rajztanári okl-et szerzett. 1854. IX. 21: a →Kossuth-dollárok terjesztése miatt 6 társával perbe fogták, 1855. IX. 17: Bécsben a hadbíróság 14 é. vasban töltendő várfogságra ítélte. X. 13-tól Theresienstadtban raboskodott. 1856. X: Josefstadtba szállították. 1857. I. 16: kegyelmet kapott, de egy időre eltiltották a tanítástól, ezért az Almay, majd Világoson a Bohus családnál nev. Miskolcon, majd Aradon tanár, 1868: Kolozsvárt házfőn., 1871: Aradon házfőn. és plnos. A város tört-ének megírásáért 1881. VII. 13: díszpolgárrá vál. - Cikkei a Religióban (1848: Cáfolat a moldvai m. misszió eltorzított közlésére) és az Alföld c. aradi lapban. - Fm: Arad tört. 1-3. köt. Arad, 1881. (A 3. köt-ben: Három év egy kompromittált életéből. Fogdai élmények.) - Kz-ban maradt Gyónásom Fankónak c. életrajza (1864). - Szerk. 1850-54: az Aradi r.k. gimn. értes-jét, melyben írásait is közölte. 88

Pallas XI:200. - Morvay 1896:273. - Szinnyei VII:651. - KL III:156.

Lakatos Ottó Ferenc, OFMConv (Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1865. ápr. 6.-Arad, 1942. máj. 25.): tartományfőnök. - A középisk-t Kecskeméten végezte. 1883. IX. 10: Nyírbátorban lépett a r-be. A teol-t Egerben végezte. 1888. VI. 26: pappá szent. Aradon hitokt., hittanári és gyorsíró szaktanári okl-et szerzett. 1889 őszén Nagybányán az áll. főgimn. hittanára, 1905. VII: teol. dr. 1907: tartfőn. A szilágysomlyói gimn-ot 8 o-ossá fejlesztette. Gödöllőn és Nyírbátorban gimn-ot, Miskolcon és Lőcsén fiúnev. int-et nyitott, átépítette az egri rházat. 1918: aradi házfőn. és plnos. 1919: megalakította az egyhközs. tanácsot és megnyitotta az egyhközs. m. el. isk-t és főgimn-ot. A Mosoczi- és Káda-telepen tp-ot épített. 1925. V: Nagyenyeden házfőn. és plnos, 1927: visszatért Aradra. 1939-41: az erdélyi rtart. főn-e. - Cikkei az erdélyi lapokban. - Fm: Szentbeszédek. Exhortációk a tanév minden vasárnapjára. Ném-ből ford. Nagybánya, 1895. - Aradon 1935. XII. 15-1940. III: a Plébániai Értes. szerk-je. 88

Szinnyei VII:652. - Schem. OFMConv 1912/13:52; 1950:36. - Egyh. Közl. 1912:280. Arck. - Monay 1953:67. (s.v. Lokatos Ottó II.! és VI. 28: szent!) - Gulyás XVII:902. - Viczián 1995:177. (1458.)

Lakatos Vince József, OPraem (Szepezd, Zala vm., 1868. márc. 1.-Bp., 1926. jún. 27.): helytörténész, tanár. - 3 é. teol. után a ciszt. r-ből 1891: a csornai prem. r-be lépett. 1893: tanár Keszthelyen. 1895: pappá szent. 1896: m-lat. szakos tanári okl-et szerzett. Élete végéig a keszthelyi főgimn-ban tanított. Keszthely és a Balaton-vidék tört-ével foglalkozó írásai, irodtört. és nyelvészeti értekezései, vallásos költeményei, népies versei, fordításai főleg vidéki lapokban. - Fm: M. költők egymásról. (Keszthelyi prem. gimn. értes. 1899/1900) - Árpád látomása. Színmű. Veszprém, 1908. - Magyar Szt Imre élete. Írta Emerico Piscapia. Ford. Keszthely, 1909. - A csornai prem. knk-rend tanítórendi tevékenysége. Bp., 1909. - Szemelvények a XVII. sz. hitvitázó irod-ból. Bp., 1914. - Álnevei: Őrsi József (Egri Népújs.); Barna; - s - e. (Kat. Szle, 1898); Tihanyi; Vérkuti. K.E.I.-88

Szinnyei VII:656. - Sziklay 1931:257; 1941:475. - Gulyás 1956:589. - MÉL II:19. - Gulyás XVII:904.

---

Lakatos György (Eger, Heves- és Külső-Szolnok vm., 1831. dec. 20.–Kőszeg, 1894. szept. 22.): plébános. – Az egyházi pályára lépve, iskoláinak elvégzése után tanári alkalmazást nyert és mint a Foglár-int. ig. 1870: Felnémet plnosa és alesp. 1883: idegbaja miatt lemondott és nyugalomba vonult; Ungvárra, majd Kőszegre költözött. – M: Felix atya 1863. és 1864. nagybőjti értekezései. Fr-ból ford. 1-2. köt. Eger, 1863–1864. – A vierwaldstätti tó Schweiczban. Uo., 1863. – Részt vett a Cantu Caesar: Az utolsó harmincz év története ford-ban. 88

Koncz 1892:152. – Schem. Agr. 1895:194. – Szinnyei VII:645.

Lakatos Róza M. Olympia SZINT (Kőbánya?, 1895. szept. 12.–Miskolc, 1971. szept. 29.): szerzetesnő. – A tanítóképző után Szegeden tanári diplomát szerzett. Szatmárnémetiben 1912. VIII. 28: lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1918. VII. 19: uitt tette. Székesfehérváron tanítóképzőintézeti tanár, majd Miskolcon házfőnöknő. r.k.

Lakatos Rozália Filoména SZLT (Becsehely, Zala vm., 1915. okt. 9.–Bakonybél, 1993. júl. 19.): szerzetesnő. – 1944. IX. 8: lépett a r-be. –1950 u. Bp. VII. Közétkeztetési Váll-nál konyhalány. 1992: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.