🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Ö > öngyilkosság
következő 🡲

öngyilkosság: a tulajdon élet szándékos kioltása, bűn az →ötödik parancsolat ellen, az ember →jogtalan károkozása önmagának. - A Szentírásban. Az ÓSz-ben az →élet tisztelete miatt nem kellett kifejezetten tiltani; a Ter 9,5 („számon kérem az ember életét mindenkitől”) ide is érvényes. Az ~ konkrét eseteit az ÓSz minden magyarázat v. elítélő megjegyzés nélkül írja le (1Sám 31,4: Saul és fegyverhordozója kardjukba dőltek; 2Sám 17,23: Achitofel fölakasztotta magát; 1Kir 16,18: Zimri magára gyújtotta a palotát; 2Mak 10,13: Ptolemeusz Makron megmérgezte magát; 14,37-46: Raziasz ~a hőstett). - Sára, Ráguel leánya hét férje halála után elkeseredésében föl akarta akasztani magát (Tób 3,7-15). Az ÚSz-ben Júdás ~a az egyetlen eset (Mt 27,5). - Erkölcsileg a beszámíthatóan elkövetett ~ nemcsak halálos bűn, hanem jogi büntetéseket is von maga után. Az ~i kísérlet →szabálytalansággal jár. - A KEK szerint az ~ ellenkezik az élő Isten szeretetével, az emberi lénynek azzal a természetes törekvésével, hogy megőrizze és továbbadja az életet; súlyosan ellenkezik a helyes →önszeretettel, és sérti a felebaráti szeretetet, mert jogtalanul megszakítja a kapcsolatot a családi, nemzeti és emberi közösségekkel, rnelyekkel szemben kötelességeink vannak. - Az ~ban való önkéntes együttműködés ellenkezik az erkölcsi törv-nyel. Súlyos pszichés zavarok (→depresszió), a megpróbáltatástól, a szenvedéstől v. kínzástól való félelem, súlyos szorongás csökkenthetik az öngyilkos erkölcsi felelősségét. - Az Egyh. imádkozik azokért is, akik ~ot követtek el. Isten olyan utakon, melyeket csak ő ismer, alkalmat adhat nekik az üdvösséges bűnbánatra, ami az örök üdvösség feltétele. - Az ikgr-ban az ~ a kétségbeesés jelképe. A vícium-képeken, ill. Júdás ~át ábrázolták. -

Statisztika. 1. Az ~ok száma Mo-on 2002: 2843. Méretét tekintve az ~ok száma a motoros balesetek több mint 60%-a, százezer lakosra 28 ‰, vagyis 28 fő, az összes meghalt 21 ‰-e, 21 fő. Az összes ~ból 2195-öt (77%) követett el férfi, 648-at (23%) nő. Az ~ot elkövetők többsége házas (1235 fő, 43,4%), a nőtlenek, hajadonok (576 fő, 20,3%), az elváltak (549 fő, 19,3%), az özvegyek (481 fő, 16,9%) aránya lényegében 17-20% közötti, vagyis az ~ok közel azonos arányát tették ki. - Az ~ok száma 1930-60: többnyire alacsonyabb volt, mint 2002-ben. Pl. az ~ok száma és százezer lakosra jutó (zárójelben szereplő) aránya 1930: 3000 (34,4‰), 1938: 2684 (29,3‰), 1960: 2493 (25,0‰). Ettől kezdve, talán 1956 utóhatásaként, kisebb ingadozásokkal állandóan emelkedett az ~ok száma és aránya: 1965: átlépte a 3000-et (3029, 29,8‰), 1974: a négyezres szintre emelkedett (4262, 40,7‰), 1980-tól az ötezres szinthez közelít és 1983-84: érte el a legmagasabb (4911/4900, 46,1 ‰-es) szintet. Ettől kezdve (talán a pol. változások jeleivel párhuzamosan) mérséklődik az ~ok száma és aránya: 1990: már csak 4133 (39,8‰), 1995: 3369 (32,6‰), 2001: 3000 alá süllyedt.

I. tábla :

Az ~ a halált okozó különféle halálokoktól sok szempontból különbözik. Mivel elvégeztetett, hogy az embernek meg kell halnia, a halál betegség v. végelgyengülés formájában bekövetkezik. - A meghaltak haláloki vizsgálatából kitűnik, hogy az okok közül kiemelkedik az ischaemiás szívbetegség. 2002: e betegségben halt meg az összes 22,3%-a, egyéb szívbetegségekkel együtt 26%-a, 34.000 fő, ami az 1938. évit (19.000 főt) 78%-kal haladta meg. A szívbetegségben meghaltak száma először 1970: tetőzött, 32.000 fővel. - A halálozási okok közül kiemelkednek a daganatos betegségek, melyekben 22.087 fő, azaz az összes 16,7%-a halt meg (lásd 2. tábla 02-04. sor). Ha ehhez hozzáadjuk a táblázatban nem szereplő különböző daganatos betegségben elhunyt 10.926 főt, a kettő együtt 33.013 fő, a 2002: meghaltak egynegyede (24,9%). - A betegség elleni küzdelem örvendetes példája a gümőkór majdnem teljes megszüntetése, amiben 1938: még 12.846 fő halt meg. E szám folyamatosan és jelentősen csökkent. A tüdőszűrés és a falvakra is kiterjedő eü. intézményrendszer eredményes volt: 1960: már csak 3097, 2002: 325 fő halt meg. - Korunk egyik betegsége a cukorbetegség. A halálokok között ezt jegyezték föl 1938: 574, 2002: 2352 fő esetében. A jelenlegi szint 1980: kezdődött: 2031 fő halálát okozta. E halálok nagyságrendekkel emelkedett: az 1938. évinek majdnem ötszöröse, az 1960. évinek háromszorosa. - Nagyságrendekkel nőtt 1960-hoz képest a májbetegségben elhunytak száma is. 1960: 1070, 2002: 6137 esetet jegyeztek, az 1960. évinek közel hatszorosát. Az eü. hatását jelzi, hogy a májbetegségben elhunytak száma 2000: 6883 fővel tetőzött. Azóta évente 2-300 fővel csökken. - A magas vérnyomásban elhunytak száma 1970: elérte a 4000-es szintet, 1990: 5773 fővel tetőzött, attól kezdve csökken, 2002: 4266 fő.

A 2. sz. halálokokat részletező tábla 1938-tól tízévenként, 2000-től évenként részletezi 12 halálok adatait, melyek a meghaltaknak 1938: 45, 1970: 53, 2001: 60%-át képviselte.

II. tábla/1,2,3 lásd külön oxntab2.doc-ban

3. Az öngyilkosok megoszlása korcsoport és nemek szerint

Az öngyilkosok mind 1990, mind 2002: a konkrét nagyságrendtől függetlenül jellegzetesen a meghaltak néhány korcsoportjába koncentrálódnak. Pl. megfigyelhető, hogy 2002: az öngyilkosok aránya a meghaltak %-ában a 15-19, a 20-24, a 25-29 és a 30-34 éves korcsoportokban 20% körüli, vagyis minden 5. ember ~ áldozata lett. Kissé mérséklődik, de továbbra is szembetűnő az ~ok aránya a 35-39 és a 40-45 évesek csoportjában. Arányuk 1990: és 2002: a 35-39 éves csoportban 14%, a 40-44 éves csoportban 11% körüli, azaz e korcsoportok halottai közül minden 7., ill minden 9. öngyilkos volt. A 45-49 éves csoportban az öngyilkosok aránya „csak” 9-7% közötti, azaz a meghaltakból „csak” minden 11., 2002: 14. lett öngyilkos. A 15-49 éves korcsoportokban együtt az öngyilkosok száma és aránya 1990: 1920, az ~ok 46 %-a, 2002: 1344, az ~ok 47%-a.

1960-2000: az öngyilkosok közül a férfiak aránya 69-77%, a nők aránya 23-31% között váltakozott. 1960: 772, 1970: 1056, 1980: 1465 nő lett öngyilkos. Ettől kezdve, összhangban az ált. tendenciával, számuk csökkent, 2000: 806, 2002: 648. Tehát 1960-hoz képest (miközben a férfi ~ok száma 28%-kal nőtt) a női ~ok száma 16%-kal csökkent. A részleteket a III. sz. tábla mutatja.

III. tábla lásd külön oxntab3.doc-ban

Mivel a férfiak ~on belüli nagyobb száma döntően meghatározza az átlag alakulását s mert 2002: a férfiak aránya 77%, a továbbiakban alapjában a férfi öngyilkosokat tanulmányozzuk. Az is megfigyelhető, hogy a tendencia 1990: és 2002: ugyanaz, ezért önmagában a 2002. évi adatokból is valós felismerésekhez juthatunk.

A részletesebb adatok szerint a férfiak 15-19, 20-24, 25-29 éves korcsoportjában a férfi öngyilkosok aránya mindig magasabb 20%-nál, a 20-24 éves csoportban meghaladja a 23%-ot, a 25-29 éveseknél a 25%-ot, vagyis ez utóbbi csoportban a meghaltakból minden 4.; a 35-39 évesek csoportjában 15,7%, majdnem minden 6. férfi öngyilkos lett. 2002: az öngyilkos férfiak fele a 15-49 éves korcsoportba tartozott: 1099 fő, az összes 50,1%-a. A többi korosztályban az ~ok aránya csökken, 3-5% körüli.

IV.tábla lásd külön oxntab4.doc-ban

A halálozások száma az 55. évtől nő meg. Mégis elgondolkodtató, hogy a 15-19 éves korcsoportban miért vált meg az életétől 2002: 49 fiatal, s köztük 37 fiú.

4. Az öngyilkosok megoszlása családi állapot szerint

Az 1980-2002 közötti évek azt mutatják, hogy az ~ot elkövetők 43-56%-a házasságban élt, ők jelentik 1980: az öngyilkosok 56%-át. Ettől kezdve az arány csökkent, 2000: 44, 2000-02: 43% körüli.

A nőtlen, hajadon állapotúak ~on belüli aránya minden kiemelt évtizedben nőtt: 1980: 14,7%, 2000-02: 19,3-19,0-20,3%, vagyis az öngyilkosok egyötöde.

Az elváltak ~on belüli aránya 1980: 19, 1990: 14,1, 1995: 12,5, majd 19-20%.

Az özvegyek ~i aránya gyakran és jelentősen változott: 1980: 10,3, 1990: 18,8, 1995: majdnem 24, 2000: 20, 2002: 17%.

A ~ok száma 1980-hoz képest valamennyi családi állapotban csökkent: 2002: a házasoknál több mint a felére (45,9%), a nőtlenek-hajadonoknál 81,5%-ra, az elváltaknál 60%-ra, az özvegyeknél 97,4%-ra, együttesen 59,1%-ra.

V. tábla lásd külön oxntab5.doc-ban

A táblázatból látható, hogy az öngyilkosokból 2002: a férfiak aránya jelentős: a nőtlen-hajadon csoportban 83, a házasoknál 82, az elváltaknál 78%. A nőknél az özvegyek a „veszélyeztetettek”: az ~on belüli arányuk 45%, ők az össz. női öngyilkos 33%-a.

5. Az ~ az elkövetés módja szerint

Az öngyilkosok közel azonos módon vetnek véget életüknek, a férfiak ill. nők rájuk jellemző módon.

A férfiak általában az akasztást (zsinegelést) választják. Így halt meg az öngyilkos férfiak közül 1990: 66, 2002: 69%, azaz a kétharmaduk. Mérget 12% választott. Lőfegyvert a férfiak 4,5%-a használt.

Nők esetében az ~ módjai közül az akasztás 42, a méreg 33, magas helyről kiugrás 13%-ban fordult elő.

Korcsoportonként az ~ módja kisebb ingadozással ugyanezt a képet mutatja.

VI. tábla lásd külön oxntab6.doc-ban

A 6. táblából látható, hogy mind 1990-ben, mind 2002: a férfiaknál a 40-59 éves, nőknél a 60 év fölötti korcsoport a „veszélyeztetett”.

6. Öngyilkosok megyénként

~ot 2002: Bpen 388 fő, az összes 13,6%-a, 1990: 685 fő (16,6%) követett el. Számban Bp-et 2002: Pest megye 265, Hajdú-Bihar m. 230, B-A-Z m. 213, Bács-Kiskun m. 223 fővel követi.

Az ~on belül a férfiak-nők aránya megyénként szóródik: a nők országos részaránya 22,8%, Bpen 31,7, Győr-Moson-Sopron m-ben 25,8, Csongrád m-ben 24,4, Somogy m-ben 24,1, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok m-ben 23,9, Komárom-Esztergom m-ben 13,5%.

VII. tábla lásd külön oxntab7.doc-ban

A 7. tábla szerint 2002: a férfiak országos ~i aránya 77,2%, ettől fölfelé leginkább Komárom-Esztergom m. tér el a maga 86,5%-ával, lefelé Bp. a maga 68,3%-ával.

Az abszolút számok mellett fontos az öngyilkosoknak a meghaltakhoz, ill. a 100.000 lakoshoz viszonyított arányának összehasonlítása, vizsgálata.

A meghaltakhoz viszonyítva 2002: a 2,1%-os orsz. arányt meghaladta Hajdú-Bihar m. 3,4%, Bács-Kiskun m. 3,1%, Jász-Nagykun-Szolnok 3%, Csongrád 2,9%, Békés 2,4% és Komárom-Esztergom m. 2,3%-a. Kedvezőbb az arány Nógrád (1,3%), Vas (1,4%) m-ben és Bpen (1,6%). A férfi öngyilkosok területi aránya az összes megholtakhoz viszonyítva kisebb eltérésekkel ugyanezt a sorrendet követi.

2002: a 100.000 lakosra jutó ~ok száma sem tér el lényegesen az előbbi sorrendtől. Az országos 28 fős átlagot meghaladta Bács-Kiskun (40,9 fő), Hajdú-Bihar (41,7 fő), Jász-Nagykun-Szolnok (42,2 fő), Békés m. (34,2 fő). Az átlaghoz közeli B-A-Z (28,5 fő), Heves (27,6 fő), Sz-Sz-B (26,2 fő) és Tolna m. (29,2 fő). A legkedvezőbb az arány Vas (18,3 fő), Nógrád (18,6 fő), Veszprém (21,1 fő) és Zala m-ben (23,1 fő) és Bpen (22,4 fő).

VIII. tábla lásd külön oxntab8.doc-ban

7. Az ~ alakulása néhány országban

A nemzetk. stat. adatok szerint a 100.000 lakosra jutó ~ok száma 1962: Mo-on volt a legnagyobb (25), megelőzve Japánt (18), Ausztriát (22) és Finno-ot (22). Az ~i arányszám Mo-on 1990-re 60 %-kal, 40-re nőtt. Nagyságát érzékelteti, hogy Au. és Dánia adatának (24) 167%-a, Finno. adatának (30) 133%-a. 1994-98: Mo-on az ~ok száma

csökkent, 100.000 főre 32 öngyilkos jutott, amit a táblázatban szereplő országok közül csak Oroszo. (37 fővel) és Észto. (33 fővel) haladt meg, közeli az arányszám Szlovéniában (30 fő) és Ukrajnában (29 fő).

A nemzetk. adatok az ~ot befolyásoló néhány valószínű tényezőre utalnak:

alacsony az ~i arányszám a r.k., ill. kat. kultúrájú és ortodox vallású hívő országokban. Így pl. 100.000 lakosra Görögo-ban 3-4, Olaszo-ban 5-8, Spo-ban 8, Port-ban 6-10, Lengyo-ban 6-14, Íro-ban 10-11 ~, tehát a 30-as nagyságrend 1/3-a, 1/6-a, 1/10-e jutott. E megállapítás a tengerentúli országokra is érvényes: 100.000 lakosra Brazíliában, Chilében, Argentínában és Mexikóban 3-7 közötti ~ jutott.

IX. tábla lásd külön oxntab9.doc-ban

A táblázatból az is megállapítható, hogy magas az ~i mutató a protestáns kultúrájú, valamint a tört-ben sokszor igazságtalanságtól sújtott országokban, ill. az ateizmus klasszikus fellegváraiban.

Lényegében az előbbi képet erősíti meg a 10. táblázat, mely az öngyilkosok számát a meghaltakhoz viszonyítja. Ez az arány Mo-on 2000: 2,4 ezrelék volt, amit 1994-99: Szlovénia, 1991: 3,1, Oroszo. 1997: 2,7, Japán 1997: 2,6 és Észto. 1998: 2,5 ezrelékes aránya múlt felül. Azonos volt az adat Finno-ban (1999: 2,4 ezrelék), tartósan 2 ezrelék körüli Au-ban és Svájcban.

X. tábla lásd külön oxntab10.doc-ban

1990-2000: csökkent az ~ok száma Dániában (2,0-ről 1,5-re), Finno-ban (3,0-ról 2,4-re) és Fro-ban (2,2-ről 1,9-re).

8. Összefoglalóan megállapítható

a) Az ~ önmagában, ha csak a számát nézzük és nem tekintjük a természetjogot ill. az isteni és emberi jogot sértő értelmetlen személyi döntést, a népesedési folyamatoknak nem meghatározó tényezője. Ennek elkendőzésére próbálták a magyarság vészes fogyásának feledtetésére az 1960-90 közötti magas ~i arányszámot úgy feltüntetni, mintha az lett volna a fő probléma. Ez azonban pol. célzatú sajtópropaganda volt, hogy a 100.000-es nagyságrendű →abortusz miatti fölháborodást csillapítsák. - b) Kapcsolat látszik az ~ok száma és a társadalmi-pol. változások között: 1956 után Mo-on nőtt a 100.000 lakosra jutó ~ok száma, lényegében 1990-ig. A „fordulat”, ha lehet erről beszélni, 1983-(87)-89: lassan lappangóan érvényesült, végül 2002-re a 28 fős szintet érte el. - c) Az alacsony ~i arányok stabilizálása és a magas arányszámok csökkenése örvendetes. E kedvező változásban vsz. lényeges része van az eü. fejlődésének s a pszichiátriai megelőzésre törekvésnek. - d) A népesség kultúrája, vallási felfogása befolyásolja az ~ erkölcsi megítélését, s főleg a vallás meg tudja gátolni, hogy a személyi feszültségek ~hoz vezessenek. A r.k. és katolikus kultúrájú, ill. a vallásos ortodox országokban és a történelmileg szerencsés népeknél (Görögo., Port., Spo., Lengyo., Brazília, Argentína, Chile) alacsony a 100.000 lakosra jutó ~ok száma. A volt materialista berendezkedésű, ateista államokban viszont az ~i arányszám magas, mint ahogy magas a történelmileg igazságtalanságokat szenvedő országokban is; ezek közé tartozik Mo., Észto., Szlovénia stb. - e) Mo-on néhány korosztályban, pl. a 20-29 évesek csoportjában minden 5., a 30-34 évesek közül minden 6-7. elhalálozott öngyilkos volt. - f) Az öngyilkosok többsége, 2002: közel háromnegyed része férfi. A férfiak közül a 25-29 éves korcsoportban a meghaltakon belül minden 4. öngyilkos lett. - A tapasztalatok alapján összegezhető, hogy az ~ok számát elsősorban lélektani eszközökkel, a létbiztonság társad. megszilárdításával és döntően a vallásosság támogatásával lehet csökkenteni. M.T.

Jehlicska Ferenc: Öngyilkos felebarátaink. Bp., 1916. - Josephus Flavius: A zsidó háború 3, 8, 5. - Az öngyilkos. Tanulm-ok. Bp., 1935. - Erdő 1991:388. - EV 66. - BL:1366. - Kirschbaum IV:147. - KEK 2280-83. - M. stat. évkv. sorozat Bp., 2002-ig. - Demográfiai évkv. sorozat - Nemzetk. stat. évkv. - Nemzetk. stat. zsebkv.

I.tábla

Az öngyilkosok számának és arányának alakulása kiemelt években, valamint 1960-2003 között évenként

Sor

Év

Öngyilkosok

Meghaltak száma

száma

aránya

100.000 lakosra fő, ‰

meghaltakra

fő, ‰

01

1931

3000

34,4

20,69

144.968

02

1937

2886

32,01

22,00

128.049

03

1938

2684

29,3*  

29,62**

20,55

130.628

04

1948

2118

23,8

20,59

105.780

05

1949

2213

23,9

20,93

105.718

06

1956

1927

19,6

--

--

07

1960

2493

25,0

24,56

101.525

08

1961

2552

25,4

26,47

96.410

09

1962

2502

24,9

23,11

108.273

10

1963

2699

26,7

27,02

99.871

11

1964

2890

28,5

28,66

100.830

12

1965

3029

29,8

28,02

108.119

13

1966

3011

29,6

29,54

101.943

14

1967

3200

31,3

29,22

109.530

15

1968

3460

33,7

29,99

115.354

16

1969

3411

33,1

29,24

116.659

17

1970

3595

34,8

29,91

120.197

18

1971

3737

36,0

30,38

123.009

19

1972

3840

36,9

32,27

118.991

20

1973

3845

36,9

31,17

123.366

21

1974

4262

40,7

33,87

125.816

22

1975

4052

38,5

30,91

131.102

23

1976

4307

40,7

32,57

132.240

24

1977

4292

40,3

32,51

132.031

25

1978

4610

43,2

32,90

140.121

26

1979

4770

44,6

34,86

136.829

27

1980

4809

44,9

33,08

145.355

28

1981

4880

45,6

33,71

144.757

29

1982

4659

43,6

32,28

144.318

30

1983

4911

46,1

33,04

148.643

31

1984

4900

46,1

33,40

146.709

32

1985

4725

44,7

32,01

147.614

33

1986

4817

45,7

32,75

147.089

34

1987

4782

45,6

33,53

142.601

35

1988

4377

41,9

31,25

140.042

36

1989

4396

42,3

30,38

144.695

37

1990

4133

39,8

28,37

145.660

38

1991

3993

38,5

27,57

144.813

39

1992

4000

38,6

26,89

148.781

40

1993

3694

35,7

24,59

150.244

41

1994

3625

35,0

24,68

146.889

42

1995

3369

32,6

23,17

145.431

43

1996

3438

33,3

24,02

143.130

44

1997

3214

31,2

23,05

139.434

45

1998

3247

31,6

23,05

140.870

46

1999

3328

32,5

23,24

143.210

47

2000

3269

32,0

24,11

135.601

48

2001

2979

29,2

22,54

132.183

49

2002

2843

28,0

21,40

132.833

Megjegyzés: *=Demográfiai Évkönyv 1960. évi adata a 284. o-ról.

                     **=Az 1938. évi Évkönyvből számítva.   

Az I. tábla tartalmazza az ~ok számát a lakossághoz és a  meghaltakhoz viszonyítva. A százezer főre (lakosra) vonatkozó mutatószám elsősorban a lakosság élethez való viszonyát érzékelteti és az eltérő nagyságú országokkal való összehasonlítást könnyíti meg.

A II. tábla 1, 2

A halálozások száma, megoszlása és aránya halálokok szerint

Sor

Halálokok

1938

1949

1960

1970

1980

1990

2000

2001

2002

00

Összes meghaltak

130.628

105.718

101.525

120.197

145.355

145.660

135.601

132.183

132.833

01

Gümőkór

12.846

8887

3097

1991

1245

699

391

377

325

02

Rosszindulatú daganat:

belek és gyomor

3304

5107

5575

6159

5866

5501

5098

5180

5144

03

Rosszindulatú daganat:  gége, légcső hörgők, mellhártya

493

1081

2301

3822

5665

7572

8454

8541

8574

04

Egyéb rosszindulatú daganat

2097

1793

3484

4949

6504

7437

8805

8611

8369

05

Cukorbetegség

574

359

786

841

2031

1964

2280

1819

2352

06

Magas vérnyomás

004

-

2329

3964

4392

5773

4728

3570

4266

07

Májbetegségek

-

826

1070

1462

3040

5570

6883

6457

6137

08

Ischaemiás szívbetegség

952

-

6919

23.534

25.724

28.191

29.799

29.962

29.674

09

Egyéb szívbetegségek

18.328

-

16.699

8459

7089

5264

4801

4534

4651

10

Motoros járműbaleset

-

392

642

1717

1755

2623

1292

1352

1547

11

Egyéb balesetek

2799

2263

2710

3909

5403

6137

4501

4657

4505

12

Öngyilkosság, önsértés

2684

2213

2493

3595

4809

4133

3269

2979

2843

Halálokok az öszes meghaltak százalékában évenként

Sor

Halálokok

1938

1949

1960

1970

1980

1990

2000

2001

2002

00

Összes meghaltak

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

01

Gümőkór

9,8

8,4

3,1

1,7

0,9

0,5

0,3

0,3

0,2

02

Rosszindulatú daganat:

belek és gyomor

2,5

4,8

5,5

5,1

4,0

3,8

3,8

3,9

3,9

03

Rosszindulatú daganat:  gége, légcső hörgők, mellhártya

0,4

1,0

2,3

3,2

3,9

5,2

6,2

6,5

6,5

04

Egyéb rosszindulatú daganat

1,6

1,7

3,4

4,1

4,5

5,1

6,5

6,5

6,3

05

Cukorbetegség

0,4

0,3

0,8

0,7

1,4

1,3

1,7

1,4

1,8

06

Magas vérnyomás

-

-

2,3

3,3

3,0

4,0

3,5

2,7

3,2

07

Májbetegségek

-,

0,8

1,1

1,2

2,1

3,8

5,1

4,9

4,6

08

Ischaemiás szívbetegség

0,7

-

6,8

19,6

17,7

19,4

22,0

22,7

22,3

09

Egyéb szívbetegségek

14,0

-

16,4

7,0

4,9

3,6

3,5

3,4

3,5

10

Motoros járműbaleset

-

0,4

0,6

1,4

1,2

1,8

1,0

1,0

1,2

11

Egyéb balesetek

2,1

2,1

2,7

3,2

3,7

4,2

3,3

3,5

3,4

12

Öngyilkosság, önsértés

2,1

2,1

2,5

3,0

3,3

2,8

2,4

2,3

2,1

II.tábla 3.

Százezer lakosra jutó  halálozás

Sor

Halálokok

1938

1949

1960

1970

1980

1990

2000

2001

2002

00

Összes meghaltra

1425,0

1143,1

1016,9

1162,8

1357,0

1404,1

1328,0

1297,5

1307,6

01

Gümőkór

140,1

96,1

31,0

19,3

11,6

6,7

3,8

3,7

3,2

02

Rosszindulatú daganat:

belek és gyomor

36,0

55,2

55,8

59,6

54,8

53,0

49,9

50,8

50,6

03

Rosszindulatú daganat:  gége, légcső hörgők, mellhártya

5,4

11,7

23,1

37,0

53,5

73,0

82,8

83,8

84,4

04

Egyéb rosszindulatú daganat

22,9

19,4

35,0

47,9

60,1

71,7

86,2

84,5

82,4

05

Cukorbetegség

6,3

3,9

7,9

8,1

19,0

18,9

22,3

17,9

23,2

06

Magas vérnyomás

-

-

23,3

38,3

41,0

55,6

46,3

35,0

42,0

07

Májbetegségek

-

8,9

10,7

14,1

28,4

53,7

67,4

63,4

60,4

08

Ischaemiás szívbetegség

10,4

-

69,3

227,6

240,2

271,7

291,8

294,1

292,1

09

Egyéb szívbetegségek

199,9

-

167,3

81,8

66,2

50,7

47,0

44,5

45,8

10

Motoros járműbaleset

-

4,2

6,4

16,6

16,4

25,3

12,7

13,3

15,2

11

Egyéb balesetek

30,5

24,5

27,1

37,8

50,4

59,2

44,1

45,7

44,3

12

Öngyilkosság, önsértés

29,3

23,9

25,0

34,8

44,9

39,8

32,0

29,2

28,0

A százezer lakosra jutó halálozási arányszámok érzékeltetik az ischaemiás szívbetegségek kiugróan magas nagyságrendjét és a rosszindulatú daganatok nyomasztó elterjedtségét.

III. tábla Az öngyilkosok száma és aránya nemek szerint 5 évenként 1960-2002-ben.

Öngyilkos

Sor

Év

férfi

össz.

férfi

az össz.

%-ában

100.000

lakosra

01

1960

1721

772

2493

69,0

31,0

25,0

02

1965

2090

939

3029

69,0

31,0

29,8

03

1970

2539

1056

3595

70,6

29,4

34,8

04

1975

2852

1200

4052

70,4

29,6

38,5

05

1980

3344

1465

4809

69,5

30,5

44,9

06

1985

3447

1278

4725

73,0

27,0

44,7

07

1990

2980

1153

4133

72,1

27,9

39,8

08

1995

2478

891

3369

73,6

26,4

32,6

09

2000

2463

806

3269

75,3

24,7

32,0

10

2001

2282

697

2979

76,6

23,4

29,2

11

2002

2195

648

2843

77,2

22,8

28,0

IV. tábla A meghaltak, öngyilkosok száma, aránya korcsoportok és nemek szerint 1990-ben és 2002-ben

                        meghaltak száma     öngyilkosok száma           

ngyilkosok                                                                      a meghaltak     100.000                                                                                között           lakosra

Sor

Kor-csoport

Meghaltak

száma

Öngyilkosok

száma

Öngyilkosok

a meghaltak kor-csoportjában

100.000 lakosra

1990

2002

1990

2002

1990

2002

2002

ÖSSZESEN

01

VALAMENNYI

145.660

132.833

4133

2843

2,84

2,14

28

02

Ebből 10-14

225

127

24

7

10,7

5,5

1,1

03

15-19

580

259

77

49

13,3

18,9

7,5

04

20-24

737

478

134

99

18,2

20,7

12,9

05

25-29

831

621

179

127

21,5

20,5

15,3

06

30-34

1686

791

286

146

17,0

18,5

20,3

07

35-39

2924

1442

403

202

13,8

14,0

32,5

08

40-44

3700

3033

387

331

10,5

10,9

50,3

09

45-49

5291

5995

454

390

8,6

6,5

47,1

10

50-54

6766

7400

348

322

5,1

4,4

44,2

11

55-59

9889

8310

322

221

3,3

2,7

36,2

12

60-64

13.584

10.250

347

190

2.6

1.9

34.8

13

65-69

17.434

12.958

313

167

1,8

1,3

34,7

14

70-74

13.515

17.772

190

185

1,4

1,0

42,66

15

75-79

24.148

21.291

303

175

1,3

0,8

52,1

16

80-84

22.263

18.459

226

118

1,0

0,6

62,4

17

                85-

19.788

22.720

139

114

0,7

0,5

98,4

ÖSSZESENBŐL FÉRFIAK

18

VALAMENNYI

76.936

68.837

2980

2195

3,92

3,2

45,5

19

Ebből 10-14

141

83

18

4

12,8

4,8

1,3

20

15-19

410

178

51

37

12,4

20,8

11,2

21

20-24

546

370

101

86

18,5

23,2

21,9

22

25-29

632

446

148

112

23,4

25,1

26,5

23

30-34

1215

584

237

120

19,5

20,5

32,9

24

35-39

2092

1027

326

161

15,6

15,7

51,7

25

40-44

2581

2155

302

283

11,7

13,1

87,4

26

45-49

3757

4187

339

300

9,0

7,2

74,7

27

50-54

4673

5190

264

253

5,6

4,9

73,2

28

55-59

6777

5736

232

171

3,4

3,0

60,8

29

60-64

8839

6753

250

142

2,8

2,1

60,1

30

65-69

10.262

7810

203

135

2,0

1,7

68,8

31

70-74

7112

9746

122

134

1,7

1,4

79,8

32

75-79

11.311

9897

179

120

1,6

1,2

102,5

33

80-84

8937

7191

125

63

1,4

0,9

104,9

34

                85-

6352

6984

82

74

1,3

1,1

224,5

VII. tábla Öngyilkosok száma, megoszlása nemek szerint megyénként, 1990, 2002.

Öngyilkosok száma (fő)

Öngyilkosok megoszlása az össz. %-ában

1990

2002

1990

2002

Sor

Megye

Férfi

Együtt

Férfi

Együtt

Férfi

Férfi

01

Bp.

380

305

685

265

123

388

55,5

44,5

68,3

31,7

02

Baranya

84

41

125

84

18

102

67,2

32,8

82,4

17,6

03

Bács-Kiskun

228

56

284

172

51

223

80,3

19,7

77,1

22,9

04

Békés

164

49

213

107

29

136

77,0

23,0

78,7

21,3

05

Borsod-A-Z.

208

73

281

173

40

213

74,0

26,0

81,2

18,8

06

Csongrád

174

69

243

127

41

168

71,6

28,4

75,6

24,4

07

Fejér

110

38

148

72

22

94

74,3

25,7

76,6

23,4

08

Győr-M-S.

82

26

108

66

23

89

75,9

24,1

74,2

25,8

09

Hajdú-Bihar

199

70

269

175

55

230

74,0

26,0

76,1

23,9

10

Heves

101

26

127

72

18

90

79,5

20,5

80,0

20,0

11

Jász-N-Sz.

143

66

209

134

42

176

68,4

31,6

76,1

23,9

12

Komárom-E.

87

46

133

83

13

96

65,4

34,6

86,5

13,5

13

Nógrád

66

20

86

33

8

41

76,7

23,3

80,5

19,5

14

Pest

289

82

371

206

59

265

77,9

22,1

77,7

22,3

15

Somogy

93

34

127

60

19

79

73,2

26,8

75,9

24,1

16

Szabolcs-Sz-B.

246

67

313

124

30

154

78,6

21,4

80,5

19,5

17

Tolna

70

28

98

57

16

73

71,4

28,6

78,1

21,9

18

Vas

55

14

69

40

9

49

79,7

20,3

81,6

18,4

19

Veszprém

117

24

141

62

16

78

83,0

17,0

79,5

20,5

20

Zala

71

14

85

56

14

70

83,5

16,5

80,0

20,0

21

Külföldi

13

5

18

27

2

29

-

-

-

-

22

Együtt

2980

1153

4133

2195

648

2843

72,1

27,9

77,2

22,8

23

Ebből: Város

1195

479

1674

-

-

1796

71,4

28,6

-

-

24

          Község

1392

364

1756

-

-

1018

79,3

20,7

-

-

VIII. tábla

öngyilkosok száma

                                                                         az összes meghalt %-ában                                                100.000 lakosra %

                                                               1990                                                2002                                         1990                               2002

Öngyilkosok száma

Sor

Megye

az összes meghalt %-ában

100.000 lakosra,  %

1990

2002

1990

2002

Férfi

Együtt

Férfi

Együtt

Együtt

Férfi

Együtt

01

Bp.

1

2,0

2,3

2,4

1,0

1,6

34,0

33,7

13,0

22,4

02

Baranya

2,8

1,5

2,2

3,1

0,7

2,0

29,9

43,6

8,5

25,2

03

Bács-Kiskun

5,0

1,5

3,4

4,4

1,5

3,1

52,2

66,4

17,8

40,9

04

Békés

4,9

1,7

3,4

3,8

1,0

2,4

51,9

55,6

14,5

34,2

05

Borsod-A-Z.

3,6

1,5

2,7

3,3

0,9

2,1

37,0

48,6

10,2

28,5

06

Csongrád

5,0

2,1

3,6

3,1

1,5

2,9

55,4

62,7

18,2

39,3

07

Fejér

3,9

1,6

2,9

2,7

1,0

1,9

35,1

34,6

10,0

21,9

08

Győr-M-S.

2,9

1,0

2,0

2,4

0,9

1,7

25,5

31,3

10,3

20,5

09

Hajdú-Bihar

5,4

2,2

3,9

4,9

1,8

3,4

49,0

66,1

19,1

41,7

10

Heves

3,9

1,2

2,6

2,9

0,8

1,9

38,0

46,9

10,4

27,6

11

Jász-N-Sz.

4,5

2,3

3,4

4,4

1,5

3,0

49,1

66,9

19,4

42,2

12

Komárom-E.

3,7

2,4

3,1

3,7

0,7

2,3

42,3

54,4

7,9

30,3

13

Nógrád

3,6

1,4

2,6

1,9

0,7

1,3

38,0

31,4

7,0

18,6

14

Pest

4,0

1,4

2,8

3,1

0,9

2,0

39,0

39,2

10,2

24,1

15

Somogy

3,4

1,4

2,4

2,4

0,9

1,7

36,9

37,4

10,8

23,5

16

Szabolcs-Sz-B.

6,1

2,1

4,3

3,3

0,9

2,2

54,9

44,0

9,8

26,2

17

Tolna

3,6

1,7

2,8

3,3

1,0

2,2

38,7

47,7

12,3

29,2

18

Vas

2,6

0,8

1,7

2,1

0,5

1,4

25,0

31,0

6,5

18,3

19

Veszprém

4,4

1,1

3,0

2,5

0,8

1,7

36,9

34,7

8,3

21,1

20

Zala

3,1

0,7

1,9

2,7

0,7

1,8

27,8

38,6

9,0

23,1

21

Külföldi

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

22

EGYÜTT

3,9

1,7

2,8

3,2

1,0

2,1

39,9

45,5

12,2

28,0

23

Ebből: város

4,2

1,9

3,1

-

-

-

38,1

43,3

12,9

27,2

24

        község

1,1

1,3

2,9

-

-

-

44,5

47,8

10,5

28,7

IX. tábla 100.000 lakosra jutó ~ok számának alakulása 1956, 1962, 1990-98

Sor

Ország

1956

1962

1990

1994-98

között

1994-98:

a megfi-gyelés éve

01

Ausztria

23

22

24

21, 19

1994, 98

02

Belgium

15

14

19

-

03

Bulgária

-

8

15

18

1998

04

Cseho.

-

21

19

16

1998

05

Dánia

23

19

24

17

1996

06

Észto.

-

-

27

33

1998

07

Finno.

22

22

30

24

1996

08

Franciao.

17

15

20

19

1996

09

Görögo.

4

3

3

4

1997

10

Hollandia

6

7

10

10

1997

11

Horváto.

-

-

-

21

1997

12

Íro.

-

-

10

11

1996

13

Izland

-

-

16

10

1995

14

Lengyelo.

6

9

13

14

1996

15

MAGYARO.

20

25

40

32

1998

16

Nagy-Britannia

11

12

8

7

1997

17

Németo.

19

18

18

15

1997

18

Norvégia

7

8

16

13

1995

19

Olaszo.

7

5

8

8

1995

20

Oroszo.

-

-

26

37

1997

21

Portugália

10

9

9

6

1998

22

Románia

-

-

9

13

1998

23

Spanyolo.

-

-

8

8

1995

24

Svájc

22

19

22

20

1996

25

Svédo.

20

19

17

14

1996

26

Szlovákia

-

-

-

14

1995

27

Szlovénia

-

-

28

30

1997

28

Ukrajna

-

-

(a)      21

29

1998

29

Japán

25

18

16

19

1997

30

USA

10

11

12

11

1997

31

Argentína

-

-

7

6

1996

32

Chile

(b)        5

7

-

-

33

Brazília

-

-

3

4

1995

34

Kanada

8

7

12

12

1997

35

Mexikó

2

(c)         2

2

3

1995

a: 1991. évi adat; b: 1955. évi adat; c: 1961. évi adat

X. tábla Öngyilkosság az összes meghalt %-ában országonként,

1990, 1994-2000-ben

Sor

Ország

1990

1994-2000

között

1994-2000:

a megfigyelés éve

01

Ausztria

2,2

2,0  2,0

1998, 99

02

Belgium

1,8

2,1

1994

03

Bulgária

1,2

1,3

1998

04

Cseho.

1,5

1,5

1998

05

Dánia

2,0

1,5

1996

06

Észto.

2,2

2,5

1998

07

Finno.

3,0

2,5  2,4

1996, 99

08

Franciao.

2,2

2,1  1,9

1996, 99

09

Görögo.

0,4

0,4

1997

10

Hollandia

1,1

1,2  1,1

1997, 99

11

Horváto.

-

1,8

1997

12

Íro.

1,1

1,3  1,3

1996, 99

13

Izland

2,3

1,4

1995

14

Lengyelo.

1,3

1,4  1,5

1996, 99

15

MAGYARO.

2,8

2,3  2,4

1998, 2000

16

Nagy-Britannia

0,7

0,7  0,7

1997, 99

17

Németo.

1,5

1,4  1,3

1997, 99

18

Norvégia

1,4

1,2  1,3

1995, 99

19

Olaszo.

0,8

0,8  0,8

1995, 98

20

Oroszo.

2,4

2,7  0,8

1997, 98

21

Portugália

0,8

0,5  0,5

1996, 99

22

Románia

0,8

1,1  1,3

1998, 99

23

Spanyolo.

0,9

0,9  0,9

1995, 99

24

Svájc

2,3

2,3  2,1

1996, 99

25

Svédo.

1,5

1,3  1,3

1996, 99

26

Szlovákia

-

1,4

1995

27

Szlovénia

3,0

3,1  3,1

1997, 99

28

Ukrajna

(a)1,4

2,1

1998

29

Japán

2,4

2,6

1997

30

USA

1,4

1,3

1997

31

Argentína

(a)0,8

0,8

1996

32

Chile

-

-

33

Brazília

0,6

0,7

1995

34

Kanada

1,8

1,7

1997

35

Mexikó

0,5

0,7

1995

a: 1991. évi adat

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.