🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Ö > ösvény
következő 🡲

ösvény, gyalogút (lat. semita): gyalogos közlekedés helye száraz terepen, az →útnál keskenyebb, kitaposott nyomvonal. - A Szentírásban az igazak ~e egyenes (Iz 26,7), nappali fényben úszik (Péld 4,18), elkerüli a rosszat (16,17). Az élet ~e az Úr törvénye (Zsolt 26,11; 118,35). Gyakran szerepel gondolatpárhuzamban az úttal. **

MNL II:333.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.