ököl (lat. pugnus): összeszorított →kéz. - A természet rendjében az erőszak és a harc jele. A Szentírásban a verekedés eszköze (Kiv 21,18; Iz 58,4). - A liturgiában a lélek ellenségei, a bűn, a gonosz kívánság és a sátán elleni harc jele. A →mellveréssel együtt jelenik meg. **
Radó 1961:42.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.