Magyar Katolikus Lexikon > Z > zene


zene, muzsika (lat. musica): sokféle módon értelmezhető hangjelenség. A ~ szó gyöke a természet-utánzó zen (zendül, zendít). A 19. sz. közepéig a ~ helyett a gör-lat. musica szó változata, a muzsika volt általánosan használt. – 1. fizikailag a ~ a levegő rezgése által keletkezett hangok olyan összessége, melyben jelen van a →harmónia, a dallam és a ritmus; ez különbözteti meg a zörejtől. A kk. végéig a ~ azonos volt a ~vel való foglalkozással, az aktív zenéléssel. – 2. az emberre jellemző „hangbeszéd”, a dialógus egyik eszköze ember és ember, ill. ember és a fölötte lévő világ (Isten, angyalok) között (Johann Mattheson; 1681–1764). – →Boëthius követője, H. Glareanus (1488–1563) szerint a ~ alapja a magas és mély hangok →harmóniában megnyilvánuló különbségeit ésszel és érzékeléssel latolgató képesség (musica est facultas acutorum et gravium sonorum differentias ratione et sensu perpendens). – 2. Egyházatyák: Sevillai Szt Izidor szerint  a ~ dallamformálásban való jártasság, mely hangszerjátékból és éneklésből áll (musica est peritia modulationis sono cantuque consistens), érzelmeket ébreszt és a magatartás megváltoztatására képes (musica movet affectus et provocat in diversum habitum sensus). – Szt Ágostonnál (De Musica) a ~ a hallható őskép; Szt Jeromos szerint Krisztus a Summus Musicus (a zenészek mestere). Aquinói Szt Tamás szerint a ~ →Isten megismerésének egyik eszköze; alkalmas arra, hogy az ember önmagát és másokat „Isten dicséretére” ragadja. – 3. A Szentírásban. Az ÓSz emberének legfőbb ~je az →ének, ezzel fordul Istenhez (→zsoltár, →himnusz), erre kapta Istentől ajándékba a hangszereket: „Dicsőítsétek nevét körtánccal, játsszatok előtte dobbal és hárfával” (Zsolt 149,3). A ~ feladata az istendicséret kifejezése: „Dicsérjétek Istent trombitaszóval, dicsérjétek citerával és hárfával. Dicsérjétek Őt dobbal és tánccal, dicsérjétek fuvolával és lanttal” (150,3–5); képes ördögöt űzni (1Sám 16,14–23). →bizánci zene, →egyházzene, →evangélikus egyházi zene, →gregorián ének, →népének, →csángó népzene →örmény zene, →vokális zene **

Czuczor VI:1209. – Lipffert 1976:131. – Rajeczky 1981:72. – Brockhaus III:683. – Schütz 1993:422.