Magyar Katolikus Lexikon > Z > zarándokjelvény


zarándokjelvény: kegytárgy, a kegykép/kegyszobor másolata, melyet a →zarándokok emlékül és a →zarándokhely látogatásának igazolásaként vittek magukkal haza. Hasonló tárgyak a →kegyérem, és a →zarándokzászlócska. – A ~t kalapra, ruhára felvarrva viselték. Anyaga ált. ólom vagy ón, ritkábban ezüst öntvény, esetleg papírra ragasztva, ritkábban csak papír. A kk-i egyoldalas, reliefszerű, áttört fém öntvényeket a 16. sz-tól felváltották, ill. párhuzamosan megjelentek a változatos alakú, préselt és vert kegyérmék, Németalföldön és a Rajna alsó folyása mentén pedig a papírból készült, háromszög alakú, mindkét oldalán grafikus ábrákkal díszített zarándok- vagy búcsús zászlócskák. Ez utóbbiak Közép- és K-Eu. országaiban csak a 19–20. sz-dban bukkannak fel szórványosan. Mo-on pl. az 1938-i Eucharisztikus Kongresszusra készítettek ilyen háromszög alakú zászlót. Horvátországban Maria Bisztrica kegyhelyéről készítettel ilyen zászlócskát. – A ~ bajelhárító szerepet is betölthetett a zarándokok visszaútjában. Hasonló céllal harangokra is felerősítethették őket. A mai Mo. ter-éről csupán egy kk-i ~t ismerünk. Viszont ruhára varrható 17-18. századi egyoldalas préselt ~ek Máriacellből nagy számban találhatók. A ~ kutatása Mo-on teljesen elhanyagolt. B.G.

Kuncze Leo: Systematik der Weihemünzen. Győr, 1872. – Numizmatikai Közlöny XI. 1912:90. (Gohl Ödön: Magyar egyházi emlékérmék. III. Helyi vonatkozású kegyeleti érmék.) – Az érem X. 1941:237 (Szentgáli Károly: A kegyérmék ismertetésének alapjai.)  – Hagen, Ursula : Die Wallfahrtsmedaillen des Rheinlandes in Geschichte und Volksleben. Köln, 1973. – Köster, Kurt: Pilgerzeichen und Pilgermuscheln von mittelalterlichen Santiagostrassen. Saint Léonard - Rocamadour - Saint Gilles - Santiago de Compostela. Neumünster, 1983. – Pesch, Dieter: Wallfahrtsfähnchen. Religiöse Druckgraphik. Köln, 1983. – Bálint–Barna 1994. – Sólymos Szilveszter OSB: Kegyérmek Pannonhalmán. Kuncze Leó bencés gyűjtése. Pannonhalma, 2002.