Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zsolnalitva


Zsolnalitva, Lietava, v. Trencsén vm. (Lietava, Szl.): 1. vár. A Balassák építtették a tatárdúlás (1241–42) után. Később Csák Máté kezére került, majd kir. vár. Főbb birtokosai a Bebek, Szapolyai és Thurzó családok voltak. 1431: a husziták pusztították. 1528: az osztr-ok elfoglalták és felgyújtották, de újjáépült. Jelentősebb katonai szerepet nem játszott, fokozatosan pusztult. A háromszög alakú vár 3 részből állt, közp-jában öregtoronnyal. Romjai emeletnyi magasak. – 2. plébánia a v. nyitrai egyhm. zsolnai esp. ker-ében. – 1400 k. alapították. Tp-át Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra sztelték. Akv. 1725-től. Kegyura 1880: az uradalom. Anyanyelve 1880: szl. – Filiái 1917: Babkó, Bitérfalva, Litvaszinye, Szunyogfalu, Zsolnabánfalva, Zsolnaberkes, Zsolnaerdőd. Bá.B.–**

1. Fügedi 1977:162. – Varjú 1932:92. – Vártúrák III:175. – 2. Gerecze II:922. – Schem. Nitr. 1911:76. – Divald 1999:415.