Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zsolna


Zsolna, Sillein, v. Trencsén vm. (Zilina, Szl.): 1. város ÉNy–Szlovákiában, a cseh és a lengyel határ közelében, a Vág (Váh), a Kiszuca (Kysuca) és a Rajcsanka (Rajčianka) folyók találkozásánál. – 1208: terra de Selinan említik. I. Károly Róbert 1321: gazdasági előjogokat adományozott a városnak. Az I. Nagy Lajos kir. által 1381: kiadott Privilegium pro Slavis Solnensis a szláv (szlovák) városi elöljárók számára egyenlő képviseletet biztosított a városi tanácsban. A ~i könyv a legrégebbi szlovák nyelvű könyves feljegyzés a mai Szlovákia területén. – 2. püspöki székhely →zsolnai püspökség. – 3. esperesség a v. nyitrai egyhm-ben. Plébániái 1904: Alsóhricsó, Bittsica, Lietava, Roszina, Sztrecsnó, Vissnyove. – 4. plébánia. 1300: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték.  Háromhajós, egykor csúcsíves, többször átalakított épület. A mellett álló Burián-harangtorony Szlovákia egyik legrégebbi reneszánsz harangtornya, az ol. városok campanilláira emlékeztet. – A 13. sz-i Szt István-tp ~ legrégebbi építészeti muemléke rendkívül értékes belso díszítéssel. – Filiái 1917: Őrlak, Szentistvánpatak. Akv. 1704-től. Kegyura 1880: a város. 2010: a püspökség tp-a. – 5. A jezsuiták 1695: telepedtek meg. Rházukat 1685: Szelepcsényi György érs. alapította. 1743: új tp-ot kezdtek építeni. 1773 u. a rházat Vurum József nyitrai pp. megvásárolta és 1833: az irgalmas nővérek árvaházat nyitottak benne. – Házfőnökök és igazgatók: 1686: Jankovich György, Kosseticz György, 1692: Czernek Imre, 1714: Kuthy György, 1728: Szuhay György, 1733: Jankovics Károly, 1745: Szamaróczy Pál, 1754: Szilhacsek Pál, 1756: Szaly István, 1758: Olsavszky György, 1760: Tarnóczy Zsigmond, 1766: Jurikovics György, 1773: Szerdahelyi Ferenc. – 6. Szt Borbála ferences konvent és tp. →Esterházy Pál nádor 1703: telepítette le a városban a szalvatoriánusokat. 1723–26: tp-ot, 1730: rendházat építettek, mely 1734: konvent lett. 1900: a mariánus prov-hoz sorolták. 1920: CS-hoz került. 1924–38, 1947-től a szlovákiai szalvatoriánus prov-hoz tartozott. – 5. →Zsolnai R.K. Gimnázium, 1691. máj. 14.–1879. – Anyanyelve 1880: szl. Lakói 1991: össz. 83.911, m. 116 (0,14%); 2001: össz. 85.400, m. 106 (0,12%). **

2. Schem. Univ. 1904:135. – Gerecze II:631. – Schem. Nitr. 1911:76. – Divald 1999:414. – 3. Rupp I:614. – Velics II:200. – Divald 1999:414. – 4. Schem. SM. 1905:48. – Schem. Slov. 1948:40. – Divald 1999:415. – 5. Mészáros 1988:277.