Zilah, v. Szilágy vm. (Zalău, Ro.): plébánia a v. nagyváradi egyhm. szilágysomlyói esp. ker-ében. – Neve avar eredetű, első említése Anonymus Krónikájának 22. fej-ében: Töhötöm vezér seregével átvonulóban ~on pihent meg. A Váradi Regestrumban kétszer fordul elő. Szt László kir. adományából az erdélyi pp-ség tulajdona. 1241: a tatárok lerombolták Szt Kereszt-tp-át. Gál pp. 1246: újjáépítette, és Szt Mihály arkangyal tiszt. sztelte. Maradványa 2000: a ref. tp. sztélyében. – 1650: megszűnt a kat. élet, 1738-ig nem járt itt r.k. pap. Ekkor Heinz Vencel OFMConv atya vándorprédikátorként kezd itt tevékenykedni, szerette volna ~ot minorita plébániává tenni, de a kat-okkal szemben türelmetlen Wesselényi Ferenc elűzte. Ekkor a váradi pp. a szilágygörcsöni lelkészre, Salzpang Pálra bízta ~ot, ahol 1748: 7 r. kat. élt. Az első plnos 1749: Eőszy Ferenc. 1752. Andrássy Ferenc gubernátor visszaállította a pléb-t és egy kis kpnát építettek. 1780–90: építették a harmadik tp-mot és plébházat. A mai tp. 1878–84: épült a mai Szentháromság-tp. nagyrészt Tágen János nagyprépost alapítványából. 1884 június 8-án. – A régi harangokat az 1911: öntött 517 kg-os, Szt János ap.-harang kivételével 1917. III. 9: elvitték. Az új 1022 kg-os ngay-, és a 127 kog-os kisharangot 1929: öntötték. – 1990 u. új plébház épült. – Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., rum. – Plébánosai: Eőszy Ferenc, 1757: Ronkovits Dávid, 1762: Szolga Lőrinc, 1780: Zolnai Antal, 1790: Molnár József, 1807: Tagen János, 1821: Salamon András, 1843: Zakkay János, 1876: Nábráczky Sándor, majd Csaponyi Ignác; 1985: Kor Balázs. – Lakói 1896: 1043 r.k., 406 g.k., 8 g.kel., 36 ev., 4786 ref., 201 izr., 9 unit., össz. 6489; 1940: 1471 r.k., 981 g.k., 51 g.kel., 70 ev., 5472 ref., 394 izr., 24 unit., 83 bapt., össz. 8546; 2000: 60.000 lakosból 850 volt r.k.  Schek László.

Schem. Mv. 1896:366; 1931:68; 2003:284. – Gerecze II:855. – Mészáros 1988:276.