Zermegh János (Szentgyörgy, Kőrös vm., 1510 táján.–Pozsony[?], 1584.): történetíró, kamarai tanácsos. – Szülők: Mátyás és Rajcsán Julia (Lászlófalvi Eördögh János özvegye). Szapolyai János erdélyi vajda (1510–26) udvarában Raveny Mihály mellett a kancellárián szolgált. 1526. X. 14: a tokaji részgyűléstől részben résztvevőként írta krónikáját, ott volt XI. 11: a székesfehérvári koronázáskor.Tanítója, Ravony Mihály a kir. titkára – akitől a kancelláriai fogalmazást és írásmódot tanulta – 1527: óvva a hadieseményektől, a gyöngyösi táborból hazaküldte szentgyörgyi birtokára Szlavoniába. Frangepán Kristóf gr. (+1527) Körös melletti táborában volt, annak föloszlásáig. 1529: Kovacsics Balázs zágrábi pp. várában számvevői hivatalnok. 1530: amikor I. (Habsburg) Ferdinánd Dévát ostromolta, Várallyai Szaniszló fehérvári prép-nál járt, aki János kir. 3 levelével, János hiveihez küldte Tolnába; küldetését szerencsésen végezte, mert János kir. vezérei (kivéve Kaplonyt, aki elpártolt) megjelentek táborában. 1539: Thurzó Elek gr. [habsburgpárti] országbiró (1527–42) titkára, amikor vagyona folytonosan növekedett, 1541: a pozsonyi kamara számvevő mestere, 1553: titkára, 1558: tanácsosa. Közkedvelt hivatalnok, egyes írók munkájukat neki ajánlották. 1557: végrendelkezett. 1559: fiai részére is a Báhonyi pusztai (Pozsony vm.) részre, 1564: a Bucsányban (Nyitra vm.) nyert birtokára kir. adományt. 1576: nyugdíjazták. 1581: Nyitra vm. ogy. követe. – M: Historia Rerum Gestarum inter Ferdinandum et Joannem Ungariae Reges, usque ad ipsius Joannis obitum. Amstelaedami, MDCLXII. (A cimlap után következő levélen a szerző életrajza Istvánfi Miklóstól. E szerint ~ e munkát Forgách Simon felszólítására írta. Megjelent még: Schwandtner Scriptores rerum hungaricarum veteres. Vindobonae. 1746. II. köt-ében). 88

Történelmi Tár (1889: Sörös Pongrác: Zermegh János a történetíró életéhez) – Molnár Szulpic Dezső: Zermegh János és emlékirata. Tört. forrástanulm. Kőszeg, 1896. – Századok 1907:97. (Sörös Pongrác: Zermegh János és munkája) – Wales Elza: Zermegh János emlékirata mint művelődéstörténeti kútfő. Bölcsdri értek. Pozsony, 1907. (Művelődéstört. értek. 28.) – Szinnyei XIV:1800. [Szülőhelye Kőrös vm. Szlavónia, az akkor nem Horváto., mint több forrás közli! – VJ.] – Gulyás–Viczián XXXIV: (kz-ban)