Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zürich


Zürich, Svájc: Kr. e. 15. k. római eródítmény Turicum néven polgári településsel. 919: városként említik, mely Szt Félix és Regula vt-k sírja körül bontakozott ki. 1218: a hg-i család kihalása után ~ szabad birod. város lett. 1351: csatlakozott az államszövetséghez. Kulturális virágkora a 18. sz. volt. 1831: a kanton főv-a. 1833: egy-et alapítottak. 2000: →Svájc legnépesebb városa (a külvárosokkal együtt 965.000 lakossal), gazd. és kult. közp. – A hagyomány szerint Nagy Károly (ur. 800–814) alapította Szt Félix és Regula vt-k sírjánál a Grossmünster társaskápt. tp-ot, 853: Németh Lajos cs. a Fraumünster tp-ot és bencés női ktort. Mindkét tp. mellett isk. működött. A Grossmünster rom. stílusú baz-ját a 11. sz. végén, a Fraumünster gótikus tp-ot a 13. sz. végén építették. 1127: az ágostonos kanonokok, 1229: a domonkosok, 1240: a ferencesek férfi, 1235: az ágostonosok, 1260: a domonkosok, 1256: a ciszt. női ága telepedett meg ~ben és környékén. A 15. sz: viták támadtak a városi tanács és a ktorok között a birtokok miatt, ami megkönnyítette a →Zwingli-féle →reformáció térnyerését ~ben, melynek következtéban a kat. élet 1523-: szünetelt. – ~ ter-én 1807: tarthatták az első nyilvános kat. istentiszteletet, de kat-ok 1848-ig nem kaptak polgárjogot ~ben. Ezután egyre több kat. telepedett meg ~ben. 1863: a kanton államilag elismert 4 pléb-ja: Dietikon, Rheinau, Winterthur és ~. 1873: a ~i Szt Ágoston pléb. az →ókatolikusokhoz csatlakozott. 1874: építették a kat. Szt Péter és Pál plébtp-ot. 1900: ~nek 4, 1963: 21 kat. tp-a volt, melyekhez 71 közösség tartozott. – ~ kanton 1523–1815-ig a konstanzi, 1819-: a churi ppséghez tartozik. II. János Pál p.1993: ~nek saját ált. helynököt adott a churi sp. személyében. 2000: ~ lakosságának 34,6 %-a r.k., 31,7 %-a prot. – M. sajtója: 1971–?: Tájékoztató. **

LThK 1993. X:1503.