Magyar Katolikus Lexikon > W > Wekerle


Wekerle Gottfrid Antal, Vekerle, OSB (Győr, Győr vm., 1788. ápr. 21.–Dömölk, 1836. szept. 24.): apát. – 1804. X. 31: lépett a r-be, 1809. XII. 6: szerz. fog. tett, 1811. VIII. 22: pappá szent., bölcsész dr. 1811–16: Sopronban gimn. tanár, 1816–26: a rendi növ-ek tanára, 1826–32: Győrött házfőn. és ig., 1832–36: dömölki apát. – M: Ode honoribus Ill. ac Rev. Dni Thomae Kovács archiabbatis occasione sollemnis installationis. Jaurini, 1830. – Andachtsbuch für fromme Pilger zum Gnadenbilde von Klein-Zell. Preszburg, 1835. (s.v. Godofr. Vekerle)  88

PN 1987:31. (112.) – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz-ban)

Wekerle László (Módos, Torontál vm., 1840. dec. 9.–Bp., 1918. aug. 29.): kir. tanfelügyelő. – Apja polgármester Módoson. A temesvári piar. gimn. és a pesti Tud.egy. tanult, ahol a jog és államtud. dr. Magánzóként irod-mal foglalkozott. Márki Józseffel (1815–88) és Rill Józseffel (1839–1909) az 1863. I. 3: megindított Népnevelők Lapja hetilap szerk-ben közreműködött. 1889-: Máramaros vm. tanfelügyelője, 1897. XII. 7: kir. tanácsos. Nyugdíjasként Bpen élt, a spanyolnátha járvány áldozata. – Cikkei: Pesti Hirlap (1893: 295., 296. sz. Árpád sírja; 1894: 28. sz. Az Árpád-sír ter-én); Corvina (1891: 14–16., 18., 22–23. sz. A m. irod-i termékek forgalmi pangásáról), B. Napló (1901), M. Nyelvőr (1901: Az írásjelek egyszerűsítése), Magyaro. (1906/07), M. Hírl. (1910). – Akantisz Viktor és Rozsnyai Károly: A sakkjáték legújabb kézikve. Teljes elméleti és gyakorlati rész kezdők és sakkozóknak, kül. tek. a magánhasználatra. 360 ábrával, 250 mesterjátszmával és 150 problémával, Morphy, Bilgner, Bardeleben, Dufresne, Zukertort, Bachmann és ~ nyomán. Bp., 1897. – M: Az észjog vezérelvei. Értek. Bp., 1877. – Zeitgerechte reform der Philosophie. Ein Zukunfts-Programm. Leipzig, 1878. – Die Philosophie des Schach. Uo., 1879. – Die Urentstehung und Leben der Organismen. Uo., 1881. – Magyar lexikon az összes tud-ok enciklopédiája 8–16. köt. (a G–Zs betűtől + 17. pótköt. csak illusztrációkkal) Szerk. Bp., 1881–1885. [amit kiadója Rautmann Frigyes a 8. köt-en Rautmann Magyar lexikona c-mel jelentetett meg; e csődbe ment vállalkozást vevője, Gera Lajos átdolgoztatva anyagát A Pallas nagy lexikona néven 1–16 + 1–2. köt-ben 1893–1904 adta ki] – Alba-Maria mint Árpád sírja fölfedezésének meghatározása. Ó-Buda tervrajzával. Bp., 1885. – Kis lexikon. Egyetemes ismerettár. 1. r. A–Kontrapont. 2. r. Kontrapoziczió-Zs. (Szerk.) Uo., 1885–1886. – Árpád sírja kimutatva az ó-budai Viktoria-téglagyár telkén megtalált Fehéregyház szentélyében. Uo., 1886. – Népiskoláink gyorsabb fejlesztése. Máramarossziget, 1890. – Árpád sírja meghatározásának sommája. Uo., 1893. – Isten az ő teljes valóságában megismertetve (Gyakorlati metafizika)... Uo., 1894. (2. függelékes kiadás. Uo., 1894) – A szükségképeniség bölcsészete. Uo., 1897. – Tanügyünk korszerűsítése. (Nevelési vezérkv.) Bev. Wekerle Sándor). Uo., 1898. – Isten alapvalójában megismerése és a vallásosság új korszaka. Máramarossziget, 1904. – Isten a jelenkor világításában. Uo., 1905. – Nagyezerév Árpád fejed. sírja felett. Az Árpád-milleniumi emlékmű illetékes helye a Fehéregyház romterülete. [907–1907] Uo. (ny. Bp.) 1907. – Bpen 1877. I. –1879. XII: a Hajnal havilap szerk.  88

Rajner 1893:12. – Pallas XVI:1010.; XVIII:811. – Torontál vm. 1914. – Szinnyei XIV:1492. – Krücken–Parlagi 1918. II. 724. – Magyarorsz.1918. IX. 3., IX. 15. (Heltai H. István: ~ és az Árpád-síremlék) – Kincses kalendáriom. 1920:163. (+ szept. 1.) – Révai XIX:525. – Strazimir 1933:1088. Arck. – Bíró 1955:139. – Bpi sajtó 1873–1950. Bp., 2000:1645. – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz-ban)

Wekerle Sándor (Mór, Fejér vm., 1848. nov. 14.–Bp., 1921. aug. 26.): miniszterelnök, a közigazgatási biróság elnöke. – Apja Lamberg gr-nál gazdatiszt. 1859–67: ~ a székesfejérvári főgimn. tanult, a bpi Tudegy-en (ahol a jog és államtud. drává avatták) az ogy-i ifj-nak, az ún. kisköveteknek önképző társulatot szervezett. Hosszabb külf. tanulmányút után 1870-: a Pénzügymin. s. fogalmazója, 1874: fogalmazója. 1877: a bpi Tudegy. a tételes pénzügyi jog m.tanárává képesítette. 1878: min. titkár, az eln-i oszt. vez., 1881: oszt.tan., 1884: min. tan. – Szabadelvű politikusként gyakran képviselte a min-ot államhitel-, vasút- és költségvetési ügyekben. 1887. II. 20–1889. IV. 9: a Pénzügymin. adminisztrativ államtitkára, a bobrai ker. ogy. képviselője, kitünő szónok és erős vitázó. 1887: a nagybányai és a bánát-komlósi ker-ben nyert mandátumot, az előbbit tartotta meg (mint 1892: is). – Mint államtitkárnak része volt a cukor-, szesz- és fogyasztási adókról, a dohányjövedékről, a regale megváltásáról, az államadósságok átváltásáról szóló törv.javaslatok előkészítésében és ogy-i képviselésében. →Tisza Kálmán 3. és Szapáry Gyula gr. kormányában 1889. IV. 9.–1895. I. 15: pénzügymin. 1891: v. b. t. t., 1892. V. 10–VII. 16: ideigl. kereskedelemügyi min. is. Pénzügymin-ként befejezte a vasúti és földtehermentesítési kölcsönök átváltását, a regaleügy rendezését, bevezette az italmérési adót. Szapáry Gyula gr. lemondása után, 1892. XI. 17.–1895. I. 14: min. eln. és pénzügymin. Az államháztartás egyensúlyát helyreállította, a költségvetési hiányt eltüntette, áttért az aranyvalutára, a pénzügyi közigazgatást újjászerveztette; az egyhpol. reformok keretében bevezette az új házassági és felekezeti jogról, a kötelező polg. házasságról, az áll-i anyakvezésről, a gyermekek vallásáról, a zsidó felekezet befogadásáról és a vallás szabad gyakorlatáról szóló törveket (→egyházpolitikai törvények). Amikor a képviselőház megszavazta a polg. házassági törv.javaslatot, de a főrendiház elvetette, ~ 1894. V. 31: lemondott, amit a kir. VI. 4: elfogadott. VI. 6: Bp. díszpolgárának választotta (Kispest díszpolgára is). Amikor a kir. VI. 9: újból kinevezte min. eln-ké, a pénzügyi tárcát megtartotta. XII. 10: az egyh.pol. reformjavaslatokat, az izraeliták befogadását és a vallás szabad gyakorlatát elfogadtatta. XII. 23: ismét lemondott. 1896: az ezredéves kiáll. bíráló biz. eln-e. 1896. XI. 30.–1906. IV. 8: az újonnan létrehozott közigazg. biróságnak eln., mint ilyen a főrendiház tagja, több vidéki város díszpolgára. A Matkovics-Kerekics-telep (Bács-Bodrog vm. palánkai járás) 1894. XII: Wekerlefalvára változtatta a nevét. A darabont kormány bukása után 1906. IV. 8.–1910. I. 17: ismét min.eln. (1909. IV. 27–VII. 7: lemondásban), 1906. IV. 8.–IV. 14: honvédelmi min. is; 1906. IV. 8. – IV. 23: ideigl. horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli min. is; 1909. IX. 23– 1910. I. 17: ideigl. igazságügyi és pénzügymin. is. Kormánya idején fogadták el 1907: a „derestörvényt”, az isk-, (→lex Apponyi) és az iparfejlesztési törvényt. Koalíciós kormánya lemondása után visszavonult a pol-tól. – 1914. I. 16: az MTA ig., 1918. V. 2: tb. tagja. Az Esterházy-kormány lemondása után 1917. VIII. 23.–1918. X. 30: min.eln. (1918. I. 23.–25. és IV. 19.–V. 5. és X. 23.–30: lemondásban), 1917. IX. 16–1918. II. 11: ideigl. pénzügymin. is; 1918. I. 25–II. 11: ideigl. földművelésügyi min. is; 1918. V. 8–X. 30: belügymin. is. A háborús vereség s a kormányzás ellehetetlenülése miatt lemondott. 1919. III. 22.–VIII: a komm. túszok egyike, a kommün bukása után nem vállalt pol szerepet. 1920. I.-: a Közművelődési Tanács, 1921. IV. 16.–VIII. 26: az Orsz. Pénzügyi Tanács eln. – Az Orsz. Kaszinó ig., az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. vállalkozás m. biz. tagja, 1896–1918: az Orsz. Ipartanács és a Főv. Közmunkák Tanácsa eln., a Szabad Lyceum tb. eln., az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyes. védelnöke, a keresk.ügyi min. tarifabiz. tagja. Nevét viseli az 1042 épületből álló, Kispest ÉNy-i határában 1908-: épített áll. munkástelep. – Cikkei: Nemzetgazdasági Szemlében (1881: A pénzverési regale), Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. (1895: Fejérmegye népe), Közgazd. Szle (1901: Hitelviszonyainkról. Klny. is; 1904: A keresk. iparfejlesztő hatása; Klny is), Jogállam (1903: Az egyh. adók rendezéséről). – Bev. Falk Miksa: Kor- és jellemrajzok. S. a. r. Falk Ernő. Bp., 1903. – Ogy. beszédei a Naplókban. – M: A millenniumi emlék. Bp., 1894. – A szépművészeti múzeum. Uo., 1894. – Le projet de réforme des imports en Hongrie. Uo., 1909. (Klny. Revue de Hongrie) – A háború gazd. következményei. 1915. II. 16. Uo., 1915. (Hadi beszédek 20–21. u. az Olcsó kvtár 1766–1767.) – ~. 1. köt. 1887–1892. Előszó: Wlassics Gyula br. Bp., [1918]  88

Vas. Újság 1887: 10. sz. Arck., 1894: 23. sz. Arck., 1906: 15. sz. Arck. – ~ és kabinetje. Pol-i jelllemrajzok. (2. kiad.) Bp., 1892. Arck. – Asbóth János: Kell-e nekünk vallásháboru? Asbóth János valláspol. beszédei Csáky rendeletétől ~ programmjáig. Uo., 1893. – Pol. arcképek. (Szociálpsychol. felvételek). ~, Apponyi Albert gr., Eötvös Károly és Polónyi Géza. Uo., 1893. – Görgey Béla: Nagym. dr. ~ m. k. min.eln. és pénzügymin., v. b. t. t. stb. úrhoz. Emlékirat és törv.javaslati tervezet a szeszadóreform és áll. szeszegyedáruság tárgyában. Beadja: ~. Uo., 1894. – Busbach Péter: Az utolsó öt év. (Tisza–Szapáry–~) Parlamenti visszaemlékezések. Uo., 1895. – Wekerle és Bánffy, az új liberális párt. Írta egy Tiszamaradék. Uo., 1903. – M. Gazdák Szléje 1904. (Szónoklat és cselekvés. A szövetkezeti kongr. és Wekerle) – Sturm 1906:263. – Tisza István gr.: Kinek köszönheti az orsz. a ~–Kossuth-kormány bukását, az ex-lex állapotok megteremtését és a mai áldatlan állapotokat? Székelyudvarhely (é. n.) – Habár Mihály: A ~–Kossuth-kormány panamái. Adatok a koaliciós kormány erkölcsrajzához. Uo., 1909. – Szinnyei XIV:1492. – Bizony László: Pénzünk veszedelme a tőzsdén. Nyilt levél ~ min.eln. úrhoz. Uo., 1918. – Matlekovits Sándor: ~ emlékezete. Uo., 1922. Kincses kalendáriom. 1923. – Révai XIX:525. – A m. ogy. tört-e 1867–1927. Szerk. Ballá Antal. Uo., [1928] (Szterényi Sándor, br.: ~) – Mo. Vereckétől napjainkig. 1. köt. Uo., [1929] (Kállay Tibor: ~) – M. Ipar 1929: 1. sz. (Hegedűs Lóránt: ~ emlékezete) – Eckhart 1936:675. – Balás Károly, [sipeki]: Ünnepi beszéd ~ emlékére. Uo., 1943. – Bölöny 1992:180. – Vargáné Kocsis Mária: Városunk szülötte ~. Mór, 1992. – MTA tagjai 1825– 2002. 2003: 1400. Arck. – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz-ban)