🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tisza
következő 🡲

Tisza Aladár   →Langer Viktor

Tisza István, borosjenői, és szegedi, 1895-től gr. (Pest, 1861. ápr. 22.-Bp., 1918. okt. 31.): nagybirtokos, politikus, református főgondnok. - Szülei: Kálmán (1830-1902) min-elnök (1875-1890); gr. Degenfeld-Schomburg Ilona (1839-1913) cs. és kir. palotahölgy; neje: borosjenői Tisza Ilona (1855-1925). Tanulm-ait részben magánúton, a gimn. 7. és 8. o. 1875: a debreceni koll., az államtud., jogi, közgazd., stat. tanulm. 1877: Berlinben, 1879: Heidelbergában és a bpi tudegy-en végezte, ahol 1879: államtud. dr-rá avatták. 1880: belügymin. tisztviselő, 1881-82: Bihar vm. tb. főjegyzője és tvhat. biz. tagja, 1882-92: családja uradalmaiban gazdálkodott. A Szabadelvű Párt programjával 1886-92: a vízaknai, 1892-96: az újbányai, 1896-1905: az ugrai, 1905-06: a bpi 4. ker. ogy. képviselője (Miskolcon kisebbségben maradt). Az ogy-ben a Szilágyi Dezsővel (1840-1901) 1889: folytatott véderő vitában tűnt föl, kíméletlen szónoklataival megalapozta népszerűtlenségét. Vezérszerepe volt 1891: a Szapáry-féle közigazg. vitában és 1893-94: az →egyházpolitikai törvényekkel kapcsolatos küzdelmekben. Ferenc József (ur. 1848-1916) 1897. II. 16: nagybátyja, Tisza Lajos (1832-98) gr. rangját és szegedi előnevét és örökös főrendiházi tagságát fivéreire is kiterjesztette. 1899: a dunamelléki, 1902: a tiszántúli ref. egyházker. tanácsbírájának választotta, de miután az ugyanazon kerületi nagyszalontai egyhm. még abban az évben vele töltötte be a gondnoki állást, az utóbbiról lemondott. 1902: a máramarosszigeti ref. koll. gondnoka. Része volt a M. Ipar és Keresk. Bank megalapításában, melynek csődje vagyoni helyzetét megrendítette. Az összeférhetetlenségi törv. tárgyalása előtt valamennyi pénzint. és iparváll. elnökségéről és választmányi tagságáról lemondott. 1903. VI. 17: a Széll Kálmán-kormány lemondása után, programját támogató többség híján min-elnöki megbízatását visszaadta a kir-nak. Khuen-Héderváry Károly (1849-1918) sikertelen kormányzása után 1903. XI. 3-1905. VI. 18: min-eln. és belügymin., 1903. XI. 3-1904. III. 3: a kir. személye körüli min. is. Az ogy. obstrukció letörésére a házszabályt módosító javaslatát 1904. III. 5: elfogadtatta, megszüntette az államháztartás hiányát, letörte az IV. 19-24-i vasutassztrájkot, a „zsebkendőszavazással” XI. 18: megszavaztatta az új szigorúbb (Lex Daniel) házszabály-törvényt. Tiltakozásul XI. 19: az ellenzéki pártok koalíciót alakítottak, mely 1905. II. 4: győzött a választásokon és II. 17: érvénytelenítette a megszigorított házszabályokat; ~ készítette elő II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) és bujdosó társai hamvainak 1906: hazahozatalát. Az 1906-i választásokon kimaradt a képviselőházból, a főrendiházban foglalt helyet. IV. 11: föloszlatta a Szabadelvű Pártot, visszavonult a pol-tól. 1907. (III. 9) IV. 30-1918. X. 31: a dunántúli ref. egyházker. főgondnoka. 1909. III: a Bosznia-Hercegovina bekebelezését követő szerb háborús bonyodalmak idején a felsőházban külpol. kérdésekről nagy beszédet tartott, XI. 27: kormányalakítási megbízatását visszaadta. 1910. I: Khuen-Héderváry Károly min-elnöki kinevezése után ismét politizált. II. 19: részt vett a 67-es alapú Nemzeti Munkapárt megszervezésében és fölkészítésében a VI. 1-10-i ogy. választásra; Ugrán egyhangúlag, Aradon a függetlenségi párti Barabás Bélával (1855-1934) szemben nagy szótöbbséggel választották meg, ~ az aradi mandátumát tartotta meg. 1912. V. 22-1913. VI. 12: képviselőházi eln. A véderő javaslat elleni parlamenti obstrukciót megfékezve (az orsz-os tüntetéssorozatok ellenére) VI. 4: elfogadtatta a véderő törv-t. A tiltakozó ellenzéket rendőrökkel távolíttatta el az ülésteremből, ahol VI. 7: gyomai Just-párti képviselőtársa, Kovács Gyula (*1875) 2x rálőtt az elnöklő ~ra (majd önmagát is megsebesítette). VI. 11: a Munkapárttal megszavaztatta az új házszabályokat. 1913. I. 3: kardpárbajt vívott gr. Károlyi Mihállyal (1875-1955). Lukács László-kormánya (1912-13) bukása után 1913. VI. 10-1917. VI. 15: min-eln., 1913. VI. 10-VII. 21: horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli min. is, 1914. VIII. 22-1916. I. 16: ideigl. megbízva a min. ügyeivel is, 1915. I. 13-V. 29: a kir. személye körüli min. is, 1916. XII. 20-XII. 30: a koronázáson nádorh. 1913. XII. 24: Igazmondó (1913-18) c. képes heti néplapot alapított (1913-18) a kisgazda társad. befolyásolására. 1914. VII: erdélyi határaink védműveinek kiépítetlensége, a dákoromán, pánszláv és pángermán törekvések, stb. ismeretében (a pesti sajtó uszító lelkesítésével szemben) ellenezte a háborút, a dualizmus híveként a megszállt ter-ek esetleges bekebelezését. Szerbiának teljesíthető követeléseket szánt, de a kir-nak VII. 8: és 14: írt javaslatait elutasították. Bevezette a cenzúrát, korlátozta az egyesülési jogot, de elfogadtatta a hadisegélyezési törv-t, az elsőfokú bíróságokon engedélyezte az anyanyelv használatát, számonkérte a kárpáti hadvezetés hibáit, a polgárok védelmében föllépett a katonai túlkapások ellen, nem támogatta a ném. búvárhajó-harc megkezdését. IV. Károly kir. (ur. 1916-18) nem rokonszenvezett vele; mivel a választójog kiterjesztését ellenezte, ~ a min-elnökségről 1917. VI. 15: lemondott. Kiment a harctérre, ezr-ként átvette a debreceni huszárezr. parancsnokságát, melyet csak a kir. hívására, v. parlamenti fölszólalása idejére hagyott el. 1918. II. 15: a választójogot a népisk. 6 oszt. v. ezzel egyenértékű tanf. elvégzéséhez kötötte, amit módosításokkal elfogadtak. VI. 3: az antant bejelentette, célja Csehszl., Lengyo. s az egységes délszláv áll. létrehozása, utolsó kir. megbízatása IX. 20-21: boszniai küldetése volt, amikor sikertelenül tárgyalt az elszakadásra törekvő délszláv politikusokkal. 1918. IX. 29: a bolgár fegyverszünet után Bpen maradt, X. 16: a „forradalmi szocialista” Lékai (Leitner) János (1895-1925) a parlamentből távozó ~ra lőtt, aki utolsó ogy. fölszólalásában X. 17: bejelentette: „ezt a háborút elvesztettük”. A  Hermina úti (XIV. ker.) lakása biztosítására kirendelt csendőri őrizetet visszautasította, 1918. X. 31: du. negyed 6-kor 4 „katonaruhás személy” (a sajtó szerint mint „a háború legfőbb felelősét”) lakásán 3 golyóval agyonlőtte; gyilkosait sem a katonai, sem a polg. bíróság nem tudta kideríteni. XI. 3: Geszten a családi sírboltban temették. - 1898-1907: a M. Prot. Irod. Társ. választmányi tagja, 1907-15: aleln., 1915-18: eln., 1910. IV. 28: az MTA tb. tagja, 1915: a bpi tudegy. jogi, 1917: a debreceni tudegy. teol. díszdr-a. - Tisztelői Jármos falunak (Bács-Bodrog vm., újvidéki járás) 1904: Tiszaistvánfalva (1904-19, 1941-44) [1941: 1970 m., ném. lakos, 1945-: Jarek, haláltábornak berendezve], Magyaró (Maros-Torda vm.) külterületének [1941: 360 lakos] Tiszaistvánvölgye, Nagykovácsi (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) külterületének [1941: 125 lakos] Tiszaistvánliget nevet adták; 1920: ~ Emlékbiz-ot, 1924-44: ~ Társaskört (1924-44) alakítottak, róla nevezték el 1920. VI. 5- 1945. IV: a debreceni tudegy-et, melynek tanárai szervezték meg a Debreceni ~ Tud-os Társaságot (1921-45), Bpen az 1924-44: létezett ~ Vívó Clubot (V., József tér 10.; taglétszáma 1936: 44 fő), Nagyváradon 1941-44: a gr. ~ Lovas Egyes-et. Berettyóújfalun a Közkórház, Kecskeméten a ref. reálgimn. vette föl a nevét, a vm. székhelyeken a tvhat. biz. megfestette és dísztermében elhelyezte arcképét. - Az MTA 1923-37: kiadta összes műveit. - Postabélyege: 1932: Arcképek sororzatban 32 fill. 1945. IV. végén a debreceni klinikai telep előtt álló és Bpen, 1934: az Országház előtt fölállított bronz szobrát, Zala György (1858-1937) és Orbán Antal (1887-1940) alkotását is ledöntötték. 1945 u. a róla elnev. (II. ker.) ~-kertváros nevét Adyligetre, a bpi ~ tereket (XVI. ker.) Rákosszentmihályon Pálfi, a (XX.) Gubacsipusztán Köztársaság térre, a ~ utcákat (II. ker.) Adyligeten Nagykovácsi útra, (III.) Csillaghegyen Ady Endre útra, (V.) Lipótvárosban József Attila u-ra, (XI.) Albertfalván Kenderes u-ra, (XV.) Rákospalotán Bartók Béla útra, (XVI.) Árpádföldön Csűr u-ra, Rákosszentmihályon Ságvári u-ra, Sashalmon Tiszakömlő u-ra, (XVII.) Rákoshegyen 1945: Bacsó Béla, 1953: Homokos u-ra (1999: az egyetlen főv. u-ként visszakapta ~ nevét); Régiakadémiatelepen Liszt Ferenc u-ra, (XVIII.) Lónyaytelepen Teleki u-ra, (XXI.) Csepel-Kertvárosban Bajcsy-Zsilinszky útra változtatták. 1945-89: a pártsajtó s a „szakirodalom” igaztalan vádjait 1989 u. elemző, értékelő bírálatok váltották föl. - M: A vallás a modern élet küzdelmeiben. Bp., 1901. - Gondnoki székfoglaló... Uo., 1902. - A socialismus és az egyház. Uo., 1903. - Főgondnoki székfoglaló. Uo., 1907. - Nyílt levél Bp. szfőv. IV. ker. választó polgáraihoz. Uo., [1905] - Aradon elmondott programbeszéde. 1910. V. 19. Bp., 1910. - Halason elmondott beszéde. 1910. V. 2. Uo., 1910. - Kinek köszönheti az ország a Wekerle-Kossuth-kormány bukását, az ex-lex állapotok megteremtését és a mai áldatlan állapotokat? Székelyudvarhely, 1910. - Sadovától Sedánig. Uo.,1912. (Klny. M. Figyelő) - A háború hatása a nemzeti jellemre. Uo., 1915. (Hadi beszédek 4.) - Beszéde a kormány lemondásáról. Uo., 1917. (ném-etül is, klny. P. Lloyd) - Beszéde a képviselőházban. Uo., 1917. - Összes munkái. 1-6. köt. [7 db] Bp., 1923-37. [1. köt. Tanulm-ok és értekezések. + Naplószerű feljegyzések. 1923. (2. kiad. 1928); 2-4. köt. Levelek, táviratok, távbeszélőn küldött izenetek, egyes előterjesztések és naplószerű feljegyzések 1914-1916. évekből. 1924-27. [3 db] (a. 3. köt. 1915. I-VI. 2. kiad. 1927); 5. köt. levele 1914. VII. 21-ről. + 1916. II-XI. havában írt levelek, táviratok, távbeszélőn küldött üzenetek és egyes előterjesztések. 1933; 6. köt. 1916. VI-1918. X: írt levelek és küldött táviratok. 1937. Függelék: feljegyzései az 1914. XI: Berlinben és a ném. főhadiszálláson folytatott tárgyalásokról. - Meine Besprechungen in Berlin und im deutschen Hauptquartier. [1926] - ~ saját szavaiban. [Összeáll.] Östör József. Előszó Berzeviczy Albert. Bp. 1927. - Képviselőházi beszédei. Bev. és magyarázó jegyz. ell. barabási Kún József. 1-4. köt. Bp. 1930-1937. (1. köt. A fiatal képviselő. 1888. II. 3-1903. XI. 3. Uo., 1930. - 2. köt. Először min-eln. Küzdelem a parlamentarizmusért. 1. r. 1903. XI. 3-1904. X. 4. Uo., 1933. - 3. köt.. Először min.eln. Küzdelem a parlamentarizmusért. Elbukás. 2. r. 1904. X. 4-1906. IV. 11. Uo., 1937. - 4. köt. A „geszti remete”. Választási hadjárat és feltámadás. A házelnök. 1906. IV. 11-1913. VI. 10. Uo., 1937.) - Lettres de guerre. Ford. Victor Régnier. Előszó: Jerome és Jean Tharaud. Paris, 1931. - Bpen 1911. I-1918. X: a kéthetenkénti M. Figyelő alapítója és szerk. biz. eln. - Álneve: Rusticus (M. Figyelő 1911, 13, 15). 88

Szinnyei XIV:193. - Nogáll László: Ált. választójog és ~. Nagyvárad, 1916. - Orbók Attila: ~ és a külf. Bp., 1917. - Krücken-Parlagi II:634. - Szózat 1919. XII. 25. sz. (Szász Károly) - ~ és a vh. Bp., 1919. - Gr. ~ gyilkosai bűnperének főtárgyalása a M. Kir. Bpi Hadosztálybíróságnál. 1. köt. Bp. 1920. (1924) - Kún József, B.: Gr. ~ emlékezete. Debrecen, 1920. - Szabó Dezső: Egyenes úton. Bp., 1920. (Gr. ~) - Szász Károly: ~. Élet- és jellemrajzi vázlat. Bp., 1920. - ~ emléke. A Kisfaludy Társ-ban tartott előadások. ([Bev.] Szász Károly, Beöthy Zsolt.) 2. kiad. Uo., 1921. [1920] Arck. - Szilassy Pál: Vádbeszéd ~ gr. meggyilkolása miatt vádolt Kéri Pál és társai bűnügyében, 1921. VIII 26., 27. napjain. Bp., 1921. - Fényes László: A forr. okai és a ~-bűnper vádja. Védőbeszéd a főtárgyaláson. Bp., 1922. (Klny.) - Klein Ödön: Tiszától - Tiszáig. Visszaemlékezések és adalékok. [Gr. ~ Kálmánról és gr. ~ Istvánról] Bp. 1922. - Roszner Ervin: Le Cte Ét. ~, apotre de la paix, cictimé de la guerre. Uo., 1922. (Klny. Revue de Hongrie) - Tisza-évkv. Szerk. Angyal Dávid. Bp., 1922-35. - Neue österr. Biographie. 1815-1918. Wien, 1923. (David Angyal) - Schmidt Henrik: ~ boldog évei. Emlékek és feljegyzések. Bp., 1923. - Kún József, barabási: Gr. ~ és a tudomány. Debrecen, 1924. (A Debreceni ~ Tud. Társ. I. o. kiadv. I. 10.) - Czernin Ottokár: Emlékeim ~ grófról. Erinnerungen an Graf Stefan Tisza. Bp. 1925. - Révai XVIII:295. (*Bp.!) - Zsitvay Tibor beszéde a ~ gr. és Návay Lajos volt képviselőházi elnökök vértanúságát megörökítő emléktáblának az Országházban 1925. X. 31-én végbement leleplezése alkalmával. Bp., 1925. - Herczeg Ferenc: Gr. Stefan T. Wien-Bp., 1926. (Moderne Ungarn I.) - A m. ogy. története 1867-1927. Szerk. Balla Antal. Bp. [1928] (Kemenchey László: Széll Kálmán és gr. ~ első kormánya; Kun Andor: A Munkapárt uralma. - Balla Antal: Az összeomlás és a forr-ak) - Az 50 é. Pesti Hírl. jubileumi albuma 1878-1928. (Bp., 1928), Arck. - Tisza-emlékkv. Gr. ~ halálának 10. évford-jára írták a ~ Tudegy. tanárai. Debrecen, 1928. - Társad. lex. Bp., 1928:660. - Mo. Vereckétől napjainkig. 1. köt. Bp., 1929. (Herczeg Ferenc: Gr. ~) - Bihar vm. 10 évvel Trianon után. Berettyóújfalu, 1930. (Miskolczy Pál: ~ról) - Kun Béla, szentpéteri: ~ iskolája. Debrecen, 1932. - A Kisfaludy Társ. évlapjai. 58. köt. 1929-32. Bp., 1932. (Horánszky Lajos: A koreszmék hatása ~ fejlődésére) - Pekár Gyula: ~ végnapjai Debrecen, 1932. (A Debreceni Tisza István Tud. Társ. I. o. kiadv. V.4.) - Gellért-Madarász 1932:537. Arck. - Kapitány: ~ mint lovas. Rákospalota [1934] - Perényi Zsigmond, br.: A m. nemzeti gondolat nagy vértanúja. ... beszéde gr. ~ról. Bp., 1934. - Tóth Lajos: ~ emlékezete Debrecen, 1934. (A Debreceni ~ Tud. Társ. I. o. kiadványai VI. 1.) - Donáth Regina: A ~ elleni 1912-i merénylet a hírlapirod. tükrében. (Kútfőkritikai tanulm.) Bp., 1935. - Erényi, Gustav: Gr. St. ~. Wien, 1935. Arck. - Rajner Béla: Gr. ~ tragédiájának hiteles tört. Baltazár Dezső emléksoraival. Bp., 1933. [1935] - Sebestyén József: ~ igazi arca. Pozsony, 1935. (mo-i postai szállítását megtiltották) - A 100 éves Kisfaludy-Társ. /1836-1936/. Bp., 1936. (Horánszky Lajos: ~ halála) - Tankó Béla: ~ vallásossága. Debrecen, 1936. - Hegedűs Lóránt: A két Andrássy és a két ~. Bp., [1937] - Új lex. VI: 3705. - Kornis Gyula: Az élő ~. Bp., 1937. - Bihar vm. Uo., 1938. (Nadányi János: 20 év múlva. [~ emlékezete]; Vajay Károly: ~ ezr.) - Kun Béla, szentpéteri: ~ és a vallásfelekezeti béke. Debrecen, 1938. (A Debreceni ~ Tud. Társ. I. o. kiadványai VII. 9.) - Nádasdy Béla: Az utolsó kísérlet 1918. ~ gr. utolsó pol. missziója. Bp., 1938. - Bethlen Pál, gr.: Mit tett ~ Erdélyért. Uo., 1940. - Gerő 1940:217. - Hegedűs Lóránt: Széchenyi, Kossuth, ~. Uo., 1941. (Korszerű m. kv-ek 7.) - Nouv. Rev. de Hongr. 1941:302. (Hegedűs, Laurent: Ady et ~) - Tonelli Sándor: ~ utolsó útja. (Sarkotic$& István br. vezérezr., Bosznia-Hercegovina utolsó tartfőn-ének naplója) Szeged, 1941. (Acta Univ. Szegediens. VII. 2.) - Wünscher Frigyes: A szövetkezetek jelentősége gr. ~ agrárpol. törekvéseiben. Debrecen, 1943. (A Debreceni ~ Tud. Társ. I. o. kiadványai VIII. 10.) - Új Idők lex. XII:5847. - Gulyás 1956:640. - Soproni Szle 1960:4. sz. (Kölkedi István: ~ Sopronban) - Pölöskei Ferenc: A koalició felbomlása és a Nemz. Munkapárt megalakulása 1909-1910. Uo., 1963. - Tört. Szle 1968:3. sz. (Szász Zoltán: A rom. kérdés ~ első kormányának pol-jában [1904]) - MÉL II:867. (*Geszt) - M. bélyegek monográfiája. IV. 1971:713. - Zoványi 1972:638. - Szabó Dezső és a m. min-elnökök. Szerk. és bev. Gombos Gyula. Washington, 1975. - Bölöny 1992:405. - Gudenus IV:131. - No. egy. hallg. 1789-1919. Bp., 2001:697. (Berlin), 5578. (Heidelberga) - Bp. teljes utcanév lexikona. Bp., 2004:501. - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)

Tisza Kálmán, borosjenői (Geszt, Bihar vm., 1830. dec. 16.-Bp., 1902. márc. 23.): földbirtokos, miniszterelnök. - Ref. Szülei: Lajos (1798-1856), Bihar vm. főispáni helytartója (1836-48); széki gr. Teleki Julianna; neje Dégenfeld Schomburg Ilona grnő (1839-1913), cs. és kir. palotahölgy; fia István (1861-1918) min-elnök. A szülői háznál 1839-48: László és Lajos testvérével együtt Szőnyi Pál (1808-78) nevelte. 1848: a pesti Tudegy. jogi vizsgája után jurátus, Pesten 1848. VII. 2-: a VKM közokt. oszt. díjtalan fogalmazó gyakornoka, 1849. VII. 4: fogalmazója, követte a kormányt Debrecenbe. 1849. VIII: a szabharc leveretése után testvéreivel együtt külf-re menekült. Fro-ban és Angliában a külf. pol. és gazd. intézményeit tanulmányozta, 1850. X. 19-1851. IV. 1: Berlinben a Fridericianumban tört., államtud. és természettani előadásokat hallgatott. Hazatérve a családi birtokon gazdálkodott. 1855: a nagyszalontai ref. egyhm. s-gondnoka. A prot-ok önkormányzatát támadó, 1859. IX. 1: kiadott Thun-féle pátens ellen tiltakozó debreceni ref. közgyűlés vezérszónoka. 1860: az →Októberi Diploma kiadása után a kormány fölajánlotta neki a bihari főispánságot, de nem fogadta el. 1861. III: a debreceni választóker. ogy. képviselővé, a képviselőház IV. 17.-VIII. 22: első alelnökévé választotta. Nagybátyja, Teleki László gr. öngyilkossága (?) (1861. V. 8.) után a Határozati Párt (1861. IV-1865. IX.) elnöke. 1861-65: a provizórium idején a M. Sajtó (1855-65) és A Hon (1863-67) c. napilapokban ismertette a gazd., keresk., ipar fejlesztése, a parlamenti felelős kormány és vm. önkormányzat kialakítandó kapcsolatrendszerét. 1865. XI-: ismét Debrecen ogy. képviselője. A kiegyezést ellenző Balközép Párt (1865. X. 2-1875. III. 1.) alapító elnöke és pártvezére. 1867. X. 22-1902. III. 23: a dunántúli ref. egyházker. világi gondnoka. 1868. IV. 1: a Balközép pártértekezlete elfogadta programját, az ún. „bihari pontokat”, melyekben a 67-es rendszer (a delegációk és közös min-ok megszüntetését, önálló m. hadsereget, a keresk. és pénzügyek Au-tól való függetlenítését) követelte. Érdeme, hogy az ogy. 1870. VIII: a porosz-fr. háború kitörésekor, a semlegesség mellett nyilatkozott. 1875 elején a „bihari pontok szegre akasztásával”, pártjának a Deák-párttal való egyesítésével létrehozott Szabadelvű Párt (1875. III. 1-1906. IV. 11) alapító vezére, s mint ilyen 1875. III. 2-1878 X. 11: belügymin., 1875. X. 20-[1878. XII. 5.; 1878. XII. 5-1889. IV. 9; 1889. IV. 9-]1890. III. 15: min-eln. (3 kormány élén, Mo-on 2008-ig a leghosszabb ideig), 1878. XII. 5-1887. II. 11: belügymin. is, 1879. VII. 11-IX. 25: a kir. személye körüli min. is, 1887. II. 11-1889. IV. 19: pénzügymin. 1877. II. 25: a „részleges paritás” alapján 90 mill. korona részvénytőkével létrehozatta az Osztr-M. Bankot (egymást váltó kormányzókkal, ném. és m. szövegű bankjegyekkel). Szabadelvű kormányzását az egyensúlyba hozott költségvetés, államgépezet és a vasúthálózat kiépítése, a gazd. növekedés jellemezte. Az 1876:33. tc-kel átszervezte s erősítette a vm. rendszert. 1878. V: elfogadtatta az új büntető törvénykv-et (Csemegi-kódex). Az 1879:18. tc-kel minden hazai népisk-ban és tanítóképzőben kötelezővé tette a m. nyelv tanítását is (a lakosság 43,46 %-a tudott írni-olvasni, a nemzetiségek fele sem tudott m-ul). 1879. III. 11: a „nagy árvíz” után Szegeden intézkedett a károk elhárításáról, azok fölméréséig a városban maradt s az újjáépítést az 1880:20. tc-kel biztosította. Az 1876:14. tc. a közegészségügyről, az 1883:1. tc. a köztisztviselők minősítéséről, az 1883:30. tc. a középiskolákról, az 1885:40. tc. (nyugdíjtörv.) stb. kormányzásának eredménye. A külpol-ban a közös külügymin. birod. pol-ját, pl. VII-X: Bosznia-Hercegovina megszállását, a pánszláv Oroszo-gal szemben No. és az Osztrák-M. Monarchia 1879. X. 7: kötött „kettős szövetség”-ét támogatta. Híveit áll. intézmények élére, vez. közigazg. tisztségekbe helyezte, a tőle függő képviselőkkel, a „mamelukokkal” biztosította a pártegységet, az ogy. választásokat erőszakkal v. trükkökkel döntötte el. Az 1881:3. tc. fölállíttatta a csendőrséget és a bpi államrendőrséget. 1885. IV: a r.k. és g.k. főpapok számának csökkentésével, a prot. pp-ök, áll. főtisztviselők, kir. kinevezésű nagytőkések befogadásával, a főrangú családok örökös tagságának 3000 Ft adóbefizetéshez kötésével módosíttatta a főrendiház szervezetét. Kormánya a hitbizományok szaporításával erősítette a nagybirtokrendszert. A „cselédtörvénnyel” (1876:13. tc.) bizonyított szoc., a nemzetiségek s a galíciai bevándorlás iránti érzéketlenségével (1869: 542.220, 1890: 707.500 zsidó élt Mo-on) hozzájárult az 1877 utáni kivándorlás folyamatos növekedéséhez. 1888. XI. 3: a véderő-törvényjavaslat (mely az udvari kamarilla óhaja szerint az önkéntesek tiszti vizsgáját ném. nyelven, a 10 évre meghatározott katonai létszám helyett az évenként meghatározott újonclétszámot kívánta) korlátozta volna a m. önállóságot, ezt a közvélemény s az ellenzék megakadályozta. Az idegen érdekű, ún. honossági törvény javaslata, melynek elfogadásával pl. Kossuth Lajos (1802-94) is elvesztette volna m. állampolgárságát, megbuktatta ~t. (Korszakát utóbb a sajtó ,‚boldog békeidők”-ként emlegette.) Képviselői mandátumát megtartotta, de a pol. küzdelmekben nem vett részt. 1901: a debreceni választóker-ben kisebbségben maradt, de 1902. I: Nagyváradon mandátumot szerzett. - 1880: megkapta a Szt István-rend nagykeresztjét, a v.b.t.t. címet. Az MTA 1881. XI. 28: ig., 1888. V. 4: t. tagja. - ~ról nevezték el a Bács-Bodrog vm. titeli járásában telepített Tiszakálmánfalvát (1881-1922, 1941-44) [1941: 1972 lakos; a szerbek 1922: Budisavára változtatták]. Szobrát Nagyváradon 1942. V: állították föl; 1945: az oláhok lebontották. 1945 után a ~ról elnev. bpi ~ teret (VIII. ker.) Köztársaság térre, az újpesti ~ utcát Gárdi Jenő u-ra, a kispestit Móricz Zsigmond u-ra változtatták. - Cikkei: Prot. Egyh. és Isk. Lap (1859:40. sz., 1892), A Hon (1861/67), Sárospataki Füzetek (VII. 1863. Indítványa egy alakítandó m. prot. segélyegylet iránt), Igazmondó (1873:25. sz.), Jónás Lapja (1873:1. sz. ~ levele a szerk-höz), Nemzet (1885:328-330. sz.), B. Napló (1901:243. sz. Biharország). - Előszava: Bihar vm. (Bp., 1901). - M: Ogy. beszéd. Tartotta 1861. V. 16. Pest, 1861. - Határozati javaslata. Uo., 1861. - ~ debreczeni I. ker. képviselő beszéde és határozati javaslata. Debrecen, 1861. - Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer. Pest, 1865. - Zárbeszéde a baloldal 1869-ki felirata mellett. Uo., 1869. - Jelentése választóihoz az 1869-72. ogy-ről. Uo., 1872. (Igazmondó 20. sz. melléklete) - Beszéde a budgettárgyalás alkalmával 1873. I. 29. Uo., 1873. - Beszéde az ogy. VII. 3. tartott ülésében. Bp., 1874. - Beszéde a képviselőház 1878. II. 15. üléséből. Uo., 1878. - ~ min-eln. mint belügymin. jelentése a törv-hozás mindkét házához az orsz. közegészségi viszonyaira vonatkozólag az 1877. év 2. felére és az 1878. évre. Uaz 1880. és 1882. évekre. Uo., 1882., 1884., 1885. - ~ min-eln. mint belügymin. által a közigazg. érdekében 1880. XI. 21-ére egybehívott enquete tárgyalásai. Uo., 1880. - Beszéde a képviselőház 1882. V. 19. üléséből. Uo., 1882. - A képviselőház elé terjesztett jelentés az állami jószágok eladásáról és eredményéről az 1887. évre. Uo., 1889. 88

Nemzet 1892:244. sz. (Szász Károly: T. K. a dunántúli ref. egyházker. főgondnoka) - B. Napló 1900:345. sz. (Braun Sándor) - M. Nemz. 1900:346. sz., 1902:72. sz. (~ meghalt), (Lipcsey Ádám), 75. sz. (Jókai Mór), 78. sz. (Andronicus: ~ és az írók) - Bihar vm. Bp., 1901. - Emléklap … ~ v.b.t.t. úrnak, Mo. 15 é. át volt min-elnökének, a dunántúli ref. egyházak feledhetetlen főgondnokának emlékezetére 1902. IV. 20-án Pápán tartott gyászünnepélyéről. Pápa, 1902. - Hazánk 1902:71 sz. (A haldokló ~ Vc.); 72. sz. (~ halála Vc.), (Gáspár Imre: Boldog ember volt-e ~?) - Lőw Immánuel: ~. Emlékezés. Szeged, 1902. - M. Hírl. 1902:82. sz. (Bródy Sándor: ~ról) - Máramarosszigeti ref. lyc. értes. (1901/02: Várady Gábor. Emlékbeszéd ~ felett) - P. Napló 1902:82. sz. (Vc.) (Kóbor Tamás: A holt ~), 83. sz. (-n: A történelem ítélete Vc.) - Prot. Egyh. és Isk. Lap 1902:202. - Niamessny Mihály: ~. Emlékbeszéd. Temesvár, 1905. -  B. Hírl. 1911:131. sz. (Pethő Sándor) - Szabó Jenő: ~, mint vasúti politikának nagymestere. Bp., 1912. - Világ 1913. III. 16. (Geszti hangok. ... az „öreg generális” jövendölése fia pol. karrierjéről), 1914. I. 4. (Szatmári Mór: ~ bukása), I. 11. (Szatmári Mór: A nagy bálvány. ~ bukása.) - Szinnyei XIV:196. - Krücken-Parlagi II:634. - Klein Ödön: Tiszától Tiszáig. Visszaemlékezések és adalékok. Bp., 1922. - A m. ogy. tört. 1867-1927. Bp. [1928] (Hoitsy Pál: ~ korszaka) - P. Napló 1927:98. sz. (Szatmári Mór: ~ és a sajtószabadság) - Mo. Vereckétől napjainkig. Uo., [1929] 1. köt. (Kóbor Tamás: ~) - Magyarság 1930. VII. 6. (Krúdy Gyula: ~ honalapítása) - Vécsey Tamás: ~. Celldömölk, 1931. - Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. 1-2. köt. Bp., 1934. (Uo., 1992) - Századok 1937. Pótfüzet 576. (Hegedűs Loránt: Lord Beaconsfield pol. ügynökének jelentései gr. Andrássy Gyula és ~ pol-járól a keleti válság idejében), 1958:5-6. sz. (Katus László: A ~-kormány horvát pol-ja és az 1883. évi horváto-i népmozgalmak) - Hegedűs Lóránt: Két Andrássy és két ~. Uo., 1941. - M. Nemz. 1944. I. 20. (Szüllő Géza: Miért alakult meg a régi Néppárt? ~ és a teljes függetlenségre való törekvés.) - F. Kiss 1987:605. (*Gent! sajtóhiba!) - Bölöny 1992:406. - No. egy. hallg. 1789-1919. Bp., 2001:273. - MTA tagjai 1825-2002. Uo., 2003:1303. Arck. - Bp. teljes utcanév lexikona. Bp., 2004:501. - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)


Tisza István, borosjenői, és szegedi, 1895-től gr. (Pest, 1861. ápr. 22.–Bp., 1918. okt. 31.): nagybirtokos, politikus, református főgondnok. Lásd MKL XIII:980. – Szobrát 1945: eltávolították, bronzát a Sztalin szobor (1951–56) öntéséhez használták, helyén állították föl pol. ellenfele Károlyi Mihály gr. (1875–1955) [2008: is álló] szobrát. Pr. L. – Ho. N.

Pölöskei Ferenc: Tisza István. Bp., 1985. – Uő.: A rejtélyes Tisza-gyilkosság. Bp., 1988. – Horánszky Lajos: Tisza István és kora. 1–2. köt. S. a. r., szerk.: Horánszky Nándor. H. Kiss Zsuzsannával. Bp., 1994. – Vermes Gábor: Tisza István. Bp., 1994. (2. kiad. 2000.) – Tökéczki László: Tisza István eszmei politikai harcai. Bp., 2000.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.