Magyar Katolikus Lexikon > L > Langer


Langer János (Sasvár, Nyitra vm., 1819. aug. 28.-Bp., 1889. szept. 16.): zeneszerző, énekes, karnagy. - L. Viktor apja. Pozsonyban, 1835-től Pesten tanult, 1838: a pesti ném. színház zenekarának hegedűse, 1840: Pécsett, 1841: Eperjesen lépett föl tenor szerepekben, majd a pesti ném. színház második tenoristája. 1844: a belvárosi plébtp. énekkarának tagja, 1846: a Szt Rókus-tp. kántora, 1856: a Nemz. Zenede énektanára, 1869 k. a Szt István-baz. kántora, majd karnagya. Az Első M. Dalárda alapítója. - Zenei művei: Waldhornlied (énekszóló, kórus, zongora, 1855); M. dalok zongorakísérettel 1865); Hat m. dal op. 6.; Három zongoradarab (1871). - M: Énektan a nemz. színházi képezde és a nemz. zenede használatául. Bp., 1870. - Rövid és gyakorlati énekisk. Nép- és polg. isk., dalegyletek, képezdék stb. sz. 1-2. r. Uo., 1873. 88

Szinnyei VII:755. - Vasárnapi Újs. 1889. IX. 22. - Brockhaus II:384.

Langer Viktor (Pest, 1842. okt. 14.-Bp., 1902. márc. 19.): zeneszerző. - L. János fia. 1865-ig a pest-budai Hangász Egylet isk. növendéke, eredetileg kereskedőnek szánták. 1860/61: Lipcsében a konzervatóriumban tanult: 1863: ott adták elő Kisfaludy Károly Iréne c. szomorújátékához írott nyitányát. 1863. VI: hazatérte után zeneoktató, 3 é. Orczy Bódog br. zenetanára Tarnaőrsön, majd a pesti Nemz. Színház kardalosa. 1866/67: a kolozsvári Nemz. Színház másodkarnagya. 1867: Pesten zenetanár, 1870: Orczy Bódog br. Nemz. Színház-i intendánsi időszakában a Színészeti Tanoda énektanára és operai kartanító, 1875: a Vakok Int-e zenetanára is. 1876: Szegeden az akkor szervezett zeneisk. tanára, 1880-83: ig-ja. 1884: Pécsett a színház és dalárda karnagya, a szigeti külvári pléb. kántora is, 1889-1902: a bpi Szt István-baz. kántora, utóbb az Újpesti Zeneművész Egylet karnagya, 1895-től a VIII. ker. polg. leányisk., az Orsz. Színműv. Isk. énektanára is. - Klasszikus dal- és karének-szövegeket ford. - Zeneművei: Zách Klára opera (1870); Az ember tragédiája, kísérőzene (1885); A becsület szegénye (bemut. Népszínház, 1880); Kurucfurfang; A walesi bárdok szimfonikus költemény, Vörösmarty: Himnusz (1867: vegyeskarra és zenekarra); Ábrányi Emil: Millenáris Himnusz (1896: férfikarra). - M: Énektan és dalkönyvecske az el. népisk. sz. 1-3. r. Szeged, 1883. - A zeneelmélet tankv-e. Uo., 1888. - 1872. XI. 14-XII. 29: a Zenészeti Hetilap (7. sz.) szerk-je, 1893. IX-1902(?): az Ernyey Józseffel alapított Kath. Egyh. Zeneközlöny társszerk-je. - Álnevei: Kabor; Ögyek; Tisza Aladár. 88

Szinnyei VII:756. - Kath. Egyh. Zeneközl. 1902:4. sz. - Zenelap 1902:9/10. sz. (nekr.) - Brockhaus II:384. - Gulyás XVIII:3.