🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Váradhegyfok
következő 🡲

Váradhegyfok, v. Bihar vm.: premontrei prépostság. – A Nagyvárad ter-én, a Sebes–Körös jobb partja felett emelt Szt István vt-ról nev. prépság alapítási körülményei ismeretlenek. Kir-i alapítása vsz., mert az esztergomi érs. alá tartozott. Nem lehet forrásnak elfogadni Ch.-L. Hugo prem. író állítását (Sacri et Canonici Praemonstratensis Annales, Nancy 1736, II:751), mely szerint II. István kir. alapította 1130 k. és Herbert apát küldött Riévalból szerz-eket, mert nem állt rendelkezésére hiteles forrás. A prem. mon-okat már Pázmány Péter is csak egy külföldi jegyzék alapján tudta felsorolni. Hugo téved, amikor Szt István kir-t írja védősztjének és Riévalt atyaapátságának. Összetéveszti a Hont vm-i Bozókkal, melynek Szt István kir. volt a védőszentje és Riévalból kapott szerz-eket, miután azt 1179–1181: a bencések után a prem-ek kapták meg. ~ alapítójaként leginkább III. Béla kir-ra gondolhatunk, aki ezekben az években kezdett az ugyancsak fr. eredetű ciszt-eknek mon-okat alapítani. – Premontré obituariumát, ‘halott-megemlékezési könyvét’ a 12. sz: kezdték vezetni. Ebben 7 ~i apát (!) neve található, az írás-forma alapján az 1260 e. időre tehetők. Ezek közül 3 neve a 13. sz-i forrásokban is előfordul, és így a 12. sz-ra  legfeljebb 4 apát marad. – A mon. legkorábbi hiteles említése 1214: a →váradi regesztrumban. 1235: a Catologus Ninivensis jegyzék 9 mo-i filiáját sorolja el, egy sz. végi jegyzék 12-t. Ez nem jelenti, hogy mind ~ról népesítették be, de jelzi fontosságát. 1332–36: a pápai tizedjegyzék azt mutatja, hogy az országban a legmagasabb jövedelmű szerz-házak közé tartozott. – Birtokairól igen kevés adat maradt. Hiteleshelyi tevékenysége a 14. sz. első felében volt a legkiterjedtebb, talán ez emelte magasra jövedelmét. 1340–70: János prépostsága idején gyors hanyatlása következett. A konvent tagjainak száma lecsökkent, kétszer is megkísérelték letétetni elöljárójukat. A hiteleshelyi feladatokat világi alkalmazottakra bízták, 1351 u. az orsz-os szigorítás miatt meg kellett szüntetniük. – 1459: Vitéz János váradi pp. megkísérelte a prépságot p-i engedéllyel társaskáptalanná alakítani, de ezt csak 1497: Kálmáncsehi Domonkos pp. érte el. 1556 k. a reformáció hatására a kápt. megszűnt. – 1705–10: a perneggi (Alsó-Ausztria), majd a loukai (Morvao.) apát szerzett jogosultságot az egykori prépságra. A már rég elpusztult monostor helyett Várad-Olasziban építettek rházat egy adminisztrátor részére. II. József 1787: ezt is feloszlatta. 1802: I. Ferenc kir. a prépságot visszaállította és Jászóval egyesítette. Megkapták a pálosok egykori tp-át és ktorát. A rtagok lelkipásztori munkát végeztek, 1808: átvették volt jezsuita gimn. vezetését, 1826–: a volt jezsuita akad-n is oktattak. 1850: a két intézményt egybekapcsolták. 1923: a rom-ok megszüntették, 1940–44: ismét működött. – Prépostjai: 1230 k. Fülöp, 1252: Péter, 1271: János, 1283: Jakab, 1284: János, 1295: Jakab, 1301: Márton, 1310: Jakab, 1314: Márton, 1318: Péter, 1319: Jakab, 1326: Péter, 1340: János, 1371: Domonkos, 1390: Szilveszter, 1407: Antal, 1423: János, 1435: Balázs, 1453 k. István. – Kommendátorok: 1461: Péter, 1473: György, 1490: Alattyányi Miklós váradi knk-ok. – Társaskápt. prép-ok: 1497: Kornis Benedek, 1535 u. Szegedi Miklós, 1618: Tolnay István egri, 1628: Dobay Zsigmond egri, 1632: Lázár István esztergomi, 1638: Pálfalvay János esztergomi, 1646: Lónyay András esztergomi, 1653 e. Ondrejkovics András szepesi, majd Soós György szepesi, 1677: Berzeviczy András szepesi. – Premontreiek: 1700: Farkas István, 1705: Schöllingen Ferenc, 1710: Schöllingen Ambrus, Kratochvill Károly, 1713: Valner Vince, 1730: Nolbeck Antal, 1746: Mayr Hermenegild, 1764: Lambeck Georg, 1781: Todl Dániel, 1795: Retaller Mátyás, 1802: Zasió András, 1817: Bernáth Miksa, 1830: Richter Alajos, 1854: Répássy József, 1867: Kaczvinszky Viktor, 1893: Benedek Ferenc.  H.F.L.

Schem. Mv. 1896:195. – Györffy I:689. – Majk és Grosbois (Kamalduli szerzetesek, Rákóczi és az Eszterházyak). Az 1995. szeptember 14-i majki társadalomtörténeti konferencia tanulmányai. Oroszlány, 1999:19. (Hervay F. Levente: A premontreiek és majki prépostságuk.) – LBE:541. – Takács 1992:96. – Török–Legeza 2001:46. – Kovács–Legeza 2002:45.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.