🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > Váradi
következő 🡲

Váradi Gyula Béla, OFM (Fegyvernek, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1910. nov. 25.–Bp., 1999. febr. 14.): tartományfőnök. – Héhalmon nevelkedett. A pécsi Collegium Seraphicum növendéke. 1928. IX. 5: lépett a kapisztrán rtart-ba. 1929. IX. 6: egyszerű, 1932. IX. 8: ünn. fog-at tett. 1935: Bpen sztelték pappá. A fil-t Gyöngyösön, a teol-t Bpen az egyetemen végezte. 1937–41: Jászberényben fil-t tanított, 1938–41: magiszter. 1941-től kisebb megszakításokkal tartfőn. titkár, 1958: vicarius, majd rendes tartfőn. 1970-ig. 1960-tól a magyar provinciák delegatus generalisa, extraordináriusa. 1974: Pasaréten házfőn., haláláig lelkipásztor. r.k.

Váradi István   →Magyar István, B., OFM

Váradi János, OSA (*Várad, Bihar vm., 1430 k.): szerzetes. – 1449–54: Váradon tanult. 1455: a rfőn. engedélyezte tanulm-ai folytatását. Firenzébe ment, ahol lat. és gör. nyelvet valamint asztrológiát tanult és kapcsolatba került Marsilio Ficinóval. 1463: hazatért Firenzéből és a továbbiakban r-je budai ktorában tevékenykedett. Ott kezdte el Platon műveinek lat-ra ford-át. Fönnmaradt még egy kommentárja az Énekek énekéhez. V.S.

ItK 1968:194. (Bánfi Florio: Joannes Pannonius – Giovanni Unghero: Váradi János) – Tonk 1979:259. (1028.)

Váradi József (Bp., 1888. aug. 5.–Bp., 1961. jan. 9.): tanítóképzői tanár. – Tanulm-ait elvégezve 1914: a temesvári áll. tanítóképzőbe nev. ki tanárnak, de az I. vh-ban katonáskodott, így állását csak 1918. X: foglalhatta el. 1919–21: a szegedi tanítóképzőben tanított, Szegeden megalapította a Népfőisk. Széchenyi Szöv-et. 1921–39: a budai áll. tanítóképző ped–lélektan tanára, 1929–44(?): az Orsz. Közokt. Tanács jegyzője, 1939: a Kat. Tanügyi Tanács titkára, 1942: jegyzője, 1940–43(?): pestszenterzsébeti körzeti tanfelügy. is; 1942: c. tanügyi főtanácsos. Isk-szervezéstani és tanügypol. kérdésekkel foglalkozott. 1937: a SZIA I. o. tagja, a M. Ped. Társ. elnökségi tagja. – M: Széchenyi tanításai. Összeáll. Fekete Józseffel. Bp., 1927. – Iskolaszervezettan tanító- és tanítóképző int-ek szám. Uo., 1928. (4. átd. kiad. 1942.) – Széchenyi és a honismeret. Uo., 1935. – Széchenyi éleslátása. A nemzetiségi kérdés. Uo., 1938. (Széchenyi zsebkvtár 1.) – Az emberért vívott harc neveléstud. következményei. Uo., 1939. (A SZIA hittud. és bölcs. o. ért. III. 5.) – Eötvös és Széchenyi. Uo., 1942. (Klny. Néptanítók Lapja) – Széchenyi és a m. nőnev. Uo., 1942. – Széchenyi István döblingi hagyatékából: intelmei Béla fiához. Ford. bev. és jegyz. Uo., 1942. (Széchenyi zsebkvtár 2/3.) – Magyarságismeret és nemzetnev. Uo., 1943. (Klny. M. Paed.) – Széchenyi vallomásai és tanításai. Széchenyi antol. Összeáll. Fekete Józseffel. Uo., 1943. 88

SZIA tagajánl. 1937:4. – Ker. m. közél. alm. II:1147. – Csillik–Gácser 1994.

Váradi Ferenc (Arad, Arad vm., 1845. máj. 21.–Németság, 1901 e.?): plébános. – 1868. V. 22: pappá szent., a ppi hivatalban kp., 1871. VII. 2: Németságon plnos. – Cikkei: Idők Tanúja, Landbote, Tanodai Lapok.  88

Schem. Csanad. 1889:280. (s.v. Várady) – M. Sion 1889:787. (s.v. Váradi) – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Váradi (1884-ig Wohradnik) Károly Piar (Pest, 1861. okt. 21.–Székesfehérvár, 1911. máj. 18.): tankerületi főigazgató. – Pesten a gimn. 6. o-át elvégezvén, 1877. VIII. 27: Vácott lépett a r-be. 1878–80: Kecskeméten fejezte be a gimn-ot, 1881–82: Nyitrán teol., 1883–84: Bpen egy. hallg., gör–lat. szakos tanári okl. szerzett. – 1884: Szegeden gimn. tanár, 1901: Debrecenben házfőn. és gimn. ig. 1904: a székesfehérvári tanker. főig-ja. – Írásai: Bp. Hirl. (1895/98: Középisk. értesítőink), szegedi főgimn. ért. (1895: A gyermek, annak erényei és hibái), Ókori lex. (Bp., 1896–1904: munk.), debreceni főgimn. ért. (1900: Középisk. és szülői ház; 1903; 1904: A debreceni r. k. főgimn.), Csengeri–Pasteiner: Görög földön. (Bp., 1895: Nike Apteros tp-a és az Erechteion), Szegedi Híradó (1898: Szagadtől Rómáig és vissza), – M: Horváth Cyrill concretismusa. Bp., 1885. (Klny. M. Állam 31., 32. sz.) – A gimn. reformja és Frary Rezső munkája a lat. nyelv kérdéséről. Szeged, 1886. – A középisk. kérdése. Uo., 1889. – A gör. nyelv tanításáért folyt. vita. Uo., 1891. – Szegedtől Rómáig. Uo., 1893. – Róma városa, tp-ai és műkincsei. Temesvár, 1893. – A colosseum. Szeged, 1893. – Három hét görög földön. Uo., 1894. (Klny. szegedi főgymn. ért.) – Raphael Sanzio. Uo., 1895.  88

Századunk névvált. Bp., 1895:240. – Szegedi főgimn. ért. 1896:34. 1897/98:42. (irod. működ.), 1898/99:121. – Debreceni főgimn. ért. 1905. (Jászai R.) – Alkotmány 1911: 118. sz. – Áll. főgimn. ért. Szekszárd, 1911:3. – Áll. főreálisk. ért. Sümeg, 1911:3. (K. B.) – Áll. főreálisk. ért. Székesfehérvár, 1911:3. (K. B.) – Egyh. Közl. 1911: 21. sz. – OKTEK 1911:838. – Pécsi Napló 1911. V. 20. (Benisch Artúr) – Szinnyei XIV:866. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Váradi László, fölpösi SJ (Derencsén, Gömör vm., 1735. júl. 21.–Besztercebánya, 1794.): plébános. – 1754. X. 14: lépett a JT-ba; a 3 próbaévet Nagyszombatban töltötte; a nyelvtani és a humaniórák o-ában tanított; a nagyszombati papi konviktus ig-ja. 1773: Vásárhelyen [melyiken?] hitszónok és lelkész. 1773: a JT föloszlatása után plébános. – M: Theatrum fidelitatis Deo, Regi, Religioni Catholicae consecratum, Antonio L. B. Andrássy Eccl. Rosnav. episcopo nominato. Agriae, 1780.  88

Szinnyei XIV:867. (*1736) – JTÉ 1942:1399. (*1735)

Váradi Péter, Sárói, Sáry (Várad?, Bihar vm., 1450.–Kalocsa, 1501. jún. 16. előtt): érsek. – Polgári családból származott, apja Imre, testvérei Pál, Máté, László. Korán árva lett, Vitéz János váradi udvarában nevelkedett. 1463 nyarán tagja a Németújhelyen tárgyaló orsz. küldöttségnek. 1465: az érs-kel együtt Esztergomba költözött, 1465–80: esztergomi knk. Bolognában tanult, hazatérve kir. titkár, 1475: váradi knk., a szentjobbi apátság javadalmasa, kalotai főesp., az év tavaszától kir. titkár és előadó, a kir. okl-ek ellenjegyzője. 1476: erdélyi prép. és földvári apát. 1478: a kir. első titkára, a cseh kirság pecsétőre, 1479: (a MA-ban Sárói Péter néven 1480–1484. II. 23.) titkos kancellár, 1480 nyarától kalocsai érs. IV. Sixtus 1481. II. 16: erősítette meg; ekkor még csak a kisebb r-eket vette föl, a palliumot V. 24: kapta. Mátyás kir. bizalmas embere. 1483: a kir. személyi jelenlétének helyettesítője is, XII. 13: a péterváradi apátságot egyesítette a kalocsai érs. javadalommal. Összegyűjtötte Janus Pannonius verseit. Mátyás – számunkra ismeretlen okból, vsz. a Beatrix kirnéra tett sértő kijelentései miatt – 1484 nyarán Árva, 1489: Visegrád várába záratta, megfosztotta a péterváradi apátság javadalmától, s az Borgia bíb. kezére került. Vsz. a kirné haragja miatt hiába kérte a p. követ ~ szabadon bocsátását, csak fogságának enyhítését érte el. ~t 1490. V. 20: Korvin János bocsátotta szabadon. Visszatért érsségébe, s többé nem foglalkozott pol-val. Meghódolt II. Ulászló előtt, de koronázásán nem vett részt. Egyedül ~ próbált szót emelni a szorult helyzetében hozzá forduló Beatrix érdekében. Átvette az egyhm. kormányzását, egyhm. zsin-ot tartott. 1494. I. 6: ismét földvári apát. Amikor Borgia bíb. VI. Sándor néven p. lett, 5000 Ft-ért visszaváltotta a péterváradi apátságot, melyet az érs. javadalommal ismét egyesített. 1496: ismét Bács vm. főispánja. – M: Petri de Warda epistolae. Kiad. Wagner Károly. Pozsony, 1776. – Könyvei közül ismert Nüsszai Szt Gergely Mózes életéről írt műve, a humanista Trapezuntius fordítása gör-ből lat-ra (kódex, őrzési helye Bologna); egy 1477: nyomtatott Szt Pál levelei Theophülaktosz kommentárjaival (Oxford); Nicolaus de Lyra 1481: nyomtatott beszédei (Kolozsvár); egy 1498: pergamenre nyomtatott, díszesen kifestett misekv. (Bp.); egy kétkötetes Szt Jeromos-ősnyomtatvány (ismeretlen helyen). Arról is van adat, hogy Janus Pannonius költeményeinek gyűjteménye is megvolt a birtokában; a humanista Beroaldo 1500: ~nek ajánlva adta ki az ókori Apuleius Aranyszamarához írt magyarázatait Bolognában. – Utóda a titkos kancellárságban 1485: Filipecz János, Kalocsán 1501: Geréb László. T.E.

Schem. Trans. 1838:LXI. (16.) (1477: Péter őrknk.; prép-ok között nem említi!) – Mendlik 1864:79. (1481–1501: érs.) – Gams 1873:372. (s.v. Petrus de Varda; 1481–1501: érs.) – M. Sion 1886:88. (Adorján P.) – Bunyitay II:155. – Márton Mátyás: ~ kalocsai érs. élete. Bp., 1883. – Fraknói Vilmos: ~ élete. 1884. – Zelliger 1893:537. – Fraknói 1895:551; 1898:152. (s.v. Váradi István) – Schem. Mv. 1896:133. – Érdújhelyi 1899:69. (s.v. Várady) – Eubel II:147. (s.v. Petrus de Varda; 1481. II. 16: érs.) – Kollányi 1900:107. – Szinnyei XIV:870. – Winkler 1926:19. (†Bács) – Schem. Col. 1942:17. – Csapodi–Tóth–Vértesy 1987:67.

Váradi Vid, B., Pannóniai, OSA (Várad–1297 u.): hitszónok. – A királyi család rokona. Belépett a r-be, IV. László kir. seregében hitszónok. **

Puskely 1994:225.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.