Magyar Katolikus Lexikon > V > Viktorin


Viktorin, Pettaui, Szt († 303.): egyházatya, vértanú. – A Szentírás tudósa, Poetavium (2000: Ptuj, Szlovénia, ném-ül Pettau) pp-e volt. Életéről Szt Jeromostól tudunk. Szentírás-kommentárait gör-ül írta. Szt Jeromos ~t millenaristának gondolta apokalipszis magyarázata alapján. – Ü: nov. 2 (egyhm-jében). **

Schütz IV:146. – BS XII:1306.

Viktorin József (Zavar, Pozsony vm., 1822. márc. 22.–Buda, 1874. júl. 20.): plébános, szlavista, történész. – A gimn-ot és teol-t Nagyszombatban végezte. 1847. I. 15: szent. pappá. Szenicen, 1850: Szakolcán 1852: Óbudán, 1855: Buda-Vizivárosban káplán. 1866: Visegrád plnosa. Főként szlovákul írt. Elindította Visegrád régészeti feltárását. Ez ügyben 1870: levelezett →Eötvös József kultuszminiszterrel, 1871: megkezdődtek a föltárások →Schulek János és →Henszlmann Imre irányításával. – 1869: részben saját költségén megépíttette az ország első turisztikai sétányát a Vár-hegy oldalában (2009: róla van elnevezve), 1871: kibővíttette a régi tp. helyén álló isk-t; 1873: felújíttatta a Duna-parton álló Mária-kpnát. – M: Grammatik der slovakischen Sprachen. Pest, 1860. (4. kiad. Uo, 1877.) – Visegrád hajdan és most. Buda, 1872. (ném-ül Pest, 1872.). Ho. I.

Zelliger 1893:553 (szl. műveivel). – Szinnyei XIV:1219.