Magyar Katolikus Lexikon > U > Ulrik


Ulrik, Ulrich, Udalrik, Uldarik, Augsburgi, Szt (Augsburg, Bajoro., 890.–Augsburg, 973. júl. 4.): püspök. – 900: St. Gallen ktori isk-jába került. Pappá sztelték, 908: Adalberus augsburgi pp. udvarában szolgált. 909–23: özv. anyja mellett élt és a család birtokait kormányozta. 923: augsburgi pp-ké választották, XII. 28: vsz. Mainzban sztelték. I. Ottó (ur. 936/962–973) támasza és munkatársa volt. Már 926: fallal vette körül Augsburgot a m-ok támadásai miatt. 953: fegyveresen kelt a kir. védelmére a lázadó Liutolffal szemben. 955. VIII. 8–9: személyesen vezette a város védelmét, VIII. 10: a testvére vezetésével küldte katonáit a Lech mezei csatába (→augsburgi csata). A kir. hálából pénzverési joggal ruházta föl. 962: az udvari szolgálatot unokaöccsére, Adalberusra bízta, hogy teljesen a lelkipásztorkodásnak élhessen. Prédikált, bérmált, látogatta a pléb-kat, újjáépítette a m-ok által elpusztított ktorokat. Többször járt róm. zarándoklaton. 940 k. St. Moricból átvitette Augsburgba a thébai vt-k ereklyéit (→Móric és társai). 968: Augsburgban ágostonos női ktort alapított. 971: az egyhm. anyagi ügyeit is Adalberusra bízta, majd 972: a javára lemondott a ppségről és ktorba akart vonulni, de az ingelheimi tart. zsin. nem fogadta el lemondását. Augsburgban a Szt Afra-tp-ban temették el. 993. I. 31: avatták sztté. – Lech mezei győzelmét ném. kortársai ~ imádságának, a nyakában viselt keresztnek tulajdonították. Hallal szokták ábrázolni, mert legendája szerint egy darab neki ajándékozott hús csütörtökről péntekre virradóra hallá változott. Tiszt-e ném városainkban virágzott, a magyarság körében nem tudott gyökeret verni. Pereszteg (Hosszúpereszteg, Vas. m.) régi neve ~-patrociniumra emlékeztet: Szent Ulrih Peresztege, Szent Odor Peresztege, Szentodorfalva (1476). ~ volt Fertőmeggyes hajdani tp-ának is a védősztje. Gótikus táblaképe maradt ránk Jánosrét Szt Miklós-oltárán (Szépműv. Múz., 1476), Szt Farkas társaságában. Oltára volt Kassán (1453), Sopronban (1480). Batthyány Boldizsár misekv-ének naptárában (1489): Zent Olry pispek napja. Csallóközi Ollé, Orlé, Orlay családneveink Mikesy Sándor kutatásai szerint az Ulrik m. származékai. Egyszer föltűnik a jezsuita játékszínen is: Zágráb (1701). A sajátos alakú, barokk időkben keletkezett, nyakban viselt →Szent Ulrik-kereszt hazánkban nem terjedt el. – Láz, bőrkiütések, zsába ellen, halálküzdelemben, szüléskor kérik oltalmát. Ü: júl. 4.

BS XII:796. – Dörffer, Peter: St. Ulrich, der grosse Bischof u. Reichsfürst. Augsburg, 1955. – LThK X:454. – Bálint II:30.

Ulrik, Zelli, Szt, OSB (Regensburg, 1029.–Zell, 1093. júl. 14.): apát. – III. Henrik cs. keresztfia, St. Emmeram apátságában nevelkedett. Nagybátyja, a freisingi pp. szentelte pappá, a cs. udvari kp-ja, majd főesp. és prép. Freisingben. 1046: elkísérte a cs-t Rómába, majd a Sztföldre zarándokolt. Visszatérve szétosztotta mindenét, újra Rómába ment, 1061: Clunyben belépett a r-be. Több ktorban házfőn., 1078: a grüningeni új alapítás apátja (Freiburg m.). 1087: áthelyezte az apátságot Zellbe, ott is temették el. Kultusza 1139 óta él. Ü: júl. 14. Fm: Antiquiores consuetudines monasterii Cluniacensis. (PL 149:635) **

Schütz III:40. – NCE XIV:380.