Magyar Katolikus Lexikon > U > Udvardy


Udvardy György (Balassagyarmat, Nógrád m., 1960. máj. 14.–): püspök. – Szécsényben nevelkedett, az esztergomi Bottyán János Műszeripari Szakközépisk-ban 1978: éretts. A teol-t 1980-tól Esztergomban végezte, ahol 1985. VI. 15: pappá szent. Érsekvadkerten kp., 1988: Csitáron plnos. 1990–93: a római PMI ösztöndíjasa, a szalézi rend egyetemén teol. licenciátust szerzett, kateketika és ifj. lelkipásztorkodás specializációval. 1997: a bpi PPKE-en drált. 1993–2003: az esztergom-bpi főegyhm. hitoktatási felügyelőségének vez-je. 1997: a MKPK Hitokt. Biz. ügyvezető ig-ja, 2000: ig-ja. 1997–2004: a PPKE, 1999–: az esztergomi hittud. főisk. tanára. 1999. X. 1: pápai kp. 2003. IV. 16: az esztergom-bpi érsség ált. helynöke és a Bp-Rózsák terei Szt Erzsébet pléb. plnosa. 2004. I. 24: marazanae-i cpp., kinev., II. 21: fölszentelt esztergom-bpi spp. **

M. Kurír 2004. I. 26.

Udvardy Ignác, básti és udvardi (Pápa, Veszprém vm., 1810. aug. 1.–Veszprém, 1874. jan. 17.): kanonok. – A gimn-ot Tatán, a fil-t Szombathelyt, a teol-t 1833: Pesten végezte. 1832: a veszprémi szem. tanulm. felügy-je, 1833. VIII. 18: pappá szent., XII. 23: teol-ból drált. 1835: Veszprémben az egyhtört. és egyhjog tanára, 1835. IV. 22–1848. XII. 22: házassági kötelékvédő, 1848. V. 30: a pesti egy. bekebelezett dr-a, 1849. I. 8–1850: az egyhm. hiv. ig-ja. 1863. XII. 31: Murakeresztúron apátplnos, 1866. IX. 16: veszprémi knk., 1872: segesdi, 1873: pápai főesp. – A MTA 1858. XII. 15: l. tagjává vál. – Az Egyetemes M. Enciklopédia munk. volt. Győrött 1867/68: 1–10. sz. a kispapok Reménysugár c. lapjának szerk. – M: Válasz Cherier Miklósnak. Pest, 1841. – Róm. ker. kat. egyh. jogtan. 1–2. köt. Buda, 1843. – A protestantizmus köztört. fejleménye, különös figyelemmel M- és Erdélyországra. Veszprém, 1847. – Őszinte szózat a néphez, melyet fr. eredet után átd. a hazánk jelen viszonyaira alkalmazva közrebocsátott. Uo. 1848. – A ker. elem üdvös befolyásáról a polgárosodásra. Pest, 1860. 88

Schem. Vesp. 1875:XIII; 1931:XVI. (120.) – Szinnyei XIV:607. – Sziklay 1931:280. – MÉL II:922. – MTA tagjai 1975:292. – Pfeiffer 1987:287. – Győr–Sopron–Moson megye sajtóbibl. 2000:627. (951.)

Udvardy Ignác (Dad, Komárom vm., 1848. okt. 13.–Zalaegerszeg, 1920. júl. 2.): áll. felső kereskedelmi iskolai igazgató. – Neje Horváth Franciska, fia Ignác Ödön (1877–1961) rajztanár, festő. Szülei korai halála után veszprémben nagybátyja →Udvardy Ignác veszprémi knk. nevelte. 1860–: a veszprémi piar., 1864–: a a győri bencés gimn. tanult, a pesti Tud.egy. mennyiségtan-természettan szakot végzett, 1873: betűszámtan és keresk. számtanból polg. isk. tanári képesítő vizsgát tett. – 1872: a soproni reál-, 1873: a nagykanizsai polg. isk. tanított. 1873/74: a Zalaegerszegen megnyitott polg. fiú isk. ig., ahol 1882: keresk. tanf-ot indított. Ebből fejlődött ki a keresk. középisk. 1895: a gimn. alapításával a polg. fiúisk. megszűnt, ő a keresk. isk. ig. maradt. 1876/95: a Tanáregyes. választm. tagja; 1878. VII. 3: közgyűlésen indítványozta a polg. isk. végzett ifjak egyéves önkéntességét. A that. biz. tagja és városi képviselő; a Zalaegerszegi Önkénytes Tűzoltó Egyesület alelnöke. – Cikkei: Polg. Isk. (1876: 4. sz. Őszinte szózat kartársaimhoz egyesületünk ügyében, 8. sz. A zalaegerszegi áll. polg. fiúisk., 1887: 5. sz. Nyugdíjasok ügye) – M: A zala-egerszegi önkénytes tűzoltó egyesület negyedszázados multja (1874–99). Zalaegerszeg, 1899. – Zalaegerszegen a Zalamegye hetilap 1882. VI. 25–1902. I. 5: fel. szerk. és kiadó tulajdonosa. 1906. V. 13– 1907. XII. 29: Csák Károlylyal kiadója; Zalamegyei Gazdasági Egyesület Értesítője 1885–[1898] fel. kiadója; Az Otthon (egyetlen sz.) 1914. III. 8: Csák Károllyal kiadója. 88

Gyertyánffy István: A Paedagogium múltja és jelene. Bp., 1882:438. – Wutz. Uo., 1887:148. – Orsz.–Vil. 1890. 51. sz. Arck. – Schack. Bp., 1896:881. – Deák. Uo., 1942:484. – Zala m. sajtó bibliogr. 1861 – 1973. Zalaegerszeg,1 1978:127. (163., 266., 267.) – Zalai életr. kislex. Uo., 1994:270.Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Udvardy Ignác Ödön (Zalaegerszeg, Zala vm., 1877. aug. 8. – Zalaegerszeg, 1961. ápr. 1.): rajztanár, festőművész. – U. Ignác keresk. isk. ig. fia. Nagykanizsán éretts., Bpen az Orsz. Mintarajzisk. 1897: rajztanári okl. szerzett. 1901–22: nagyváradi prem. főgimn. rajztanára, 1919–23: a nagyváradi Püspöki Múz. ig-ja. 1924–38: a nagybányai művésztelepen dolgozott (Táj kereszttel, Lila hegyek, patakpart). 1938–40: Nagyváradon, 1940–44: Bpen, 1944 – : Zalaegerszeg élt. – 1927: a Nagybányai Festők Társ. törzstagja, 1930: a kolozsvári Barabás Miklós Céh alapító tagja. 1900: a Nemzeti Szalon Orsz. Kiállításán 2 képpel mutatkozott be, részt vett a bukaresti és kolozsvári kiállításokon. Munkáiból 1990: a Göcseji Múz. emlékkiállítást rendeztek. – Cikke: Vigília (1938:380. Klosterneuburg kolostordombján; illusztrációi: 1938:383., 1941:154., 257.) – M: Művészet és művészi nevelés. Nagyvárad, 1903. (Klny. Prem. főgimn. ért.) – A természetes díszítő eljárás. Bp., 1910. (Klny Művészet 1910) – 88

Kalmár. Lőcse, 1907:137. – Petrik. 1901/10. II. Bp., Uo., 1928. – Műv. lex. 1935. II:554. – Várady – Berey. Szatmárnémeti, 1935. I: 562. (s.v. Udvardi) – Pásztortűz, 1938. (Biró József: ~ kiállítása Nagyváradon) – Gara. Kolozsvár, 1939:105. (Képzőműv. főisk. végezett) – Bíró. Bp., 1955:52. – Vigília repert. 1935 – 1984. 1987:372. – Művészet, 1988. (Szvitek E: ~ emlékkiáll.) – Műv. lex. 1984. IV:603. – Seregélyi 1988:636. – Sümeg évszázadai. Veszprém, 1989. – Zalai életr. kislex.1994:270. – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Udvardy Imre (Lontó, Hont vm., 1863. nov. 2.–Pozsony, 1889.): tanítóképzői tanár. – 1880: az esztergomi bencés gimn-ban éretts., a bölcs-et és a teol-t 1884: Esztergomban végezte, ahol a M. Egyhirod. Isk. elnöke. Fiatal kora miatt nem sztelték föl. 1884–86: az esztergomi érs. tanítóképző tanára. Betegsége miatt állásáról lemondott, elhagyta az egyh. r-et, 1888: Pozsonyban joghallg. – Cikkei: István bácsi naptára (1882: Széchenyi György élete, pályadíjat nyert; Csonka Pista, elb.); Esztergomi növendékpapság emlékkve (1883: Az egyháziaknak egyik főfeladata); Népnev. (1886: Neveléstud. apróságok) – M: Szt József, a mint őt a sz. evangelium elénk állítja, vagy sz. József tisztelete márc. havában. Írta Dosenbach István. A 2. kiad. után magyarositotta. Esztergom, 1886. (2. kiad. Átd. Haiczl Kálmán. Uo., 1900) 88

Új M. Sion 1886: 852. – Zelliger 1888. 234. – Kováts Kálmán: Az esztergomi kir. érs-i tanítóképző int. multja és jelen állapotja. Esztergom, 1896:114. – Hont vm. Bp., [1906] – Szinnyei. XIV:608. Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Udvardy József (Bácsalmás, Bács-Bodrog vm., 1911. febr. 16.–Szeged, 2000. jan. 10.): megyéspüspök. – A teol-t 1929: Kalocsán kezdte, 1930: Rómában a CGH növ-e lett. 1936. X. 25: pappá szent. 1938: hazatért, Kunbaján kp., 1939. II. 6: Rómában teol. dr., majd Baja-Szt Szív pléb-n, 1940: Kalocsa-Belvárosban kp., 1940–50: kötelékvédő, 1941–51: teol. tanár, közben 1942: a szem. pref-a, 1944: hitoktatónőképző int. tanár, 1945–51: főszegyh. kvtáros s az egyhközs. nővérek moderátora. 1947: érs. tanácsos. 1948: hittanári vizsgáztató, 1950: egyhm. bíró. 1950–51: a Szt István-tp. ig-ja, majd Szegeden teol. tanár. 1957: Jánoshalma plnosa. 1958: garábi c. apát. 1969. I. 10: tabborai cpp. és csanádi ap. adm. II. 16: Bpen pp-ké szent. 1975. I. 7: csanádi mpp. 1969–79: a MKPK orsz. kateketikai biz-ának elnöke. 1987. VI. 5: p. felmentéssel nyugalomba vonult. – Utóda: Gyulai Endre. – M: Doctrina Francisci Toledo de corpore Christi mystico. Kalocsa, 1939. – Étienne de l’Ile (†1382) ermite de Saint Augustin archeveque de Kalotcha (Hongrie). Louvain, 1956. – A kalocsai érsekek életrajza (1000–1526). Köln, 1991. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XI.) **

Gyászjelentés

Udvardy László (Cserna) (Eger, Heves és Külső-Szolnok vm., 1846. márc. 8. – Eger, 1921. márc. 20.): ügyvéd, egy. m.tanár, jogakadémiai tanár. – 1874.–1916. IX: nyugdíjazásáig az egri érs. joglíc. egyházjog és a m. alkotmánytört. tanára, az egri fősztszéknél a szegények ügyvédje. 1918. XI: emlékiratot írt Károlyi Mihály (1875–1955) min.elnöknek az uralkodó pol. irányzat veszedelméről; 1920: emlékirataiban Mo. semlegesítését indokolta és népszerűsítette, 1921. III: a →Népszövetség és népszavazás jelszavainak érdekhátterére figyelmeztetett. – Cikkei: Eger, Hon, M. Igazságügy, egri érseki joglyc. évkve (1899/1900: Erzsébet kirné emlékezete; Martinovich József dr.; 1906/07: évzáró beszély; 1913/14: Kultúra és vallás), Heves vm. (Bp., 1909: Az egri jogakad. tört.), Kath. Szle (1907: 724. Quintus Horatius Flaccus: A rómaiak bűnei ellen. Ford.), B. Hírl. (1916/17) – M: Az egri érseki joglyceum története (1740–1896). Eger, 1898. –Az új római curia. Eger, 1913. (előbb Egri Egyhm. Közl. 1913: 1-8 r.) – Kz-ban maradt: Adalék a nemz., áll. és társad. fogalmához. 1–2. köt. és egy teljes Horatius fordítása. 88

Wutz. Bp., 1887: 51. – Heves vm. Uo., 1909. – Az érs. joglyceum ért. (Eger, 1909/10: 29., 1910/11: 20. (kitüntetése); 1912/13: 41. (írásai), 1918/19–1924/25: 1. (nekrol.) – Szinnyei. XIV: 610. – Moravek. 1901/25. Bp., 1930: 42. – Kozocsa. 1911/20. II. Uo., 1942. – Puskás 1979: 190. (2162.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Udvardy M[ater] Adél FDC (*Győrszentiván, Győr vm., 1881.): szerzetes tanárnő. – 1903: m–tört. szakos p. isk. tanári, 1930: szép- gyors és gépíró tanári okl. szerzett, 1930–: a bpi Szt. Margit-nevelő int. tanára, a női keresk. szaktanf. ig.-ja. – M: Az Isteni Szeretet Leányai Társulatának bpi Szt. Margit-nevelő int. (IX., Knezits u. 7.) isk. 1930/31– ért. [Közölte] (Ig. Szolomájer Taszilóval) Bp. (ny. Rákospalota), 1931. – Az Isteni Szeretet Leányai Társulatának bpi Szt. Margit-nevelő int. isk. Patrona Hungariae leánygimn., női keresk.szaktanf., polg., el. leányisk. 1931/32. és 1934/35. ért. Szerk. Uo.,1932., 1935. – Az Isteni Szeretet Leányai Társulatának Szt. Margit nevelő int. iskoláinak: 1 é. női keresk. szaktanf., polg. - és el. leányisk., valamint kisdedóvójának 1936/37. é. ért. Közzétette. Uo., 1937. – Az Isteni Szeretet Leányai Társulatának bpi Szt. Margit nevelő int. 2 é. női keresk.szaktanf. 1940/41–1943/44. évkve. Közzétette (Szerk.). Uo., 1941–1944. 88

Szakokt. évkv. 1937:351; 1942:630. – Értesítők 5. 1999: (B3535-B3538.), 7. 2000: (B5625-B5626, B5629, B5631.) – Gulyás–Viczián XXXI: (kz-ban)

Udvardy Tibor (Bp., 1914. szept. 4. – Bp., 1981. júl. 16.): operaénekes (tenor). – A Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. Molnár Imre (1888–1977) növendékeként 1939: végzett. – 1939–74: az Operaház magánénekese. 1939. X. 6: Erkel Ferenc Hunyadi László operája főszerepében mutatkozott be. Ösztöndíjasként éveken át a Belvárosi Plébtp. szólistája. 1945. III. 15: az Operaház ostrom utáni megnyitó előadásán Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricusának tenorszólóját énekelte.  88

M. színházműv. lex. Bp., 1994: 820. Arck. – Révai új lex. XVIII: 265.