🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > udvarház
következő 🡲

udvarház, curia, curia nobilitaris: 1. a középkorban az utazó királyi udvar vendégháza. – Egy napi járás (20–30 km) távolságban, védhető ter-en építették. Ellátásáról az udvarnokok gondoskodtak. Néhol vásárhelyek alakultak körülötte. – 2. a nemesi telek és tartozékai, vidékenkénti nemes ház, nemesi kúria, nemesi lakhely, nemes udvar, nemes ülés, szabad lak, udvar, udvartelek, elnevezés változatokkal s a hozzá tartozott összes zsellértelkekkel. Erdélyben az Approbaták (V. rész, 47. törv.) kimondták, hogy a nemes házakban lakó paraszt s egyéb zsellér emberek, ha a városnak v. falunak határát a nemes üléshez tartozó pertinenciákon kivül v. maguk nem művelik, v. marhájokat azon nem legeltetik, a város v. falu közé külön szolgálattal és adóval nem tartoznak. Az ~ba az 1567; 39. tc. tiltotta a katonák erőszakos szállásolását. 88

Gyulai Pál: Egy régi ~ utolsó gazdája  4. kiad. Bp., 1898. – EH III:697.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.