🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > triangulum
következő 🡲

triangulum (lat.), háromszög: 1. háromszög alakú, fémből készült, csengettyűszerű hangot adó ütős hangszer. – 2. a →húsvéti szent háromnap matutinumán és laudesén (→officium tenebrarum) használt, háromszög alakú gyertyatartó. 15 gyertyát helyeznek el rajta. A régi hagyományban a ~ csúcsán lévő, Krisztust jelképező gyertya finomított, a többi, az apostolokat jelképező  gyertya nyers viaszból készült. A zsolozsma közben minden zsolt. végén egy-egy apostol-gyertyát eloltanak. A zsolozsma végén az égő Krisztus-gyertyát elviszik az oltár mögé, annak jeléül, hogy szenvedésében ap-ai magára hagyták. – 3. a II. Vatikáni Zsinat (1962–65) előtti liturgiában rúdra erősített, háromágú gyertyatartó a →nagyszombati tűzszentelésen. **

KL IV:391.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.