Magyar Katolikus Lexikon > T > trappisták


trappisták (lat. Ordo Cisterciensium Reformatorum, OCR v. Ordo Cisterciensium Strictioris Observantiae, OCSO): a →ciszterciek megreformált ága, 1892-től önálló szerzetesrend. Nevük az első reformkolostorra, →La Trappe-ra (Fro.) utal. – Történetük. A reformot 1644: indította el A.-J. →Rancé, aki visszatért az ősi ciszt. regulához, sőt megszigorította azt. 1678: XI. Incétől, 1705: XI. Kelementől nyertek p. jóváhagyást. Regulájukat sok támadás érte a világtól teljesen elforduló életmódjuk és a világi tud-ok iránt tanúsított megvetésük miatt. Nem is terjedt el a reform mindaddig, amíg a fr. forr. szét nem szórta a ~at. 1791: telepedett át A. →Lestrange 20 társával La Trappe-ból a svájci Fribourg melletti Valsainte-völgybe, egy korábban karthauzi ktorba. Az új alapításokat elősegítette, hogy a regula a ktor létszámát kb. 30 tagra korlátozta. I. Napóleon a ~at is eltörölte, utána azonban újjáéledtek Fro-ban, Holl-ban, Belgiumban és a tengeren túl is. – A 19. sz. közepén Fro-ban 2 prov. alakult ki: a régi reform követői Sept-Fons közp-tal és Rancé regulájával, továbbá az új reform követői La Trappe közp-tal és az ősi ciszt. regulával. 3. prov-nak számított az 1794: alapított vestmalle-i, belga prov. Ekkor még mindhárom prov. ciszt-nek tartotta magát, de a hagyományos fegyelemben élő ciszt-ekkel nem tudtak megegyezni, ezért 1892: tőlük különválva Miasszonyunk La Trappe-i Reformált Cisztercitái néven független renddé egyesültek egy generális apát vezetése alatt. 1898: megkapták a ciszt. rend ősi ktorát, Citeaux-t. Az ősi ciszt. eszmény felújítása és megőrzése érdekében a ~ lassanként feladták a Rancé-féle reformokat. XIII. Leó p. megerősítette, hogy a ~ban az ősi ciszt. rend él tovább minden kiváltságával együtt. 1899 óta a Reformált Ciszterciek Rendje, 1902 óta a Szigorúbb Fegyelmű Reformált Ciszterciek Rendje nevet viselik. 1980: 85 ktorban 3092 tag, köztük 1505 pap, 2007: 98 ktorban 2184 tag, köztük 893 pap élt. – Szervezetük a Carta Charitatisra alapul. A ktorok kapcsolatát a →filiáció határozza meg. Legfelső irányításuk az ált. kápt. kezében van. Az élethosszig választott generális apát a mindenkori citeaux-i apát, aki Rómában él. A generális legszűkebb köre a nyelvter-enként küldött →definitorokból áll. Az anyakolostor apátja ellenőrzi a leányktorokat. Az apátságok és a priorátusok teljesen önállóak és →exemptek. Vez-jük az apát, aki a tisztségeket is kiosztja. A rtagok két csop-ja a kórusra kötelezettek és a →conversusok, fogadalom nélküli →oblátusok is tartoznak hozzájuk. – Életmódjuk. Mint az első citeaux-i szerz-ek, a ~ is a szeretetben és engesztelésben folyó szemlélődő élettel törekszenek a tökéletességre. A szemlélődést szolgálja a teljes hallgatás, a világtól való tökéletes elzárkózás és a közösségi élet. A szerz-ek fő feladata az ünnepélyes lit. és az Isten jelenlétének csendjében végzett, legtöbbször mezőgazd. munka. Növ-eik az alapképzésüket Rómában kapják meg. A létfenntartáshoz szükséges munkában minden rtag részt vesz. Ruhájuk: fehér habitus, fekete skapuláré, bőröv és fekete kukulla. Az ősi szerz. hagyománynak megfelelően húst sohasem esznek. – Mo-on a rend nem létezett. **

LThK X:320. – AP 1980:1206; 2007:1461.