Magyar Katolikus Lexikon > T > totem


totem: vallásos/kultikus jelkép, egy nép/törzs eredetének meghatározó alakja. – Az ősi társadalmak vérségi kapcsolatokra épültek, a →vér titokzatos erejére alapuló →vérrokonságot tartották a legszorosabb kapcsolatnak ember és ember között. Összetartozásuk tudatát a közös ős tartotta ébren, s amikor a pontos leszármazás elhomályosodott, az ős jelképpé, ~mé változott. A leszármazottak valamennyien ugyanazon nemzetség tagjainak tekintették magukat, életüket az ebből fakadó parancsok és tilalmak szegélyezték. A tény, hogy a m. csodaszarvas új hazába vezeti népünk őseit azt mutatja, hogy régmúlt időkben az ősanya és a vezető állat jelképe elmosódott. **  

König 1985:36.