Magyar Katolikus Lexikon > T > toronygomb


toronygomb, keresztalma: toronysisak csúcsán lévő, rendszerint aranyozott gömb, vagy egyéb geometriájú (pl. tojásdad alakú vagy lencse-szerű) forgástest, melyen legtöbbször kereszt, vagy a felekeztre jellemző egyéb →toronycsúcsdísz látható. Ha kereszt áll rajta, akkor keresztalma.  – A ~ot a faszerkezetű toronysisakok középtengelyében álló királyfa v. császárfa néven ismert, nagyméretű oszlop felső végére rögzítik. A ~ belül üres, s rendszerint fém kazettába vagy tokba zárt értékes kortörténeti dokumentumokat, tárgyakat tartalmaz a tp. ill. a torony építésének v. renoválásának idejéből. – A ~-iratokban  a tp. és/v. toronyépítés előzményei és rövid története; a hivatalban lévő egyh. (és esetleg világi) méltóságok, tisztségviselők neve;  a tervező, az építész, s a többi közreműködő iparos neve; a kegyúr és/v. a jótevők neve;  az építkezés/renoválás költségei; Istennek szóló hálaadás és tőle való segítség-, illetve áldáskérés az utókorra; esetleg rövid helytörténet, a helybeli lakosok / ill. hívek lélekszáma, az aktuális piaci árak stb. fordult elő. Szokásos mellékletek: különböző címletű akkor forgalomban lévő pénzérmék, a helyi újság akkori legfrissebb példánya, vagy egyéb, pl. főpásztori körlevelek (mint pl.:1853: Esztergom, Bazilika). A ~ megújítása/cseréje esetén új kordokumentumokkal szokták kiegészíteni a régieket. – A ~ és a rajta levő dísz toronycsúcson való elhelyezése mindenkor ünnepélyes mozzanatnak és érdekes látványosságnak, de rendkívül balesetveszélyes műveletnek számított, melyhez imádság, esetleg áldás is, rövid alkalmi beszéd, ének, esetleg fúvós hangszerek megszólaltatása, sőt díszlövés is járulhatott. A ~ot az adományozóról el is nevezhették, pl. a megyaszói r. k. tp. ~ja gróf Andrássy Dénesnéről a Franciska nevet kapta. T. J. P.

Vallási Néprajz. 5. Szerk.: Dankó Imre és mások. Debrecen, 1991:177. (Dankó Imre: A toronygombról és toronygomb-iratokról.)