toronycsúcsdísz: toronysisak csúcsán, a →toronygomb fölött elhelyezett, régen főleg kovácsolt vasból vagy rézből, esetleg ennek ötvözeteiből, újabban alumíniumból, rozsdamentes acélból készített, és olykor művészi igénnyel megformált vallási, felekezeti, nemzeti, hatalmi stb. szimbólum. Felhelyezése általában a toronygombbal együtt történt (és történik ) ünnepélyes keretek között. – R. k. és ortodox tp-ok fő ~e a kereszt: latin-, kettős-, hármas-, vagy ortodox-kereszt, ez utóbbit több irányból pányvaszerűen (is) szokták rögzíteni. Faragott kőből való középkori toronysisakok csúcsa tömör kőből kialakított keresztvirággal díszített. Ilyen lehetett pl. a soproni Szent Mihály templomé, melyet Storno Ferenc rekonstruált. Katolikus tp-ok tornyán a dicsfény- vagy lángnyelvkoszorú által övezett IHS monogram, vagy Krisztus nevének PX rövidítése, továbbá (ritkán) a kakas is előfordul. – Többnyire kereszt van az anglikán és evangélikus tp-ok toronycsúcsán is,  ez utóbbiakon  ritkán, Mo-on főleg az Alföldön a kereszt helyett csillag található. A békéscsabai  evangélikus Nagytemplom toronycsúcsára a 19. században pl. a hívek tiltakozása miatt került csillag az eredetileg tervezett kereszt helyett. – Református templomok tornyán csillag (vagy buzogány), kakas, szélvitorla (azaz egy zászló, rajta esetleg a létesítés évszámával), ritkábban félhold a szokásos dísz. – Unitárius templomok toronycsúcsát csak toronygomb, a mormon templomokét harsonás angyal díszíti. – A toronycsúcson elhelyezett nap és félhold (pl. Paks, Szentlélek templom; Lisznyó, ref. templom), vagy több szimbólum együttes alkalmazása (pl. zászló + csillag vagy kereszt + kakas) nem felekezet-specifikus jelenség. – A „vaskakas” néven ismert győri városszimbólum: hármas toronycsúcsdísz, azaz: kakas + kettős kereszt + emberarcú holdsarló. A réz lemezből kivágott kakas 1594 előtt egy templom tornyát díszítette, ekkor a törökök a Vízi kapu tornyára helyezték át (s a monda szerint azt tartották, hogy a keresztények Győrt majd akkor foglalják vissza, amikor ez a kakas megszólal), majd 1718-ban a kármeliták zárdájának tetődísze lett. A kettős kereszt és a holdsarló a 17./18. század fordulóján került a kakast tartó vasrúdra. – Magyar címer főleg világi rendeltetésű épületeken fordul(t) elő (pl. Veszprémben a Tűztornyon, a 19. századi Pécsett a Városháza tornyán), de ritkán szakrális célún is (pl. Kővágóörs, evangélikus templom). A magyar Szent Korona mását ~ként hordozó m. r. k. tp-ok: a pozsonyi Szent Márton-szegyh. (volt koronázó templom), a jászberényi Nagyboldogasszony-, az ipolybalogi Szt Miklós-, a felrobbantott bp-i Regnum Marianum-tp., és a lakiteleki Szt István-ökumenikus kpna. – Hatalmi szimbólumként a cs-i kétfejű sas →articularis helyeken (pl. Felsőőr, ref.  tp.) tűnt fel, de a monarchia idején a bécsi Stefanskirche toronygombján is látható volt, a kereszt alatt. T.J.P.

Arrabona. 3. Győr, 1961. 57. (Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzá fűződő monda kialakulásának története.) – Műemlékvédelem. 41. évf. 1997. 4. szám. 263. (Sedlmayr János: Magyar középkori toronysisakok.)