Magyar Katolikus Lexikon > T > topika


topika (gör. topiké tekhné): a →toposz alkalmazásának tudománya és gyakorlata. – Irodalmi/retorikai mesterfogás, mely ált. élethelyzeteket, eseményláncolatokat művészien konkretizál és illeszt be a legkülönbözőbb összefüggésekbe. Az irod-történészek szerint az ősegyh. a mártírakták készítésénél alkalmazta. Később a →hagiográfia és a →homiletika fejlesztette tovább. – A ~ az ikgr-ra is nagy hatással volt (→képtípus). **

Onasch 1981:360.