Magyar Katolikus Lexikon > H > homiletika


homiletika: egyházi szónoklattan, az →igehirdetés tudománya.

homília (gör.) : 1. eredetileg családias dialógus a püspök és a hívők között a templomban. A püspök (pap) és a nép egyaránt kérdéseket tehetett föl. - 2. a →prédikáció egy fajtája, melyet a homilieta mond. A CIC szóhasználata szerint a ~ a liturgia (szentmise) szerves részeként fölolvasásra kerülő szentírási szakasz v. más miseszöveg magyarázata a prédikáció kiemelkedő formája, mellyel a pp., a pap v. diákonus a liturgikus év folyamán a szent szövegekből kiindulva kifejti a hit misztériumait és a keresztény élet törvényeit. - - ~t kell mondani minden vasárnap és kötelező ünnepen, a nép jelenlétében bemutatott összes szentmisékben. Ez csak súlyos okból maradhat el (767.k. 2.§). Erősen ajánlott a ~, amennyiben elég sokan vannak jelen, hétköznap is, főként ádventben, nagyböjtben, ünnepen v. gyász alkalmával (767.k. 3.§). - Az egyetemes egyhjog szerint ~t csak papok és diákonusok végezhetnek (767.k. 1.§). Világiak csupán a prédikáció más fajtáival bízhatók meg (767.k. 1.§). Szentmisében való ~végzéssel a pp. világit csak a Sztszék engedélyével bízhatna meg. - A világiak lelkipásztori szolgálatát szabályozó 1997: közzétett rendelkezés hangsúlyozza: A ~ liturgia szerves része ezért az Eucharisztián belül csak fölszentelt személy mondhatja. Ki vannak zárva a laikus hívők akkor is, ha lelkipásztori asszisztensek vagy →katekéták, bármilyen közösség vagy csoport mellett. Még a mpp. sincs fölhatalmazva arra, hogy fölmenthessen a kánoni szabály alól, mert nem egyszerű fegyelmi előírásról van szó, hanem a tanítás és a megszentelés szorosan összekapcsolódó feladataira vonatkozó törvényről. - A szentmisén kívüli ~t a kánonjog és a liturgikus előírások megtartása mellett mondhat föl nem szentelt hívő is. De ~t soha nem szabad rábízni olyan papokra vagy diákonusokra, akik elhagyták a klerikusi státust, vagy bármely módon fölhagytak a szent szolgálattal.

Kühár-Radó 1933:162. - Erdő 1991:315. - Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztorok szolgálatában való együttműködéséből fakad. 1997. (Kiad. a Klérus Kongr-ja, a Laikusok Pápai Tanácsa, a Hittani Kongr., az Istentiszteleti és Szentségi Kongr., a Püspöki Kongr., A Népek Evangelizációjának Kongr-ja,  Az Istennek Szentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongr-ja és A Törvényszövegeket Magyarázó Pápai Tanács)