Magyar Katolikus Lexikon > T > templomok rangja


templomok rangja: A hatályos egyházjog az isteni kultuszra szánt épületek 2 fő típusát ismeri: a →templomot és a →kápolnát, mely lehet nyilvános, félig nyilvános v. magánkápolna. E megkülönböztetéseknek alapja az, hogy az illető kultuszhely teljesen v. csak korlátozott mértékben szolgál az egész hívő nép használatára (vö. CIC 1917:1161, 1188. k.). Ez a különbség azonban nem annyira rangot, mint inkább funkció- és jogkörbeli eltérést jelent. - A ~nak megítélésében ált. a tp. hierarchikus szerepe a fő szempont: annál rangosabb egy tp., minél előkelőbb helyet foglal el az egyh. szervezetben az az egység (közig. egység, jogi személy), amelynek a tp. a közp-ja. A ~nak élén a →négy patriarkális bazilika áll, melyek közül az első a Lateráni Szt János-tp., a pápa tulajdonképpeni szegyh-a. A többi 3 is a pápai székhely tekintélyében részesedik, noha a kk. óta elterjedt nézet szerint ezek a többi patriarchátust képviselik (innen patriarchális rangjuk). E 4 római tp. után következnek a többi szegyh-ak: pátriárkai, prímási, érseki, püspöki székhelyek tp-ai, végül a nullius apátok és prel-ok tp-ai, melyeket quasi-cathedralisnak is szokás nevezni (1973: az akkor felállított görlitzi ap. adminisztratúra tp-a pro-cathedralis lett). Ezek után következnek a rangsorban a missz. hierarchia közp. tp-ai, vagyis az ap. vikáriusok és pref-ok tp-ai, melyeket szintén szokás quasi-cathedralisnak nevezni. Ezeket követik az apáti tp-ok, majd a kollégiális tp-ok, a többi lelkipásztori célra rendelt tp. (vö. 491.k.), a szerzetestp-ok, végül az egyéb tp-ok. - A hierarchikus rangsoron kívül függ a ~ a tb. címektől is. Ezek a c-ek nem változtatják meg az illető tp. helyét a hierarchikus rangsorban, de alapot adnak arra, hogy az ilyen címmel rendelkező tp. rangban megelőzze a többi azonos hierarchikus fokozatú társát (pl. plébtp. a másik plébtemplomot, de nem a szegyh-at). Ilyen tb. cím lehet a szegyh. cím olyan templomok esetében, amelyek régen valóban ezt a szerepet töltötték be. Ilyen c. lehet a tb. kollégiális tp. elnevezés. A legfontosabb azonban a bazilika tb. c-e. - A ker. tp-nak Nagy Konstantin korától gyakori elnevezése volt a →bazilika. Az ókor végétől a zsin. szövegek emlegetnek parochiális bazilikákat (basilica parochiana), sőt a Karoling kortól magántp-ok is szerepelnek bazilika néven. A későbbiekben a bazilika név tekintélye egyre növekedett. Az újkori szerzők már egyhangúan állítják, hogy csak a nagyobb, jelentősebb és méltóságteljesebb tp-ok nevezhetők bazilikának. Egyesek azt az elméletet vallják, hogy minden szegyh. bazilika, de nem minden bazilika szegyh., mert más fontos tp-ok is viselhetik ezt a nevet. A 16. sz: veszi kezdetét az a szokás, hogy a pápák olyan tp-oknak is bazilika címet adományoznak, amelyeket addig nem hívtak bazilikának. XIV. Benedek bulláiban már kirajzolódik az a gondolat, hogy a patriarchális bazilika címet csak azok a tp-ok viselhetik, amelyeknek ehhez való jogát az egyh. elismeri. A 18. sz. elejétől kezd elterjedni a bazilikák 2 típusba sorolása, a →basilica maior és →basilica minor megkülönböztetés. - A hierarchikus rangsor egyes fokozatai olyan szerepkört jelölnek ugyan, amely jelentős jogokat és kötelességeket is tartalmaz, de ezek nem a rangsorban alacsonyabb helyet elfoglaló más tp-okkal szemben érvényesülnek. Kivételt képez, amikor különböző helyek papsága közt kell eldönteni a rangsort, pl. ünnepi felvonulás alkalmával. **

Schem. Strig. 1982:487.