Magyar Katolikus Lexikon > T > temesvári püspökség


temesvári püspökség: a csanádi egyházmegyének (székhelyével, Temesvárral) a trianoni békével Romániához csatolt részéből 1930. VI. 5: alapított püspökség. Bukarest suffr-a. 24.755 km˛-en 2007: 1.500.000 l, 160.000 h, 73 pb, 85 ep, 7 szp, 9 sz, 62 szn, 1 ni, 25 ki-e volt. - I. Előzményei 1920-30. A →trianoni békével 1920. VI. 4: a →csanádi püspökség ter-ének 61%-át (24.963 km˛-en 154 pléb., 503.212 hívő) Temesvár központtal Ro-hoz, 26%-át (9387 km˛-en 62 pléb., 220.100 hívő) Nagybecskerek központtal a Szerb-Horvát-Szlovén (SHS) Kirsághoz csatolták; 13%-a (562 km˛-en 33 pléb., 190.400 hívő) Mo-nál maradt Szeged központtal. Glattfelder pp. a kat. sváb fiatalok számára kat. ném. tanítóképzőt, majd kat. líceumot alapított Temesváron. Az oláhok hűségesküt követeltek a pp-től, amit Glattfelder visszautasított, mivel esküje őt a m. államhoz kötötte, végül Róma tanácsára mégis megtette. Újabb érdekharcot eredményezett a földreform, amely ellen a ppség nyilvánosan tiltakozott. Constantinescu oláh földművelési min. elment Temesvárra, hogy a kat. Egyh. földjeinek szétosztásában intézkedjen, de Glattfelder pp. és a papság ellenszegült. - 1923. II. 17: az Ap. Sztszék székhelyének Szegedet jelölte ki, Glattfelder Gyula mpp. (1911-43) Ro-ból való kiutasíttatása után III. 25-: Szegedről irányította a Mo-on maradt részt. 1923. III. 12: Temesvárt és Nagybecskereken ap. kormányzóságot szerveztek. - 1925: határkiigazítással az addig Ro-hoz tartozott Módost és Párdányt átadták a SHS Kirságnak, Zsombolyát Ro-hoz csatolták. - Már 1921: konkordátum-tárgyalások indultak, s 1927. V. 10: minden ünnepélyesség nélkül írták alá a konkordátumot, mely 1929. VII. 7: lépett életbe: elismerte a kat. egyh. jogi személyiségét és javaihoz való tulajdonjogát is, biztosította a pp-ök szabad érintkezését a Szentszékkel és híveikkel, biztosította a kat. isk-k létét. -

II. 1930-1948. 1930. VI. 5: a csanádi ppség Romániához tartozó részét a Szentszék Solemni conventione kezdetű ap. konst-jával önálló egyhm-vé tette; X. 16: Pacha Ágoston mpp. kinevezést kapott, XI. 29: iktatták be. Megszervezte az új egyhm-t, 8 főespséget és 16 espséget hozott létre. Részt vett a svábok betelepedésének 200. évford-n rendezett nagygyűlésen, 1926: a chicagói és 1932: a dublini euch. világkongr-on, fölszentelte a Banatiát (a még Glattfelder alapította ném. tanítóképző líceummal, el. isk-val és internátussal kiegészített együttesét). Az volt a célja, hogy lehetőséget biztosítson a sváboknak saját tanítói, papjai, orvosai és jogászai képzésére. A ferencesek segítségével népmissziót is szervezett. 21 tp-ot sztelt föl, egy ném. és egy m. zarándokcsoporttal elzarándokolt Radnára. - Az 1930. évi rumén népszámlálás szerint az 1.343.427 lakosból 769.322 (56,26%) rum., 275.369 (20,49%) ném., 180.327 (13,42%) m., 42.472 délszláv (szerb, horvát, szlovén, stb.; 3,16%), 25.786 egyéb szláv (cseh, szl., ruszin, stb.; 1,91%), 20.296 zsidó (1,51%), 10.183 bolgár (0,75%), 39.372 egyéb (1,46%), melyből 763.869 g.kel. (56,2%), 432.533 r.k. (31,7%), 51.438 g.k. (3,8%), 44.117 ref. (3,2%), 27.526 ev. (2,0%), 24.064 izr. (1,7%), 19.880 egyéb vall. (1,4%). - 1944: a ném. lakosság egy része a visszavonuló ném. csapatokkal elmenekült; 1945. I: megkezdődött a ném. hívek elhurcolása a szovjet kényszermunkatáborokba, III: kisajátították javaikat. 1951-: nemzetiségi különböztetés nélkül az egészségtelen éghajlatú Baragan pusztaságába hurcolták a kuláknak minősített tehetősebb lakosságot. -

III. 1948-1989. 1948. VII. 17: a rum. kormány felmondta a Szentszékkel kötött konkordátumot, s az VIII. 3-i oktatási törvénnyel megszüntette a több évszázados felekezeti isk-kat. Ekkor kezdődtek a titkos pp-szentelések. VIII. 4: az új kultusztörv. kimondta, hogy egy ppség fennmaradásához 750.000 hívőre van szükség. Ennek értelmében megszűntnek tekintették a ~et, és csak mint espséget kezelték megtűrt ordináriussal az élén. Megszűnt a felekezeti tanítás, a hitoktatás az isk-kban, a lelki gondozás a börtönökben, eü. int-ekben és a katonaságnál. Az állam „átvette” az összes felekezeti isk-t és a vallásoktatást szolgáló épületeket, tanári és kántorlakásokat. - Az 1950-es évek elején az 1945: elhurcoltak lassanként kezdtek visszaszivárogni. A hazatérők fogadására az egyhm. a határátkelőhelyeken egyhm-s papok és bencés nővérek vezette segélyállomásokat rendezett be, ahol ruhával, élelmiszerrel, pénzzel és gyógyszerrel a ~ről látták el a hazatérőket. - 1949. XII. 8: Boros Bélát az ap. nuncius pp-ké szent. de a hatóság megakadályozta, hogy a ppség vezetését átvegye, a nuncius 1950. I: Ro. elhagyására kényszerült. - 1950. VII. 20: Pacha Ágostont letartóztatták és 18 évi nehéz börtönre ítélték; 1954: a kormány az akkor már 84 esztendős, súlyosan beteg pp-öt „kegyelemben” részesítette, aki XI. 4: meghalt. Boros Béla spp-öt 1951. III: hurcolták el. Az egyhm-s papság is megszenvedte a diktatúrát, 11-en a háború után No-ba menekültek, 11-et a SZU-ba hurcoltak a híveikkel együtt, voltak akik lágerben v. börtönben raboskodtak, ismét másoknak kényszerlakhelyet jelöltek ki. Meghurcolt lelkipásztorok: Albert Matthias, Benőcs P. Zoltán OFMConv, Bittenbinder György és Mátyás, Buding Zoltán, Cziza Nándor, Dermendjin Péter, Deschu Fidel, Elsner József, Farkas János, Fischer István, →Fodor József, →Godó Mihály SJ, Harnisch Ernő OFM, →Harnisch Placidus OFM, Havlik Vencel, →Héber János, Heinrich Géza, Hönig Ferenc, Keller Antal, Kilczer Márton, Kilian József, Kleitsch József, Krauter János (†1953 börtönben), Kristinicz Gyula, Kurth Mihály (agyonlőtték az oroszok), Lamoth Gyula, Laschober P. Heribert OFMConv, Luffi Alfréd, Missa István, Müller Jenő, →Nischbach József, Pflanzer Miklós, Pless József, →Reibel Mihály, Schaffer József, Schmidt János, Schneider Eduard, →Schütz Balázs, Schwartz Miklós, Schwarz József, Simonich Maximilian, Szabó P. Damian OFM, Szoboszlay Aladár, Vormittag Imre (*1911; szem. énektanárként 1950. VIII. 19: letartóztatták, kémkedés vádjával 1951. II: 6 é. ítélték; 1954. IX. 5: amnesztiával szabadult), Wachter Ferenc, Wagner Miklós, Waltner József, Weinschrott P. Paulus SDS (†1960 börtönben), Willjung Mihály. - Az 1956-os m. forr. szele a ~ papságát sem hagyta érintetlenül. A legnagyobb méretű romániai kommunista-ellenes szervezkedésnek Szoboszlay Aladár magyarpécskai plnos a vezetője. A szervezkedés tagjainak perét 1958: kezdték tárgyalni: Szoboszlay Aladár lelkész és más világi személyek esetében az ítélet halálos, Müller Jenő érszegi plébános és P. Ferenc Ervin OFM esetében börtön volt (→Szoboszlay-per). - 1964 u. érezhető változás állt be az áll. vezetésben. 1967: Franz →König bíb., 1971: Julius Döpfner bíb. látogatott Bukarestbe és Temesvárra is. VI. Pál p. 1973. V: magánkihallgatáson fogadta Nicolae Ceaușescut, aminek következtében 1975: Luigi Poggi nuncius látogatást tehetett Romániába. - Pacha Ágoston pp. bebörtönzése és halála után ordináriusok vezették a ~et: 1954: Kernweiss Konrád, 1981: Hauptmann Ferdinánd, 1983: Kräuter Sebestyén ap. korm., akit 1990. IV. 28: pp-ké szent. - Az 1960-as években kezdődött a ném. lakosság tömeges kivándorlása. Sok esetben a kivándoroltakkal együtt a közösség plnosa is elhagyta az egyhm-t. - A ~ 161 pléb-jából 1987 végén 145 még pléb-ként szerepelt, de csak kb. 100 plnosa volt, 45 helységben nem lakott lelkész. A kb. 120 papból kb. 100 szolgált. - Az 1989-es változások után egyedül a ~ből 120.000 r.k. vándorolt ki. -

IV. 1990-. 1990/91: átszervezték a ~et (3 főespség: marosi, temesi és hegyvidéki, 8 espség: temesvári, csanádi, dettai, aradi, vingai, pankotai, krassói, szörényi). A pléb-k számát 150-ről 71-re kellett csökkenteni, hogy életképes közösségek legyenek. Az ált. helyzet következményei: üresen álló tp-ok, kpnák, pléb-épületek. Egy papnak gyakran 5-6 egykori pléb. híveit kell gondoznia. Valamikor virágzó pléb-kon 2007: kevesebb mint száz hívő él. Az egész ~ben most 160.000 kat. van, többségükben m-ok, vannak továbbá németek, románok, horvátok, bolgárok, olaszok, csehek és szl-ok. -

V. Szerzetesek a ~ben. 1. 1757-2003: kapisztránus ferencesek (→Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány) tevékenykedtek →Máriaradnán. Ide gyűjtötték össze 1951. VIII: a bánsági és erdélyi összes szerz-eket. Az ide kényszerített 200 ferences között néhány növendék is volt, akik titokban folytatták teol. tanulmányaikat. 1952 húsvétján több mint száz pap beöltözve tartotta meg a feltámadási körmenetet, ami nagy zavarba hozta a hatóságokat, mert a ktor egyik szárnya szovjet laktanya volt, az udvaron ágyúkkal és tankokkal. Ezért a szerz-eknek 1952. V: távozniuk kellett, egyetlen ferences pap tevékenységét engedélyezték. A kegyhelyet lassú halálra akarták ítélni. A tp-ot környező kpnák, stációk egy része, köztük igen régi és értékes emlékek a végső pusztulás széléig jutottak. Újjáépítésüket a román hatóságok nem engedélyezték. A ferencesek a kegyhelyet 2003-ig gondozták (1948: 7, 2003: 1 szerz-pap). - 2. 1702-1948, 1989-: a minoriták Aradon éltek. Az aradi rház 1880-: a m. rendtart. központja volt. 1948: 12; 2007: 4 szerzpap. Lugoson 1718-: éltek (1948: 4 pap 1 fráter). - 3. 1750: a piaristák Szentannán (Arad vm.) megnyitották a →Szentannai Piarista Gimnáziumot, melyet II. József 1788: rendelettel Temesvárra telepített át. 1790 őszén nyitották meg a →Temesvári Piarista Gimnáziumot. - 4. A →szalvatoriánusok, akiknek alapfeladata az apostolkodás és az ifj. munka, Temesváron 1898-1993: Mehalában (1948: 3 szerz.), 1919-: Erzsébetvárosban (1948: 10, 2007: 3 szerz.) és Komlóson (Arad m-ben) dolgoztak. - 5. 1909: a →Marista Iskolatestvérek Orsován nyitottak házat, de ezt 1919: be kellett zárniuk. Hivatásuk az isk. nevelés és oktatás volt. 1910: 3, 1919: 3 testvér volt. - 6. 1858: a →Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Temesvárott, 1860: Perjámoson, 1862: Lippán, 1864: Oravicán, később Nagyszentmiklóson, Dettán, Lugoson, Újaradon, Orczyfalván, Zsombolyán, Varjason, Glogovácon és Aradon telepedtek le. 1900: 16 rházban 295 nővér, 30 novicia; 1922: 23 rházban 466 nővér, 32 novicia; 1948: 28 rházban 387 nővér, 7 novicia; 2007: 1 rházban 16 nővér, 4 novicia élt. A rendi isk-kban 1893: 1700, 1914: 15.000 diák tanult. - 7. Az →Irgalmas Nővérek 1879: Resicán, 1888: Aninán, 1889: Nagykomlóson betegápolással és a leányifj. nevelésével foglalkoztak. 1900: 5 rházban 31, 1948: 4 rházban 26 nővér élt. - 8. 1904: a Betegápoló Ferences Nővérek Nagyszentmiklóson telepedtek le. Rházaik alakultak Máriaradnán, Lippán, Lugoson, Temesváron és Aradon. 1905: Nagyszentmiklóson 9 nővér, 1948: 6 rházban 58 nővér, 2007: 1 rházban Temesvárott 10 nővér élt. - 9. 1915-48: a →Szociális Missziótársulat első helyi szervezetei Temesváron, Aradon, Dettán létesültek. A m. leányifj-gal és r.k. lapterjesztéssel, a komm. időszakban hittanórák tartásával foglalkoztak. 1927: 14, 1948: 7 testvér volt. - 10. 1911-22: a Szalvátor Nővérek szociális-karitatív munkát végeztek. - 11. 1898 u. a Jézus és Szűz Mária Szentséges Szívéről nevezett Ferences Nővérek Karánsebesen, majd Temesváron és Lippán éltek. 2007: 3 rendházban 15 nővér hitoktatással és szegénygondozással foglalkozott. - 12. 1993: a Mariannhilli Legszentebb Vér Nővérei telepedtek le Tirolon (Királykegye). 2007: 4 nővér dolg. - 13. 1997-2000: az Isteni Gondviselésről nev. Benedekrendi Nővérek Bakóváron, 2000-03: Buziásfürdőn, 2007: Temesváron 4 nővér dolg. - 14. 1995-: Krisztus, a Főpap Szolgálói házvezetéssel és hitoktatással foglalkoznak Herkulesfürdőn, 2007: 2 nővér volt. - 15. 2002: az Irgalmasság Szolgálói Lupákon (Kengyeltó) telepedtek le a horvát hívek között. 2007: 4 nővér foglalkozott hitoktatással és beteggondozással. -

VI. Iskolák. A trianoni egyezményt követő határok az okt. intézményeket is súlyosan érintették. Az új országhatárok elválasztottak isk-központokat egymástól, isk-k közötti tört. kapcsolatok szakadtak meg. 1923. IX. 1: törv. rendelte el a kötelező áll. tanterv bevezetését a felekezeti isk-kba, megtiltotta más vallású tanulók felvételét. Elrendelte a román nyelv és irod. oktatását, valamint a tört., földr. és alkotmánytan román nyelven való előadását. Így a felekezeti isk-k kétnyelvűvé váltak. - Az Antonescu-féle 1925-i magánoktatási törv. a felekezeti isk-kat magánisk-kká degradálta, az isk-fenntartó autonóm jogait megsemmisítette. A törv. a szerzetesi isk-kban csak az állam nyelvén való oktatást engedélyezte. Itt-ott sikerült mégis az akkori egyhm. vezetőségének „kivételeket” kieszközölni. - Az 1948. VIII. 3-i okt. törv-nyel megszüntették a felekezeti isk-kat. Államosítottak 4 líceumot, 1 óvónőképzőt, 2 tanítóképzőt, 12 gimn-ot, 18 koll-ot, 76 elemi isk-t, 23 óvodát, 6 szakisk-t, amelyekben össz. 17.500 tanulót 530 tanító oktatott. Tanárok, tanítók és általában mindenki, aki neveléssel foglalkozott, kénytelen volt a vallás nyílt gyakorlatáról lemondani, mert állásuk elvesztésével, áthelyezéssel fenyegették őket. Csak a pléb. hitoktatás létezett, amely azonban kizárólag szombat du. v. vasárnap lehetett, s áll. részről sokszor megakadályozták. - 1989-: nyílt lehetőség ismét a vallásos oktatásra. 1991: a gyulafehérvári R.K. Hittud. Főisk. levelező tagozatot nyitott Temesváron, hogy képzett hitoktatók tanítsák a hittant. Temesvárott is megnyílt 1992: egy kat. líceum m. és rom. előadási nyelvvel, melyet Szt Gellértről neveztek el. -

VII. Főpásztorai. →Pacha Ágoston ap. adm., 1930. X. 16: mpp. (börtönévei alatt →titkos ordináriusok: 1950. VII. 19: →Plesz József, 1951. III. 10-1954. V. 31: Frigyér Iván), 1954. XI. 4: →Kernweiss Konrád titkos ordinárius, 1981. X. 23: →Hauptmann Ferdinánd titkos ordinárius, 1983. IX. 29: →Kräuter Sebestyén ordinárius szentszéki kinevezéssel, 1990. III. 14: mpp., 1999. VI. 24: →Roos Márton mpp. Ko.A.-T.E.

Visszapillantás a temesvári ap. kormányzóság első 5 évére 1923. III. 12-1928. III. 12-ig. [Temesvár, 1928] - Erdélyi egyházaink évszázadai. Bukarest, 1992:70. (Kräuter, Franz: A régi csanádi egyhm. és utódppsége. A temesvári egyhm. rövid tört.) - Erős 1993:139. - Jakubinyi 2004:113. - AP 2007:750.