Magyar Katolikus Lexikon > T > tarcali gyűlés


tarcali gyűlés, 1100 k.: zsinat, melyen megszületett Könyves Kálmán első törvénykönyve. - Kálmán kir. (ur. 1095-1116) fölülvizsgáltatta Szt István és Szt László számára túl szigorú és ellentmondásoktól nem mentes törv-eit. Főként világi jellegű végzéseit egy Albericus nevű pap 84 tc-ben állította össze. - A törvénykv. tárgykörei: 1. Birtokjog. 2. Bírói illetékesség és perrendtartás. 3. Szabadok és szolgák társad. helyzetének megállapítása. 4. Izmaeliták és zsidók jogviszonyai. 5. Adó-, vám- és keresk. ügyek. 6. Lopás. 7. Az erkölcsök védelme. 8. Egyh. határozatok. - Cikkelyei közül az 1, 15-21, 32. megerősítette I. István és utódai adományait, kivéve az egyházak szekularizálható halastavait, meghatározta az adomány- és vásárolt birtok öröklési rendjét, intézkedett az elűzött telepesek földjéről, védte a földtulajdont a foglalásoktól; a 2, 5-14, 23-24, 26-31, 37, 50-64, 83-84. rendelkezett a kir., nádori, zsinati, megyésispáni és egyéb bíráskodásokról, az egyh. személyeket mentesítette a világi bíráskodás alól, büntette a hamis bírát, tanút és poroszlót, a gyilkost, a házasságtörőt, a nőrablót, a patvarkodót, a tolvajt, a varázslót, eltörölte a boszorkánypereket; a 3-4. föltételhez kötötte a külföldiek befogadását; a 22. kijelölte az →istenítéletek színhelyeit; a 25, 33-34, 78. szabályozta a vámfizetést, meghatározta az Egyh., a megyésispán, és a kir. részesedését a vámokból; a 35-36, 38-40, 45, 79-81. intézkedett a várnépek és a határőrök helyzetéről és kötelességeiről, a jövevények és a szabadok adójáról és katonai szolgálatáról; a 41-44. rendelkezett az utazókról és a kóbor rabszolgákról; a 46-49, 74-75. szorgalmazta az izmaeliták (mohamedánok-arabok, kunok) beolvadását és elkülönítette a zsidókat; a 65. tiltotta a világiakat az egyh. hatalom gyakorlásától; a 66-72. elrendelte az egyh. személyek tizedfizetését, korlátozta házasságkötésüket (→papok házassága), meghatározta öltözködésüket, intézkedett a misézésről, a böjt és a Szentháromság ünnepének megtartásáról, s az ereklyékről; a 73. előírta a tp. körüli temetkezést; a 76-77. korlátozta a rabszolga- és állatkivitelt; a 82. szabályozta a határátlépést. - A tc-ek közül különösen érdekes, hogy az egyh. adománybirtok vissza is vehető, hogy különbséget tett örökölhetőség tekintetében a Szt István által adott és a később adományozott birtokok között, az előbbit a birtokszerző nemzetsége örökli, az utóbbi, ha nincs fiúgyermek v. fitestvér, visszaszállt a kir-ra. Az alsófokú bírák (→ispán, →billogos, →királybíró) és az udvari bíróság közé közbeeső bíróságot iktatott: minden ppi székhelyen évente 2 zsinatot tartottak, s itt az ispánok és a méltóságviselők együtt bíráskodtak. A tolvajlás büntetése a korábbi törv-eknél enyhébb, a megvakítást mellőzik. A forróvíz- és →tüzesvas-próbák helyét a ppi székhelyekre s a pozsonyi és nyitrai társaskápt-okra korlátozza. A muzulmán →böszörményeket (izmaeliták) beolvasztani igyekezett. A zsidóknak tiltotta a ker. rabszolgák adásvételét, de megengedte a birtokszerzést s a birtok pogány rabszolgákkal való művelését. Igyekezett átültetni a reformpápák zsin. határozatait. Tiltotta az ispánok v. vitézek egyh. fölötti hatalmát, de a papi nőtlenségben „nagylelkű” volt, csak a másodszori nősülést tiltotta, s a papoknak a rossz hírű nőktől való elválasztását szorgalmazta. A ~en hozott törv-ek több mint 100 é. a hazai jogszolgáltatás alapjai voltak. B.A.-T.E.

Pauler II:654. - Závodszky 1904. - Mo. tört. I:963. - Kerékgyártó 1875:53. - Hermann 1973:55. - MTK I:98.