Magyar Katolikus Lexikon > T > Tibet


Tibet: ország Közép-Ázsiában, 1959 óta a Kínai Népköztársaság „autonóm területe”. - ~, a „világ gyökere”, átlagosan 4900 m magas fennsíkon fekszik, igen nehezen megközelíthető, 1,23 mill. km2-nyi ter-ének kb. 85%-a lakhatatlan. Kb. 2,2 mill. főnyi népességének nagy része ~i nemzetiségű, főként a déli ter-eken élnek és állattartással foglalkoznak. A kínaiak részaránya hivatalos adatok szerint 3,1%, de ez a kínai kormány bevándorlási pol-ja hatására folyamatosan emelkedik. 3 mill. ~i él szerte a világban, nagy többségük Kína szomszédos tart-aiban. - ~, mely megszakításokkal 12 évszázadon át állt kínai ellenőrzés alatt, a 19. sz. közepétől egyre önállóbbá vált, mígnem a komm. Kína 1950: egyes részeit, 1959: az egész országot autonóm ter-ként magához csatolta. - A népesség többsége a ~i →buddhizmushoz, melyet →lámaizmusnak is neveznek, v. a bon-valláshoz tartozik, mely népi, buddhista, hinduista és iráni vallási elemek keveredéséből Ny-~ben jött létre, a buddhizmusnál világiasabb. - 1959-ig, a komm. hatalomátvételig a lakosság kb. 20%-a a legjelentősebb, sárga sapkás szektához tartozó cölebsz szerzetes volt. - A ~i vallási hierarchia élén két láma ('felülmúlhatatlan/újjászületett') áll: a dalai és a pancsen láma (dalai=Bölcsesség Óceánja, pancsen=Nagy Tudós). A dalai lámát Avalokitesvara boddhiszatva inkarnációjának tekintik, aki a 13. sz-tól 1959-ig a teokratikus ~ legfőbb pol. tekintélye is volt. 1959: Dharamsalába (India) menekült. A komm-k a pancsen lámát (a Tashilhunpo-kolostor főapátja, 1923-tól a kínai hatóságok kegyeltje) nevezték ki a helyére, de nemzetközileg továbbra is a dalai láma ~ képviselője. - A kerségnek ~ben sohasem volt jelentős bázisa. A 7. sz. táján szíriai misszion-ok jutottak el É-~be, hatásuk nyomot hagyott a lámaista szert-on. A 13/14. sz: ferences misszion-oknak (B. →Pordenonei Odorico) voltak átmeneti kapcsolataik ~tel. 1624-35: jezsuiták (Antonio de →Andrade) próbáltak missziót létesíteni a Ny-~i Tsaparangban. 1661: Kínából Indiába tartva 2 jezsuita szelte át az országot, amiről Ippolito →Desideri SJ hosszú beszámolót írt. A kapuc-ok 1707-45: Lhaszában 3x is próbáltak missziót szervezni, végül elűzték őket. Annak ellenére, hogy ~et 1792: a hindusztáni ap. vikariátushoz csatolták, Evariste Huc CM és Joseph Gabet CM 1844-i rövid lhaszai látogatásáig nem érkeztek újabb misszion-ok. 1846: a ~i missziót és az újonnan létrehozott lhaszai ap. vikariátust a →Párizsi Külföldi Missziós Társaságra bízták, akik India és Kína felől többször próbáltak behatolni a ter-re. Az egyik ilyen alkalommal 1854: két papot, Nicholas Kricket és Auguste Bourryt meggyilkolták, de a határ közelében sikerült felállítaniuk néhány missziós állomást. Az angolok 1904-i expedíciója nyomán ismét fellángolt az idegengyűlölet, az üldözés során 4 misszion. és sok világi halt meg, a misszió pedig szinte teljesen elenyészett. 1910: ~ben 21 eu. pap és 2407 kat. tibeti élt. 1933-52: kiutasításukig a Svájci Kanonokok küldtek egy tucat papot ~be, ahol a komm. uralom kezdetén mintegy 1200 kat. élt, további 3000 ~i kat. pedig Kínában. A 19. sz. végétől itt dolgozó prot. misszion-ok is szereztek híveket, jóval kisebb számban. 1949: a lámák meggyilkolták Maurice Tornay-t, Yerkalo egyhközs-ének plnosát, akit 1993: mint vt-t b-gá avattak. 1998: Xianban fölszentelték az első ~i papot, Lu Rendit, és Yerkalo plnosaként megbízták a mintegy 5000, nagyrészt a kínai Jünnan tart-ban élő ~i kat. lelkipásztori szolgálatával. Egyházkormányzatilag ~ az 1924: létesített Tatsienlu ap. vikariátusból 1946: kivált kínai kantingi ppség része. **

NCE XIV:151. - LThK 1993. X:21.