Magyar Katolikus Lexikon > S > szuhar


szuhar, bodorrózsa, borzas szuhar (gör. lédanosz, sztakté, lat. ladanum): a szuharfélék családjába tartozó növény. - Rokon fajai a krétai ~, hullámos, mirigyszőrös levelű, illatos rózsapiros virágú, a Mediterráneum minden részén előforduló, feltűnően szép, méteres cserje a többinél jóval kevesebb mézgát termel; korzikai ~, alacsony, kopaszodó, csillagszőrös levelű, évelő cserje, különösen Korzikán borít igen nagy területeket; a balzsamos ~, mirigyszőröktől ragadós, lándzsás levelű, 2 m magas bokor. A tőben sötétvörösen foltos fehér szirmú faj Spo. címernövénye. Hajtásainak illatos váladéka apró cseppek formájában szilárdul meg az ágakon. Forró vízben leolvasztva erős illatú, rovarűzésre is használható olajat készítenek belőle. - Vsz. a sivatagi ~félék vadon gyűjtött mézgája a ladángyanta, a lot, amelyik csak a Ter 37,25: és 43,11: fordul elő a Bibliában (→ladanum). Gileád és környékének legfontosabb termékét a midiáni kereskedők szállították rendszeresen Egyiptomba, ahol mindig jó pénzért tudták értékesíteni. Jákob fiai is többek között ladanumot vittek ajándékként Józsefnek. - A ladángyanta a mediterrán ~ok levelén és ágain tavasszal, főként májusban cseppek formájában képződő, levegőn megkeményedő, erős balzsamillatú, keserű ízű, könnyen tapadó gyanta, amelyet egyrészt közismert nyugtatóként, másrészt kultikus v. vallási célú füstölésre használtak az ókorban. Kecskeszőrrel, bőrökkel gyűjtötték be, v. vízben való főzéssel választották le a növény leveleiről és ágairól. Cipruson a pásztorok kifésülték a bokrok közt legelő kecskéik szakállába ragadt szemcséket is. Gileádban a szamarak által a ~bokrok közt húzott kecskeszőrrel v. egy bizonyos „gyapjúfüggönnyel” gyűjtötték össze a cseppeket. Ez utóbbi egy szamár húzta nagy gyapjúpokróc, amelynek széleiről hosszú borzas fonatok lógtak le sűrűn a bokrok közé, amelyekre rátapadtak a gyantaszemcsék. A nyers mézgából átható ámbraillatú aranysárga olaj készül, amely a bélhurut és vérhas gyógyszere volt, ma inkább illatszeripari alapanyag. Ky.Z.

Kereszty 1998:176.