Magyar Katolikus Lexikon > S > szombathelyi püspökség


szombathelyi püspökség: 1. Előzményei. A ~ mai ter-e a Róm. Birod-ban Pannonia Superior tart. É-i felét alkotta, de már a 3. sz. végén Pannonia Prima néven önálló tart. Főv-a a Claudius cs. által 50 k. alapított Savaria lett, ahol a 3. sz: jelentős ker. közösség alakult. Hazánk ter-én itt találták a legtöbb római kori sírkövet. Itt szenvedett vtságot 308: Szt Quirinus, Siscia pp-e; itt született s lett katechumen Szt Márton (316-97). A ker. lakosság a népvándorlás korában is itt maradt, s az →arianizmus hatása alá került. A Nagy Károly által 803: leigázott avarok azonban Rómához csatlakoztak. Savariában a 9. sz: ker. tp. állott. 850 k. a ter. fölött a salzburgi érs. gyakorolt joghatóságot. A 9. sz. végén m. törzsek szállták meg. - Szt István kir. Vas vm-t is a →győri püspökség alá rendelte. A vasvári archidiaconatus maior mellett egészen a 16. sz. közepéig a belmurai (muraszombati) archidiaconatus minor működéséről is vannak adataink. Később, egészen a ~ megalapításáig egyetlen főespség volt Vas vm-ben. A →vasvári társaskáptalan legkésőbb a 12. sz. végén már fennállt, mert II. Endre kir. 1217: intézkedett a vasvári Szt Mihály prépság azon birtokainak védelméről is, amelyeket még atyja, III. Béla kir. adott. A kápt. prép-ja volt mindig a vasvári főesp., Vasvár így a vm-nek nemcsak ispáni vára és székhelye, hanem egyh., vallási és kult. közp-ja is lett. A lit. ünnepélyes végzése, alapvető oktatás a papnövendékek és a notáriusok részére, okl-kiállító →hiteleshelyi tevékenység képezték a kápt. legfőbb feladatait. Az 1578. é. ogy. a vasvári kápt-t áthelyezte Szombathelyre, ami már az Árpád-kori kir-ok óta a győri pp. birtoka volt. Az ogy. intézkedése közvetve hozzájárult ahhoz, hogy Szombathely lett később az új ppség székhelye. - Az 1332-37. évi p. tizedjegyzékek, amelyek más egyhm-k pléb-iról igen értékes adatokat őriztek meg, a győri egym-ről és így Vas vm. ter-éről is csaknem teljesen hallgatnak. A kánoni vizitációk 17. és 18. sz. jegyzőkv-eiből azonban megállapítható, hogy a kk-ban jóval több pléb. működött e ter-en, mint amennyit a 18-19. sz: ismét felállítottak. Jelentős szerepet töltöttek be a bencések (Ják, Celldömölk), ciszt-ek (Szentgotthárd), a pálosok, az ágostonosok (Pápóc), a ferencesek (Egervár, Szombathely) és a domonkosok (Vasvár). - A 16. sz. közepén az ország Ny-i peremén és a városokban élő ném. ajkú lakosság, a főúri családok és a mezővárosok könnyen befogadták és a maguk ter-én is elterjesztették Luther Márton reformációs tanítását. A patronátus jogán a tp-ok, anyagi támogatás alapján az isk-k a hitújítás szolgálatába álltak. Az addig egységes ker. élet megbomlott. - A Nádasdy család támogatásával Sárvár a szellemi élet egyik közp-ja lett. Itt nyomtatta ki 1541: Sylvester János isk-mester az általa m-ra fordított teljes Újtestamentumot. Nádasdy Ferenc Csepregbe 1591: zsinatot hívott össze, hogy előmozdítsa a prot-ok egységét, de épp az ellenkező eredmény született: Beythe István, a környék prot. pp-e és követői Kálvin tanaihoz csatlakoztak. A Nádasdyak birtokaikról kiűzték a kálvini irányzat híveit. Beythe István előbb Németújvárra, majd Pápára távozott. A vend vidéken a Széchy, Jánosháza környékén az Erdődy, a kemenesi Hegyháton az Ostffy család volt a prot. prédikátorok fő támogatója. A 17. sz. közepéig Vas vm-ben és Zalaegerszeg környékén a lakosságnak csak jelentéktelen töredéke maradt r.k. Ez áll Szombathelyre, a győri pp. mezővárosára is, ahol Draskovich György pp. 1574: egyhm. zsin-ot hívott össze, eredménye azonban alig volt. - A →katolikus megújulásban kiemelkedő szerepe volt a jezsuita rendnek, a népmissziókat tartó ferenceseknek és a domonkosoknak. Pázmány Péter hatására 1630: Batthyány Ádám, 1643: →Nádasdy Ferenc elfogadta a kat. hitvallást, de jobbágyaik csak részben követték őket. Vas vm-ben kat-ok 96 községben szerezték vissza egykor elveszített tp-ukat. →Kazó István főesp. vizitációja idején, 1698: Vas vm-ben 54.000 r.k., 40.000 prot. élt, 1754-58: a vizitáció 138.000 róm. kat-t és 43.000 prot. hívőt mutatott ki. Szily János első szombathelyi pp. jelentéseiből kitűnik, hogy 1788: a kat-ok száma elérte a 224.000-et, ugyanakkor a prot-ok, főként ev-ok száma kb. 70.000 lehetett. -

2. A ~ megalapítása. A nagy kiterjedésű →győri püspökség, →veszprémi püspökség és →zágrábi püspökség kormányzása a 18. sz: egyre nagyobb gonddal járt, megosztásuk szükségessé vált. A ~et Mária Terézia kirnő 1777. II. 17: alapította, amit VI. Pius p. VI. 16: hagyott jóvá. A győri ppségtől megkapta egész Vas vm-t 87 pléb-val, a veszprémitől a zalaegerszegi esp. kerületet 11 pléb-val, a zágrábitól a Murán inneni ter-et 16 pléb-val. 6 (székesegyházi, németújvári, sárvári, őrségi, zalaegerszegi, alsólendvai) főespségben 144 pléb-ja, a ppi székhelynek kb. 3000 lakosa volt. VI. Pius p. az egyhm. első pp-évé Szily Jánost nevezte ki, aki székhelyét VIII. 20: foglalta el, s a ~ védőszentjéül Szt Mártont választotta. - Szily János pp. szívós akaratú, jól szervező, mélyen egyházias érzésű papi lélek volt. Az új egyhm. intézményeinek megalapításához kellő tehetséggel és kitartással rendelkezett. A győri, veszprémi és zágrábi egyhm-ből átvett lelkipásztorkodó papság számára készített „instructio”-ja az egyhm. első törvénykv-e lett. A napjainkig meglévő intézmények javarészben az ő kezdeményező és következetes tetterejét hirdetik. Az építkezésben →Hefele Menyhért, a műv. alkotásokban Franz Anton →Maulbertsch, →Dorfmeister István és a szobrász Philipp Jakob →Prokop voltak munkatársai. A tud-os feladatokban az archeológus →Schönwisner István segítette. - Szily pp. első gondja volt a szem. és a teol. főisk. épületének elkészítése. 1780: adták át rendeltetésének a mintegy 50 papnövendék és 5 elöljáró számára emelt otthont. 1783: azonban II. József megszüntette a vidéki szem-okat, s a szombathelyi kispapoknak a pozsonyi Generális Szem-ba kellett menniük. Felszentelésük után töltöttek egy évet az otthoni szem-ban, melyet részben a nyugdíjas lpászt-oknak, részben a katonaságnak engedtek át. A szem-ban ingyen adott helyet a pp. az első szombathelyi nyomdásznak, Siess Antalnak. - II. József halála után, 1790: újra megkezdődhetett az okt. a szombathelyi szem-ban. Eredményes működése folytán rövidesen megszűnt a paphiány a ~ben. Már a szem. átadásának évében, 1780: elkezdődött a →szombathelyi püspöki palota alapozása, mely 1784: berendezésével együtt elkészült. 1785: Kőszegen felépült a →Kelcz-Adelffy árvaház. 1791: kezdték a →szombathelyi székesegyház építését. A monumentális tervek megvalósítása érdekében le kellett bontani az egykori „püspökvár” romladozó falait és a vártp-ot is. 1797: befejezték a szegyh. építését. Belső díszítése még csak részben készült el, amikor 1799. I. 2: Szily pp. meghalt. - Egyhm-jét 2 alkalommal is bejárta (1778-80, 1788), amikor a felismert igényeknek megfelelően új pléb-k felállítására is sor került. Két társulatot is alapított: az Egyházmegye Papi Társulata a papság lelki egységét és továbbképzését, a Keresztény Hittanítás Társulata a hívek hitoktatását szolgálta. Ennek érdekében egységes, új katekizmus használatát tette kötelezővé. Külön gondot jelentett a hívek nagyarányú nyelvi megosztottsága. A m. nyelvű egyh. kv-eket a nagyszombati Egyetemi Nyomda készítette, a ném. nyelvűek Bécsből kaphattak megfelelő kv-eket, a vendek és szlovének részére azonban a legalapvetőbb vallási kv-ek is hiányoztak, melyek saját költségén való kinyomtatását Szily pp. tervbe vette. A vend vidék kispapjai a kőszegi Kelcz-Adelffy int-ben, majd a kisszem-ban és a teol-n teljesen ingyenes képzést kaptak 150 éven keresztül. - A 17. sz. végén mintegy 100 népisk. volt Vas vm-ben, ezenkívül még 13 olyan isk-mester, akinek nem volt semmilyen okt. helyisége. Az első gimn-ot a jezsuiták szervezték Kőszegen, és feloszlatásukig, 1773-ig vezették. Utánuk a piar-k tanítottak benne 40 éven át, majd 1948-ig a bencések. Szombathelyen 1771: alapították az első gimn-ot, melyben a ferencesek tanítottak. Szily állította föl a szombathelyi líceumot, amelyben több vm. ifjúsága kapott felsőfokú bölcseleti okt-t. Később a gimn. és a líceum főgimn-ként egyesült, és tanári karát 1808-1948: a prem. szerz-ek képezték. - Szily pp. utódai az általa vez. alapokon építették tovább a ~et. Somogyi Lipót pp. (1806-22) a betegek és nincstelenek iránti szeretete és szolgálata nyomán életszentség hírében állt. - II. József türelmi rendelete után a felekezeti megoszlás állandósult. A prot-ok is építhettek új tp-okat. A népisk-k fejlődésében 1868: a kötelező okt. bevezetése hozott új lendületet. A századfordulón 6 o-os isk-rendszerben a ~ ter-én 392 kat. isk. működött. A pléb-k száma ugyanakkor 188 volt, s a plébtp-okon kívül további 226 filiás tp. és kpna állt fenn. Az ev-ok 50, a ref-ok 15 tp-ot mondhattak magukénak, és 15 izr. imaház is működött. - 1920: a →trianoni béke nyomán 57 pléb. 100.000 hívővel Au-hoz került, 118 pléb. maradt. - Mikes János pp. (1911-35) munkáját az I. vh. és az azt követő nehéz gazd. helyzet, valamint az egyhm. megcsonkítása gátolta. Ennek ellenére több mint 20 új pléb-t és önálló lelkészséget állítottak fel. Felújította a népmissziókat. Ezeknek gyakorlata ma a nagyböjti lelkigyakorlatokban él tovább. Mikes pp. alapította az Egyhm. Takarékpénztárt és a Martineum nyomdát, napilappá fejlesztette a Szombathelyi Újságot. A ~ alapításának 150. évford-jára, 1927: egyhm. zsin-ot hívott össze, melynek határozatai ma is érvényben vannak. - Kovács Sándor (1944-75) ppsége alatt bombázták le 1945. III. 4: a szegyh-at. Két év alatt sikerült helyreállítania, de belső díszítései részben még ma is hiányoznak. A ~ spirituálisa volt, aki 10 évig tartotta a papok számára a rekollekciós elmélkedéseket; a hívek számára 12 éven át az első vasárnapi euch. szentbeszédeket. - 1964-81: Winkler József, 1982-86: Póka György volt spp. - Fábián Árpád (1975-87) az egyhm. alapításának 200 é. jubileumára renováltatta a szegyh-at, megkezdte a ppi palota korszerűsítését. - Konkoly István (1987-2006) megszervezte a kat. óvodát, 4 ált. isk-t, 2 gimn-ot, koll-okat, a Teol. Tanf-ot, a Hittanárképző Főisk-t, a →Martineum Felnőttképző Akadémiát, az Egyhm. Karitász-szervezetet stb. 1998: megtartotta a II. egyhm. zsin-ot. Ppsége alatt sok tp. és plébániaház épült. Sokat tett a lebombázott szegyh. belső szépségének helyreállításáért. Kormányzása alatt készült el az új, 3/54 m/r orgona. - Veres András az egyhm. 15. mpp-e, 2006. VIII. 5: kezdte meg főpásztori szolg-át. -

3. A ~ ter-e a 19. sz. végén. Vas, részben Zala vm. 6 főespségében 18 espség, 185 pléb. volt. 1880: 369.100 r.k., 73.400 prot., 13.003 izr., össz. 454.800 lakója; kápt-jában 4 dignitás, 2 tényl., 5 tb. knk. volt. Szombathelyen prem., ferences és domonkos rház, Irg. Nővérek zárda, Kőszegen bencés rház, domonkos nővérek zárda, Celldömölkön bencés rház, Szentgotthárdon ciszt., Vasváron domonkos, Németújváron ferences rház; Szombathelyen teol. és szem., főgimn., Kőszegen algimn., a ~ben 2 polg., 337 el., 204 ismétlő, 2 ipari isk. volt. - Ter-ének Ny-i része a trianoni békével 1921. XII: Au-hoz került, ahol a Burgenland néven szervezett tart. része lett. E ter-en alapították 1960. VIII. 15: az eisenstadti (kismartoni) ppséget. - 4660 km2-en 2006: 378.000 l, 296.000 h, 176 pb, 121 ep, 23 szp, 26 sz, 41 szn, 10 ni, 3 ki-e volt. -

4. Férfi szerzetesrendek. a) a középkorban: ágostonosok Körmenden Lékán, Pápocon; bencések 1157: Németújváron, 1221-1550 k. Jákon; ciszterciek 1183: Szentgotthárdon, 1234: Pornón; domonkosok Körmenden, Németújvárt, Szombathelyen, Vasváron; ferencesek Alsólendván, Egerváron, Lékán, Muraszemenyén, Szombathelyen, Zalatárnokon; minoriták a 13. sz: Kőszegen; obszerváns ferencesek 1520 k. Körmenden; pálosok 1473 k.-1558: Monyorókeréken, 1460-1550: Városszalónakon; vilhelmiták a 13. sz: Körmenden. - b) A török után 1950-ig: bencések Celldömölkön, Kőszegen; domonkosok Szombathelyen; jezsuiták Kőszegen, Szombathelyen; ferencesek Alsólendván, Egerváron, Körmenden, Lékán, Muraszemenyén, Németújvárt, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Zalatárnokon; piaristák 1777: Kőszegen, premontreiek Szombathelyen; szaléziek Szombathelyen; szerviták a 17. sz: Váton; verbiták Kőszegen. - c) 1989 után: ferencesek Szombathelyen és Zalaegerszegen; verbiták Kőszegen. -

5. Női szerzetesrendek 1950-ig: →ágostonos kanonisszák Zalaegerszegen; →annunciáta nővérek Celldömölkön, Kőszegen, Szentgotthárdon, Szombathelyen; →Assisi Szent Ferenc Leányai Celldömölkön, Szombathelyen; →domonkos nővérek Kőszegen, Szarvaskenden, Szombathelyen, Vasváron, Velemben; →irgalmas nővérek Felsőőrött, Kőszegen, Lékán, Pinkafőn, Sárváron, Szombathelyen; →Isteni Megváltó Leányai Letenyén, Rohoncon, Sárváron, Zalaegerszegen; →Isteni Szeretet Leányai Celldömölkön; →Jézus Szíve Népleányai Társasága Kőszegen; →Jó Pásztor Nővérek Ikerváron; →Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Alsóságon; →premontrei apácák Kenyeriben és Nagylengyelben; Sarutlan Kármelita Nővérek Szombathelyen; Szalézi Nővérek (→Segítő Szűz Mária Leányai Társaság) Oladon; →Szalvátor Nővérek Muraszombatban és Szentgotthárdon; →Szegénygondozó Nővérek Szombathelyen; →Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek Belatincban, Körmenden, Muraszombatban, Szentkirályon, Szombathelyen; →Szentlélek Szolgálóleányainak Missziós Kongregációja Kőszegen; →Szociális Missziótársulat Zalaegerszegen; →Szociális Testvérek Társasága Rábahídvégen és Szombathelyen. - Az 1990: adományozott apáti címek a ~ben: jáki Szt György, molnári Nagyboldogasszony, pecöli Kisboldogasszony; prép. címek: borhi Szt Benedek, bozsoki, pornói Szt Margit. - Mpp-ei: Szily János, 1799: Herzan Ferenc, 1806: Somogy Lipót, 1824: Bőle András, 1844: Balassa Gábor, 1852: Szenczy Ferenc, 1869: Szabó Imre, 1882: Hidassy Kornél, 1901: István Vilmos, 1911: Mikes János, 1936: Grősz József, 1944: Kovács Sándor, 1975: Fábián Árpád, 1987: Konkoly István, 2006: Veres András. S.F.A.-**

LThK 1888. V:1008. - Géfin I-III. - MK 1984:644. - AP 2006:721.