Magyar Katolikus Lexikon > S > szemlélődő rendek


szemlélődő rendek, kontemplatív rendek: →szemlélődő életet élő szerzetesi közösségek. - Ismertebbek: →ciszterciek, →jeromosrendiek, →kamalduliak, →kármeliták, →karthauziak, →Solesmes, →Subiaco, →trappisták. - Életrendjük. A ~ életformáját jellemző módon foglalja keretbe és jeleníti meg a napirendjük, melynek állandó elemei (közösen végzett lit. v. az egyéni meditáció, a fizikai v. szellemi munka, ill. a pihenés, rekreáció aránya) és időbeli megoszlásuk sajátosan jellemző egy-egy rendre. A ~et a nappalok és az éjszakák hosszúsága, a fényviszonyok, az elvégzendő mezőgazd. munkák nagy mértékben alakították. Jóllehet a szemlélődő életben az év minden napját maradéktalanul kitöltik a lit. és az egyéni lelkiélet különböző gyakorlatai, melyek mind Isten keresésére vannak rendelve és szentelve, adódnak az istenszolgálatban ún. „erősebb periódusok” is. Ünnepnapokon csupán a legszükségesebb munkákat végzik, s lényegesen több a Lectio Divinára, meditációra, egyéni imára, magánájtatosságokra fordított idő, az officium hosszabb részét éneklik. Az egyh. év lit. periódusai (adventi, nagyböjti, húsvéti idő) szerint is módosulhat az időbeosztás és egyben az aszkézis intenzitása; végül: a sajátos rendi karizma és jellegzetes lelkiség bizonyos preferenciákat alakított ki a szemlélődő élet egyes, mind pozitív, mind negatív aszketikus jellegű gyakorlatai iránt, melyek szintén hatottak a ~ formálására. Így pl. a Szt Benedek Reguláját követő monasztikus rendek (bencések, ciszterciek, vallumbróziak, olivetánusok és szilvesztrinusok) napirendjének 3 lényeges eleme az Opus Dei, a Lectio Divina és a munka (fizikai és szellemi); ezek lehetőleg arányos beosztása és váltakozó egymásutánja biztosítja a szemlélődő monasztikus élet egyensúlyát és harmóniáját. -

I. A közösségi életformát követő, legismertebb kontemplatív szerzetesközösségek napirendjei:

1. ciszterciek. A bencés Regula alapján álló, de azt szigorúságban jóval meghaladó és teljesen kontemplatív irányban kiteljesítő ciszterciek 12. sz., eredeti életmódját (miként építészetét is) erőteljesen befolyásolták a téli és nyári időszakok változó klimatikus és fényviszonyai. Télen pl. a sötétség, a hideg és a zord éghajlat viszontagságai miatt - részben védekezésül mindezek ellen - hosszabban aludtak, akár a napi 8 órát meghaladóan is. Télidőben naponta csak mintegy 3 órát dolgoztak, de lényegesen több időt, kb. 10 órát fordítottak a zsolozsmára, magánimádságra és főleg a Lectio Divinára. Nyáron viszont kevesebbet, csak 7 órát aludtak, átlagosan 5 órát dolgoztak, de szükség esetén ennél többet is, elsősorban a mezőgazd. idénymunkák időszakában. A lelkiélet gyakorlataira napi 7 óra jutott (1. tábla).

Téli időszakban:                                       Nyári időszakban:

2.50:

Felkelés

3.00:

Felkelés

7.15:

Laudes, elmélkedés, Lectio Divina

4.00:

Laudes, magánmisék.

Majd Prima, Capitulum és munka

8.00:

Prima, privátmisék

9.20:

Tertia, Capitulum és munka

7.45:

Tertia és Konventmise.

11.20:

Sexta és munka

10.40:

Sexta, ebéd és pihenés

13.20:

Nona, ebéd, majd Lectio Divina

14.00:

Nona, munka

14.50:

Vespera, Lectio Divina, Halottak Officiuma

18.00:

Vespera, vacsora, Halottak Officiuma

15.55:

Completorium, lefekvés, éjjeli nyugalom

19.50:

Completorium, lefekvés

1. tábla. A ciszt. napirend Clairvaux-i Szt Bernát idejében

- 2. trappisták. A ciszt-ek szigorú fegyelmi ága (analóg elnevezéssel: trappisták), amely napjainkban világszerte 92 apátsággal rendelkezik, tisztán szemlélődő életmódot folytat, s a monasztikus obszervanciák terén szinte azonos szigort képvisel a rend kk. szerzeteseinek aszkézisével. Éjjel-nappal szorosan közös életmódot folytatnak, jóformán folytonos, kötelező csendhallgatásban. Közös hálótermükben pl. csak függönyök választják el egymástól az egyes fekhelyeket. A hórákat naponta 7x végzik, mindegyiket a megfelelő időben. Különös fontosságot tulajdonítanak a hosszú éjszakai, monasztikus virrasztásnak és istendicséretnek, amit még napfelkelte előtt kell elvégezniük. Ezért régebben 1 v. 2 órakor kezdték a Matutinumot, újabban 3 v. 4 óra felé, a téli-nyári időszaktól s az Offícium ünnepi v. hétköznapi jellegétől függően. A trappisták manapság az Officium Divinum túlnyomó részét népnyelven végzik, s leginkább ünnepnapokon éneklik egyes részeit latinul és gregorián dallamokkal. Napi átlagban a zsolozsma kb. 6 órát vesz igénybe, ünnepeken ennél többet is. A lelkiélet egyéni gyakorlataira, így a Lectio Divinára és a magánájtatosságokra naponta mintegy 4 órát fordítanak. Jellemző még a napi legalább 6 óra kemény fizikai munka, a hosszú, monasztikus böjtök, s a hústól való teljes megtartóztatás. Ált. 7 órát alszanak egyfolytában, az éjjeli nyugalmat nem szakítják meg éjféli kórusimával (ami a kanonok- és koldulórendekre volt jellemző a korábbi évszázadokban, s amit a karthauziak még ma is követnek). - Példaképpen a Savoya magas hegyei között fekvő Notre-Dame de Tamié-i trappista apátság napirendje (1997-ből) - amellyel szinte percre megegyezik a rend többi mon-ának, ideértve a kiemelten fontos Notre-Dame de la Trappe-i apátságot (2002-ből) - időbeosztása (2. tábla):

3.45:

Felkelés

4.00:

Vigilia olvasmányos hórája (utána nem fekszenek le)

4.45:

Lectio Divina, egyéni ima

7.15:

Laudes

7.35:

Konventmise

9.30:

Tertia, munka

12.45:

Sexta, ebéd, szabadidő

14.45:

Nona, munka

18.15:

Vespera, vacsora, szabadidő

20.00:

Közösen hallgatott lelkiolvasmány. Completorium, végén a Salve Regina ünnepélyes éneklése, majd éjjeli nyugalomra térés.

2. tábla. A Notre Dame de Tamié-i apátság időbeosztása (1997)

Téli-nyári, évszakos különbségekhez kötött némi változások vannak a napirendben, miként a köznapi, valamint a vasár- és ünnepnapi időbeosztásban is adódnak kisebb eltérések. Ünnepnapokon pl. 11-kor van a konventmise, s 17-kor a Vesperás, amit 18.15-től mindig szentségimádás követ. -

3. jeromosrendiek. A kezdetben többnyire magányos helyeken települt, remeteszellemű és egyszerűségű, de végül közösségi életformát vállaló →jeromosrendiek Szt Ágoston Regulája alapján szerveződtek, de lényegében Szt Jeromos lelkiségéből táplálkoztak, s a hajdani betlehemi monostor életmódja szolgált modellül a számukra. A csak Spo-ban meghonosodott, nagy múltú, hajdan népes és a nemzet rendjének számító szerzetesközösség az 1990-es években 3 házzal és húszegynéhány szerz-sel rendelkezett. A San Jerónimo de Yüste-i főmonostoruk napirendjét az 1980-as években ld. a 3. táblán:

2.00:

Felkelés

2.15:

Vigilia, olvasmányos hóra, magánima

3.00:

Lepihenés, alvás

6.30:

Ismét felkelés

7.00:

Angelus, Laudes, magánima

8.00:

Tertia, majd reggeli

9.30-12.30:

Munka v. tanulás

13.00:

Konventmise

13.50:

Angelus, Sexta, ebéd, rekreáció, pihenés

16.00:

Nona, szabadidő

16.30-19.00:

Munka v. studium

19.00:

Szentolvasó, magánima

19.45:

Angelus, Vespera

21.00:

Vacsora

21.30:

Lelkiolvasmány, lelkiismeretvizsgálat, Completorium. (Ettől kezdve a Laudesig szigorú, „ nagy szilencium” lép életbe)

22.00:

Lefekvés

3. tábla. A San Jerónimo de Yüste-i főmonostor napirendje (1980-as évek)

Vasár- és ünnepnapokon a konventmise 1 órával előbbre kerül, s a Vespera éneklése és celebrálása nagyobb ünnepélyességgel történik, amit szentségi áldás követ. A jeromosrendiek tehát délelőttre és délutánra elosztva 5 órát dolgoznak, s 2 részletben mintegy 7,5 órát alszanak. Az Officiumból csak a zsoltárokat recitálják sp-ul, a többit lat-ul mondják v. éneklik gregorián dallammal. Az elmúlt századokban az ünnepélyesen végzett karima volt fő foglalatosságuk, amit mindig maximális összeszedettséggel és figyelemmel, kifejezetten lassan kellett végezniük; így a teljes egészében énekelt zsolozsma időtartama hétköznapokon 8, ünnepnapokon 10-12 órát is kitett; a Matutinumot éjjel 12 órakor kezdték, s 2-2,5 óráig is eltartott. -

4. solesmes-iek. A Szt Benedek Reguláját követő 14 kongr-n belül a solesmes-iekről egyedül mondható el, hogy ahhoz a kategóriához tartoznak, melyet a II. Vat. Zsin. mint „teljesen a kontemplációra rendelt” közösséget definiált (PC 7.). A →Solesmes-i Kongr. valóban alapításától (1837) kezdve megőrizte szemlélődő jellegét. Külső tevékenységeiket mindenekelőtt a vendégek mon-on belüli fogadására és lelki segítésére, a bencés nővérek lelkipásztori ellátására, s kivételesen egy-egy közeli pléb. gondozására korlátozzák. Több egymást követő generáció folytatott nagyszabású tört., patrisztikus, s lit. tud-os kutató munkát, különösen a →gregorián ének ter-én. Életmódjukban a Szt Benedek-i diszkréció dominál: kevésbé „bűnbánók” és „vezeklők”, mint a trappisták, kevésbé „elkülönültek a világtól”, mint a remete gyökerekkel rendelkező karthauziak, s kevésbé „apostolkodók”, mint pl. a Subiacói Kongr. fr. ágának monachusai. Legfőbb jellemzőjük, hogy szemlélődő életüket a legteljesebb mértékben a lit-ra építik, kontemplációjuk az Opus Dei-ből merít. Különös gondot fordítanak a zsolozsma hóráinak a megfelelő időben való végzésére (veritas temporis), megfelelő gesztusokkal történő végrehajtására, s kiemelten a hibátlan, esztétikailag tökéletes gregorián énekre. Istennek ünnepélyes és fényes kultusz általi dicsőítése a legfontosabb feladatuk. Az általuk kifejlesztett gregorián ének nívója, a dallamok, a liturgikus terek és öltözékek kiemelkedő szépsége azonban nem csupán fejlett esztétikai igényüknek tudható be, hanem az Istennek nyújtandó kifogástalan szolgálat iránti vágyukból is fakad. Ily módon a szépség és a szakralitás ötvözése Isten fenségének megjelenítését is hivatott szolgálni. Mindenesetre kétségtelen, hogy az isteni attributumok közül a Szentség és a Szépség kultusza, s a lit-ban ennek megfelelően a dicsőítés, az adoráció kiemelt mozzanata szorosan összefonódik a  Solesmes-i Kongr. életében. Az időben elsőként létesített, legfontosabb és legnépesebb (1990: 91 szerz.) apátság, a Kongr. élén álló anyaház, a Solesmes-i Szt Péterről elnevezett monostor 1992-i napirendjét ld. a 4. táblán:

Hétköznap:                                                          Vasár- és ünnepnapon:

5.30:

Vigilia olvasmányos hórával

5.05:

Vigilia

7.15:

Laudes, magánima

7.15:

Laudes, magánima

8.15:

Prima (mindmáig megtartották)

8.15:

Prima

8.30:

Capitulum: felolvasás a Martirológiumból, s a Regula egy fejezetéből, melyet az apát kommentál

8.30:

Capitulum: felolvasás a Martirológiumból, s a Regula egy fejezetéből, melyet az apát kommentál

9.00:

Lectio Divina (a cellában)

9.00:

Lectio Divina

10.00:

Tertia és konventmise

10.00:

Tertia, utána körmenetben vonulnak a  Szent Szűz szobrához. Majd konventmise.

11.15:

Szellemi v. fizikai munka

11.15:

Lectio Divina

12.15:

Sexta, majd Angelus

12.45:

Sexta, Angelus

13.00:

Ebéd, majd közös rekreáció

13.00:

Ebéd, rekreáció

14.40:

Nona

15.00:

Nona

15.00:

Kézimunka valamennyi szerzetes számára

15.15:

Lectio Divina

17.00:

Vespera

17.00:

Vespera, utána közös, énekes szentségimádás

18.00:

Lectio Divina a cellában. Apáti konferencia a káptalanteremben

18.00:

Lectio Divina. Az apát lelkiéleti konferenciája  

19.30:

Vacsora. Szentolvasó, elmélkedés a cellában

19.30:

Vacsora. Szentolvasó, magánima

20.25:

Közösen hallgatott rövid lelkiolvasmány a káptalanteremben

20.25:

Lelkiolvasmány közös hallgatása

20.35:

Completorium, Angelus

20.35:

Completorium, Angelus

21.00:

Lefekvés. Szigorú csendhallgatás.

21.00:

Lefekvés, szilencium

4. tábla. A Solesmes-i Szt Péterről elnevezett monostor napirendje (1992)

A teljes zsolozsmát latinul végzik, kizárólag greg. énekkel. Mindennap éneklik a teljes konventmisét, a Vesperást és a Completoriumot, vasár- és ünnepnapokon a Sextát és a Nonát is. A Vigiliát, Primát és Laudest egészében csak a főünnepeken, de a Laudest a Capitulumtól kezdve minden vasárnap. A lit. ideje hétköznap átlag 4, vasár- és ünnepnapokon 4-5 óra, a Lectio Divina 1,5-2 óra. Hétköznapon fizikai munkára 2,5, szellemi tevékenységre 1,5 órát fordítanak, s 7 órát alszanak. E napirend szinte percre azonos a Kongr. valamennyi mon-ában, de kisebb eltérések a helyi adottságoktól függően előfordulhatnak. -

5. Subiacói Bencés Kongregáció. Az 1872: létrehozott, szigorúbb életforma megvalósítására vállalkozó Subiacói Bencés Kongregáció napjainkra nemzetk. jellegűvé nőtte ki magát: az 5 földrészen össz. 63 mon-a és priorátusa van. - Jellemzőik: erőteljesebb aszkézis (napi kétszeri étkezés, az év jelentős hányadában tartó, hosszú monasztikus böjt, két részletben napi 5, ill. 2,5 óra alvás), a mindenki számára kötelező fizikai munka (napi 5-6 óra, a papok és kórusszerzetesek számára is minimum napi 1, csütörtökön 2 óra); a lit-ban a nemzeti nyelvet használják, s csak az Officium bizonyos részeinél és a konventmisén tartották meg a latint és a gregorián éneket. - A Kongr. fr. ágának legrégebbi és legnépesebb mon-a a „St. Marie de la Pierre-qui-Vire”-i apátság (1990: 102 szerz.). 1993-i napirendjét ld. az 5. táblán.

Munkanapokon:                                                Vasár- és ünnepnapokon:

1.45:

Kelés

1.40:

Kelés

2.05:

Vigilia olvasmányos hórával

2.05:

Vigilia olvasmányos hórával

3.15:

Lefekvés, második alvás

4.00:

Újbóli lepihenés

6.05:

Laudes

6.05:

Laudes

7.05:

Magánmisék, egyéni ima

7.05:

Magánmisék, Lectio Divina, elmélkedés

8.15:

Munka, stúdium a cellában    

9.15:

Tertia

10.00:

Konventmise

9.30:

Munka

12.30:

Sexta

12.15:

Konventmise

12.45:

Ebéd, pihenés

13.00:

Ebéd, szabadidő v. szieszta

14.45:

Nona a cellában.

14.45:

Nona

15.00:

Heti 3 órás nagy séta a közösséggel

15.00:

Munka, stúdium

18.00:

Vespera, közös ima a tp-ban

18.00:

Vespera

19.15:

Vacsora, szabadidő

19.15:

Vacsora

20.00:

Családias összejövetel és a folyó ügyek megbeszélése az apát vezetésével a káptalanteremben

20.30:

Completorium

20.30:

Completorium

21.00:

Lámpaoltás

21.00:

Éjjeli nyugalomra térés

5. tábla. A St. Marie de la Pierre-qui-Vire-i apátság napirendje (1993)

Az Officiumot jórészt (kishórákat, Vesperást, ünnepeken a Matutinumot és a Laudest) fr-ul éneklik, néhány greg. betéttel. A közös és a magánima, valamint a Lectio Divina naponta átlagosan 7 órát vesz igénybe, vasárnapokon és ünnepnapokon 8-9 órát is. -

II. Szervezett keretek között főképpen remete életmódot folytató rendek. 1. karthauziak. Saját, kis kerttel és műhellyel rendelkező házikókban laknak, napjaik és az év túlnyomó részét magányban töltik. Hétköznap 3 alkalommal jönnek össze a tp-ban közös imára. Latinul végzett lit-juknak három kiemelkedő mozzanata: a hosszú éjjeli virrasztás a Matutinum és a Laudes végzése keretében, aminek különös fontosságot tulajdonítanak mint „a dicséret áldozatának”; a konventmise és a Vespera. Mindhármat mindennap éneklik, lassú, meditatív és ünnepélyes tónusban. Saját rendi liturgiájuk és dallamkincsük van, mely egyesek szerint a solesmes-i gregorián éneknél is kifejezőbb, elmélyült istendicséret. - Életformájuk rendkívül harmonikussá csiszolódott az évszázadok folyamán, s mindmáig nem változott a kk. óta. Napirendjük az összes karthauzi ktorban jóformán percre azonos. A szemlélődő imára koncentrált életük hasonló a sivatagi atyák életéhez. A monasztikus stúdium, Lectio Divina, elmélkedés és ima az embert teljes valójában ragadják meg. Ők ezeket együttesen „a lelkiélet gyakorlatainak” nevezik. Összeségükben a személyes szemlélődés kifejlesztésére irányulnak, ami felfogásuk szerint mindig a szívből indul ki, s áthatja a személyes lét teljességét, felölelve annak minden vetületét. Hétköznapi napirendjüket ld. a 6. táblán.

23.30:

Első harangozás a Matutinumra. Mindegyik szerzetespap saját oratóriumában elimádkozza Szűz Mária kis zsolozsmájának a Matutinumát. Majd elmélkedés következik.

0.15:

Második harangozás. A templomba vonulnak, s elkezdik a kánoni Matutinum és Laudes éneklését, melynek tartama 2 és 3 óra között változik. Utána ismét lefekszenek.

6.45:

Ismét felkelés

7.00:

Angelus. Miasszonyunk zsolozsmájának, majd a nap Primájának recitálása a cellában.

8.00:

Tertia a házi oratóriumban

8.15:

Énekes konventmise a tp-ban (a szerzetespapok magánmiséiket az általuk választott időpontban mondhatják)

10.00:

Lectio Divina, stúdium, egyéni ima.

11.15:

Sexta a saját oratóriumban

11.30:

Étkezés magányosan, a cellában

12.30:

Szabadidő, cella rendberakása, valamilyen könnyű munka

13.15:

Nona a cellában

13.30:

Lectio Divina, stúdium, magánima

14.30:

Napi 1 óra fizikai munka a saját kertben, v. műhelyben, favágás stb. - kizárólag kikapcsolódás végett. (A rendet alapvetően a conversus testvérek munkája tartja el.)

15.30:

Miasszonyunk kis zsolozsmájából a Vespera elmondása a saját oratóriumban

15.45:

A kánoni Vespera közös éneklése mindennap a templomban

16.15:

Lectio Divina, meditáció, oráció a cellában

17.15:

Könnyű vacsora, böjti napokon kenyér és kevés bor csak

18.15:

Angelus. A „lelkiélet gyakorlatai” a cellában

19.15:

Miasszonyunk zsolozsmájának és a kánoni Officium Completoriumának a cellában történő elvégzése

20.00:

Lefekvés

6. tábla. A karthauziak hétköznapi napirendje.

Vasár- és ünnepnapokon a konventmisét koncelebrálva mutatják be 8.45-kor, mindhárom kishórát a tp-ban együtt éneklik. 12-kor közös ebéd a refektóriumban, teljes csendben, felolvasást hallgatva (a Szentírásból s a r. szabályzatból). Ezután a káptalanterembe vonulnak, ahol havonta egyszer a prior, v. az e célra kijelölt szerz. tart a részükre homíliát. Naponta kétszer étkeznek, húst nem esznek, az év minden péntekjén kenyéren és vízen böjtölnek. Két részletben mintegy 7 órát alszanak. Hetente egyszer többórás közös sétát tesznek, lelkiéleti témákról beszélgetve, ez az ún. „spacimen”. -

2. montecoronai kamalduliak. A bencés Confoederatióhoz nem csatlakozott, attól független Montecoronai Kamalduli Remetekongregációt a hangsúlyozottan anachoréta életforma s az azzal együttjáró szigorú, aszketikus életmód jellemzi. Minden szerz. a belépésétől kezdve külön remetelakban tölti napjai túlnyomó részét, ott imádkozik, elmélkedik, s ott is étkezik. Szigorú böjtjeik vannak, húst nem esznek. Napi 6 óra fizikai és szellemi munkát teljesítenek cellájukban v. azon kívül, de mindig a remeteség ter-én. A karthauziaktól eltérően viszont a zsolozsma minden hóráját a tp-ban közösen végzik. Lit-juk egyszerű és mértéktartóan józan, a zsolozsmát csak recitálják, az énekről lemondtak. A lit-ban a népnyelvet használják. Naponta legkevesebb 2x1 órát fordítanak a Lectio Divinára remeteházikójukban v. a tp-ban.

Napirendjük (300 éve) lényegében azonos a kongr. valamennyi remeteházában, csak kisebb variációk lehetségesek. 1960 óta a Matutinumot 4-kor kezdik, a korábban szokásos éjfél körüli kezdés helyett; így nem szakítják meg az éjjeli alvásukat. A Laudes vasár- és ünnepnapokon téli időszakban 8-kor, nyáron 9-kor kezdődik, közvetlenül utána reggeli, majd Tertia és konventmise. Napirendjük beosztásában a hagyományos monasztikus, nyári és téli időszámítás érvényesül (7. tábla).

Téli időszakban napirendjük                     Nyári időszámítás alatt

(nagyjából november kezdetétől              (Húsvét végétől október végéig):

a húsvéti időszak végéig):

3.25:

Ébresztő

4.25:

Felkelés

3.45:

Hosszú éjszakai olvasmányos hóra

4.45:

Vigilia hórája

4.45:

Lectio Divina

5.45:

Lectio Divina

5.45:

Laudes, koncelebrált konventmise, reggeli

6.45:

Laudes, koncelebrált konventmise, Tertia, reggeli

8.00-11.30:

munka

9.00-12.30:

munka

11.45:

Sexta, főétkezés: ebéd, pihenés

12.45:

Sexta, ebéd, szabadidő, pihenés

14.00:

Nona

15.00:

Nona

14.15-16.30:

munka

15.15-17.30:

munka

17.00:

Vespera

18.00:

Vespera

17.30-18.30:

Lectio Divina

18.30-19.30:

Lectio Divina

18.30:

Vacsora

19.30:

Vacsora

19.00:

Completorium, lefekvés

20.00:

Completorium, lefekvés

7. tábla. A montecoronai kamalduliak napirendje

- 3. kármeliták. Miután a Kármel áttelepült Eu-ba és kolduló rend lett, életük nagyobbik, meghatározó részének továbbra is az imádságot és az elmélkedést tekintették, s csak a kisebb részben lelkipásztorkodtak.

A 16. sz. teréziánus reformja még inkább igyekezett az „éjjel-nappal az Úr törvényén való elmélkedés” életformáját megvalósítani. Így született meg a Kármel sarutlan ága, melynek jellegzetes életformája a remeteidőkre emlékeztető cellamagány hangsúlyozása, s tipikusnak mondható áhítatgyakorlata az affektív színezetű meditáció. Ezt az oratio mentalist, ami lelket lehel a rend összes többi foglalatosságába, napi 2x1 órában gyakorolják a rend minden házában. Ugyancsak Avilai Nagy Szt Teréz és Keresztes Szt János reformjának szellemében került sor 1592: Spo-ban az első kármelita remeteség létrehozására, amelyet napjainkig még további 30 ilyen alapítás követett.

A kármelita remeteség tulajdonképpen a kármelita élet mintegy sűrített, még kontemplatívabb és szigorúbb, az őseredetihez egészen közelálló formáját testesíti meg. E magányos helyeken, állandó csöndben éjjel-nappal megszakítás nélkül folyik a benső imádság, vagyis a folytonosan és aktuálisan Isten jelenlétében való élet, az Istennel való szüntelen személyes párbeszéd. A napirendbe beiktatott szervezett imádság fele-fele arányban oszlik meg a szóbeli és az egyéni, benső, elmélkedő ima között. A remeteség egy közp. épületből és a mellette felsorakozó apró remeteházacskákból áll. Ez utóbbiakban egy cella, házi oratórium és műhely található, melyekhez kis kert csatlakozik. A házak jóval egyszerűbbek a karthauziakénál, miként általában a Kármelen mindenben az egyszerűség és szegénység dominál. Ezenkívül a remeteség meglehetősen nagy ter-et elfoglaló földjén szétszórva, a dús növényzet közé rejtetten különálló remetecellák is vannak, a még teljesebb elvonultság lehetőségét adva. A remeteség külső vendéget egyáltalán nem fogadhat.

Klasszikusnak számító, szinte mindenütt egyforma napirendjüket a 20. sz. második felében ld. a 8. táblán.

23.45:

Kórusba hívó harangszó, felkelés

24.00:

Matutinum, Laudes

1.15-1.45-ig:

Fél óra elmélkedés

1.45-4.45-ig:

Második lefekvés, alvás

4.45:

Felkelés

5.00:

Prima, utána 1 óra elmélkedés

Tertia és közös konventmise, majd magánmisék

8.30:

Fizikai munka saját kertben, műhelyben, v. a remeteség területén belül

10.30:

Sexta, Nona, lelkiismeretvizsgálat

11.00:

Ebéd közösen

Szentséglátogatás

Egyéni rekreáció, magányos séta

14.00:

Vespera és a Szt Szűz litániája

14.40-16.45:

Fizikai munka

17.00:

1 óra meditáció

18.30:

Vacsora, majd rövid, magányos rekreáció

19.30:

Completorium, lelkiismeretvizsgálat, az elöljáró cellaáldása. Ettől kezdve a remeteházikót csak halaszhatatlan teendő esetén szabad elhagyni.

20.15:

Éjjeli nyugalomra térés

8. tábla. Kármelita napirend

Kb. napi 3 órát vesz igénybe a zsolozsma szóbeli imádkozása, s további 3-at a benső elmélkedés. Az Officiumot igen lassan, meditatíve recitálják, igen ritkán éneklik. Vasár- és ünnepnapokon viszont a konventmise énekes. Naponta 2x étkeznek, húst soha nem esznek, péntekenként meleg ételt sem, csak zöldséget és gyümölcsöt. Az alvás két részletben történik, napi kb. 7 órát tesz ki. A csendhallgatás örökös, s azt csak a kéthetenként tartott összejövetel kollokviuma töri meg, amikor mindegyik szerz. térden állva adja elő valamely adott lelki témával kapcsolatos meglátását. A lelkiélettől elvonó, sajátosan spekulatív-skolasztikus stúdiumok a remeteségben nem engedélyezettek. Főleg advent és nagyböjt idején a még teljesebb magányra és összeszedettségre vágyók a remeteség ter-én szétszórva elhelyezett magányos remetelakba vonulhatnak vissza; a napirendet ott is ugyanúgy követniük kell. P.F.M.

Benoit-Marie de la Sainte-Croix OCD: Les saints désert des Carmes déchoussés. Paris, 1927. - Francisco del Nino Jesus OCD: La soledad fecunda: Santos Desiertos de Carmelitas Descalzos. Madrid, 1961. -  Ortiz-Munoz, Antonio: Los caballeros encerrados. Monjes jenónimes. Uo., 1961. - Tissot, Gabriel OSB: La congrégation de Saint-Pierre de Solesmes. Sable sur Sarthe, 1966. - Lettre de Ligugé 1973:4. (Miquel, Pierre OSB: L'Idéal Solesmien). - Lockhart, Robin Bruce: El camino de la Cartuja. A mitad de camino del cielo. Estella-Navanna, 1986. - Martin, Bruno Jean: Historie des moines de Tamié et de quelques autres. St Étienne, 1987. -  Costituzioni della Congregazione degli Eremiti Camaldolesi di Montacorona. Eremo di Monte Rua, 1990. -  Écoute, Bulletin de l' abbaye de Sainte Marie de la Pierre-qui-Vie, 1993:122. (Horaire a la Pierre-Qui-Vire) - Tejela Juez, Juan: La luz en la arguitectuna cisterciense. - Dubois, Marie-Gérard OCSO: L'Abbaye Notre-Dame de la Trappe. Perche, 2003.