Magyar Katolikus Lexikon > S > szeder


szeder, vérvörös szeder (gör. batosz, szkolopsz, lat. Rubus sanguineus): a rózsafélék családjába tartozó növény, 1 m-nél rövidebb, gyapjas, tüskés, kúszó hajtású, örökzöld cserje, hegyes csúcsú tojásdad, egyenlőtlenül fűrészes levélkékkel. 2000: közel 200 faja és változata ismert, sok helyi típussal; közülük a Szentföldön a ~ és a vérvörös faj őshonos. A középső és É-i ter-eken áthatolhatatlan vízparti bozótokat alkotnak, de a kivágott erdők és felhagyott földek másodlagos növénytakarójában is meghatározó szerepük van. -Szentírásban a ~ héb. nevei (Szám 33,55; 34,3: sek; Kiv 3,2.3.4; MTörv 33,16: szen [,csipkebokor']; Péld 22,5; Jób 5,5: tzin; Lk 6,44: batos; 2Kor 12,7: szkolopsz) jelenthetnek tüskés sűrűséget, melyek nagy valószínűséggel a ~rel azonosíthatók. Rokon faja a molyhos~. Iz-nál (9,17: a tűz megemészti a tövist és tüskét) szőlő- v. erdőmelléki, sűrű, szúrós bozótról van szó, melynek felgyújtása azért büntetés jellegű, mert különösen éhínségek idején a ~ tömeges, folyamatos és főleg ingyen begyűjthető termése a szegények fontos életmentő tápláléka volt. Egyesek szerint Mózesnek az Úr égő ~bokorban jelent meg a Sínai-hegyen; a Szt Katalin-mon. külső falai ennek emlékére vannak befuttatva sűrűn a ~rel. A vérvörös ~ feketére érő, sok C vitamint és piros színezőanyagot tartalmazó termését táplálkozáson kívül vese- és hólyagbetegségek, valamint vérszegénység ellen használták. Borogatás formájában az ekcémát, teájával a keringési rendellenességeket gyógyították. - A ker. ikgr-ban a ~ Mária (az égő csipkebokor) tisztaságának jelképe. Ky.Z.

Kereszty 1998:405.