Magyar Katolikus Lexikon > S > szardikai zsinat


szardikai zsinat, 342. aug.-343. aug.: Szt Atanáz és más főpapok ügyében I. Gyula p. (ur. 337-352) kívánságára hívta össze I. Constans (ur. 337-350) Ny-i és Constantius (ur. 337-361) K-i uralkodó, elnöke →Hosius volt. - Mivel Constans Atanázzal és az ortodoxiával, Constantius pedig az →arianizmussal szimpatizált, különösen fontosnak látszott, hogy egy általános és lehetőleg pártatlan zsinatot rendezzenek. Ezt többek közt úgy kívánták elérni, hogy Szardikát választották színhelyül. - A ~on mintegy 100 nyugati és 76 euszebiánus (arianizmusra hajló) keleti pp. vett részt. Atanáz szerint több mint 35 tartomány képviseltette magát. - Az összehívók szándéka az volt, hogy egyetemes jelleget adnak a zsinatnak, de ez nem járt sikerrel. Az euszebiánusok, mivel kisebbségben érezték magukat, rövidesen elhagyták Szardikát, és Philippopoliszban saját zsinatot rendeztek. A többiek 21 egyházfegyelmi kánont adtak ki, ám ezeket később nem ismerték el egyetemes zsinati határozatoknak. Mégis, ennek a ~nak nagy tekintélye lett, aminek jele, hogy a legrégibb rekonstruálható latin kánongyűjteményben csak a nikaiai és a velük egyesített szardikai kánonok találhatók. - A fegyelmi határozatok közül a legjelentősebb a 3. kánon, amely a Rómába való fellebbezés jogát mondja ki, s így fontos dokumentum a pápai →primátus tört-éhez. **

ÓÍ V:58, 304. (a zsinat kánonjai!)