Magyar Katolikus Lexikon > S > Szarecer


Szarecer (akkádul sar uszur, 'óvja a királyt'; itt csonka, általában istennévvel együtt szerepel, pl. Nergal sar uszur, 'Nergal isten óvja a királyt'): személynév. - 1. Szanherib két apagyilkos fia közül az egyik (2Kir 19,37; Iz 37,38). - 2. Zak 7,1: Bételből küldenek egy bizonyos ~t, hogy útbaigazítást kérjen a böjt kérdésében a Seregek Urának papjaitól és a próf-któl. R.É.

BL:1647.