szabellianizmus: a Szentháromság személyeinek valóságát és különbözőségét tagadó eretnekség. - Alapítója →Szabelliosz, aki 217 k. Rómában járt és ott a monarchista szekta vezére lett (→monarchianizmus). Írásai nem maradtak fönn, nézeteit csak a cáfolatokból ismerjük. Tanításának lényege az, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek csak 3 neve és megnyilvánulási formája az egyszemélyű istenségnek. Isten mint ósz-i törvényhozó az Atya, mint megváltó a megtestesüléstől a mennybemenetelig a Fiú és utána mint az ember megszentelője a Szentlélek nevet viseli. E megnyilatkozási formák tehát mulandók, vagyis Istenben nincs egyidejű háromság, hanem csak a mi számunkra mutatkozik ilyennek az üdvrendben. - A ~ elterjedéséről nem sokat tudunk. Rómában a kiközösítés hatására a szekta meg is szűnt. Nyomai később megtalálhatók voltak Arábiában, Líbiában és Mezopotámiában. G.F.

LThK IX:193.